borús égbolt
enyhe havazás
Vajon kapunk-e mentőövet?
Az derül ki a különböző publikációkból és a hírügynökségi jelentésekből, hogy egyre nagyobb számban gyűlnek az aláírások a Minority SafePack kampányában. A Vincze Loránt FUEN-elnök és csapata, illetve az RMDSZ és a Dél-tiroli Néppárt által kezdeményezett akciót még a múlt év májusában, a Kolozsváron tartott FUEN-kongresszust követően indították.
Nem tudom, hogy mást mennyire érintett meg ez az aláírásgyűjtés, de én már kezdettől fogva nagy reményeket fűztem hozzá, úgy viszonyultam az elképzeléshez, akárcsak annak idején a Közös Európai Házként emlegetett légvárhoz, vagy az 1201-es ajánláshoz, amely immár több mint húsz esztendeje komoly feltételeket fogalmazott meg az akkor is majdnem ötvenmilliós európai kisebbségek számára. Az autonómia jár, simán megadható, nem kell bizonyos alkotmányok paragrafusaira hivatkozni – olvastuk az 1201-es szövegében –, amelyek egy, örök és oszthatatlan államot és annak apparátusát kényszerítenék az alattvalókra, egy olyan formát, amely nem kisebbségbarát, olyan olvasztótégelyt, amely igyekszik folyton szembeköpni a másságot, és egy bizonyos nemzeti színű lufit ad az alattvaló kezébe, ha akarja, ha nem. Ez itt nem Amerika. A vén Európa úgy bölcsője a kultúrá(k)nak, hogy abban egyszerre több gyermeket ringat, önmaga és jövője megelégedettségére és legnagyobb örömére. Mert Európa maga a bölcső, amelyben honos népeivel és nemzetiségeivel szervesen él és lélegzik. Az okos és művelt Európa nyugati része azonban száz évvel ezelőtt olyat tett a magyar nemzettel, hogy azt mindmáig szégyellheti. Biztos, hogy tudat alatt van némi történelmi bűntudat ott is, a dédapák vétkei és a működésképtelen rendszer miatt, amelynek hajszálrepedései mára végzetessé tágultak. A jog nem esti mese. Az igazság nem csupán a nagyoknak jár. Mi sem bizonyítja jobban azt, hogy igen aljas módon és barátságtalanul elbántak a magyarokkal, ez a mostani reakció is, hogy a három – aláírás-ügyben érintett – „utódállamban”: Magyarországon, Erdélyben és a Felvidéken immár messze túlléptük a megszabott kvótát. Mert a sérelem erős. A mentőöv ugyan rajtunk van régóta, csak nincs annyi levegő benne, hogy hajtson az ereje felazon. Fújja csak vissza bele a demokrácia itt is, meg ott, s ne olcsó vásári léggömbökre és illetlen nemzeti színekre pazarolja a törvény drágán kiizzadott, párálló szellemét. Írjunk alá!
Simó Márton
A cikket teljes terjedelmében a Hargita Népe március 13-i számában olvashatják.
.jpg)