Több mint egy évvel ezelőtt a hévízi bíróság azzal utasította el a Csíki Magánjavaknak mintegy 8000 hektárnyi erdő visszaadására vonatkozó kérését, hogy ez a Magánjavak nem az a Magánjavak, mint 1946-ban. A döntést akkor megfellebbezte a Csíki Magánjavak, de 16 hónapnak kellett eltelnie, hogy előrelépés történjen, vagyis visszautalják az ügyet a maroshévízi bíróságra. [caption id="attachment_13387" align="aligncenter" width="620"] Biró Albin reméli, hogy érdembeni tárgyalásokra is sor kerülhet. Közösségi vagyon a tét[/caption] Tegnap délután, több tárgyalás és halasztás után, hirdettek ítéletet a Csíki Magánjavak fellebbezésének ügyében, amelyet azért nyújtott be, mert a maroshévízi bíróság, amely a földtörvények alapján területileg illetékes lenne, évekig halogatta, majd 2014-ben sem érdemben tárgyalta az ügyet, és a kifogások alapján elutasította a Csíki Magánjavak kérését. – Mi az ottani végzést megfellebbeztük – magyarázta Biró Albin, aki hozzátette, hogy örvend a csíkszeredai törvényszék mostani döntésének, amely helyt adott a fellebbezésnek és visszautalta az ügyet Maroshévízre. – Ez most egy csata, a háború messze nincs megnyerve. Ha a csíkszeredai törvényszék nem adott volna helyet a fellebbezésnek, akkor a Csíki Magánjavak már csak Stras­bourg­ban kereshette volna az igazát. – Márpedig az újabb drága és hosszas procedúra elé állítana minket – jegyezte meg Biró Albin, hangsúlyozva, hogy a Magánjavak számára az erdő jelentené az életet, mindennek az alapját. – Eleink is az erdők jövedelméből építkeztek, tartották karban az ingatlanokat, illetve osztottak nagyszámú ösztöndíjat, vettek részt segélyakciókban. Ha a Csíki Magánjavak rendelkezhetne most azzal az évi másfél millió euró értékű eladott fával, amit jelenleg az állam részére termelnek ki, az jelentené ténylegesen annak az előírásának a beteljesülését, hogy ez a vagyon Csík vármegye lakóinak az érdekét kell hogy szolgálja. Daczó Katalin