szórványos felhőzet
erős felhőzet
kevés felhő
Úrnapját ünnepelték
A székelyudvarhelyi Márton Áron téren gyűltek össze tegnap a katolikus egyház hívei, hogy megünnepeljék az Úr testének és vérének ünnepét, az Úrnapját. Az ünnepi szentmise előtt megemlékeztek az Istent szolgáló Márton Áron püspökről.
[caption id="attachment_90489" align="aligncenter" width="1280"]
A szentmise szerves részét képezi a körmenet. 1827-es püspöki kérés alapján ünnepelnek Fotó: Nagyálmos Ildikó[/caption]
A Márton Áron téren felállított szabadtéri oltárnál délelőtt úrnapi szentmisét mutatott be a kerület papságával együtt Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Főegyházmegye érseke. Elöljáróban elhangzott, hogy éppen hetven évvel ezelőtt, 1949. június 16-án Márton Áron püspök mutatta be itt az ünnepi szentmisét.
A csíksomlyói búcsúból Székelyudvarhelyre érkezve jutott tudomására, hogy a Securitate le akarja tartóztatni. Ekkor kezdődött az összefogás, sikerült kijátszani a hatósági embereket, de öt nap múlva mégis letartóztatták a püspököt.
– Évforduló a mai ünnepi búcsú, még akkor is, ha szomorú emlékek fűződnek hozzá. Erdély nagy püspökének Székelyudvarhelyen végződött a börtön előtti főpásztori körútja és nyilvános tevékenysége – hangzott el a főtéren.
Az ünnep szónoka a megszentelt élet intézményeivel megbízott érseki helynök, Urbán Erik ferences tartományfőnök volt Csíksomlyóról. Arra kérte a híveket, hogy álljanak meg az oltáriszentség előtt, tűnődjenek el rajta és imádkozzanak. Tartsák szem előtt azt, hogy a hagyomány megélése nem élő akkor, ha csupán betanult szokás, amiben nincs élet, s ha megszokásból tesszük, az identitásunk is meginog.
– Ragaszkodásunk akkor derül ki, hogy mennyire élő, ha nem sajnáljuk az időt az Istentől, hogy jelenlétünkkel gazdagítsuk, formáljuk, élővé tegyük e gazdag örökséget, ami stabilitást ad az identitásunknak. Ünnepi hangulatba öltöztetni a külsőnkkel a belsőnket is, megállni, lelassulni, megtanulni a jelenben élni és az Úrra figyelni – emelte ki beszédében Urbán Erik ferences szerzetes, aki nem attól fél, hogy elfogy a pénz, hanem, hogy elfogy a lelkiség, a lelkület. – Ezért szervezzünk még inkább több szentségimádási órát – kérte a híveket.
A szentmise szerves részét képezi a körmenet. 1827-es püspöki kérés alapján ünnepelnek Fotó: Nagyálmos Ildikó[/caption]
A Márton Áron téren felállított szabadtéri oltárnál délelőtt úrnapi szentmisét mutatott be a kerület papságával együtt Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Főegyházmegye érseke. Elöljáróban elhangzott, hogy éppen hetven évvel ezelőtt, 1949. június 16-án Márton Áron püspök mutatta be itt az ünnepi szentmisét.
A csíksomlyói búcsúból Székelyudvarhelyre érkezve jutott tudomására, hogy a Securitate le akarja tartóztatni. Ekkor kezdődött az összefogás, sikerült kijátszani a hatósági embereket, de öt nap múlva mégis letartóztatták a püspököt.
– Évforduló a mai ünnepi búcsú, még akkor is, ha szomorú emlékek fűződnek hozzá. Erdély nagy püspökének Székelyudvarhelyen végződött a börtön előtti főpásztori körútja és nyilvános tevékenysége – hangzott el a főtéren.
Az ünnep szónoka a megszentelt élet intézményeivel megbízott érseki helynök, Urbán Erik ferences tartományfőnök volt Csíksomlyóról. Arra kérte a híveket, hogy álljanak meg az oltáriszentség előtt, tűnődjenek el rajta és imádkozzanak. Tartsák szem előtt azt, hogy a hagyomány megélése nem élő akkor, ha csupán betanult szokás, amiben nincs élet, s ha megszokásból tesszük, az identitásunk is meginog.
– Ragaszkodásunk akkor derül ki, hogy mennyire élő, ha nem sajnáljuk az időt az Istentől, hogy jelenlétünkkel gazdagítsuk, formáljuk, élővé tegyük e gazdag örökséget, ami stabilitást ad az identitásunknak. Ünnepi hangulatba öltöztetni a külsőnkkel a belsőnket is, megállni, lelassulni, megtanulni a jelenben élni és az Úrra figyelni – emelte ki beszédében Urbán Erik ferences szerzetes, aki nem attól fél, hogy elfogy a pénz, hanem, hogy elfogy a lelkiség, a lelkület. – Ezért szervezzünk még inkább több szentségimádási órát – kérte a híveket.
1827-ben Szepesy Ignác püspök egyházmegyei körlevélben kérte, hogy a plébániák együtt, a legünnepélyesebben üljék meg az oltáriszentség főünnepét. A székelyudvarhelyi kerületi zarándoknap az egyetlen, ahol ennek szellemében ünneplik Úrnapját. Az úrnapi szentmise szerves részét képezi a kikerülés, amely a négy égtáj felé halad, stációt tartva a sátoroltároknál. A körmenet közben szórt virág és a sátrak lombdíszei áldás után szentelménynek tekinthetők, amelyeknek a néphit mágikus erőt tulajdonít. Az imakönyvbe lepréselve szokás őrizni a következő Úrnapjáig.
Nagyálmos Ildikó
