szórványos felhőzet
borús égbolt
tiszta égbolt
Újévi fogadalom
Új év, új kezdet, új fogadalmak! Ilyenkor szokás lemondani az olyan káros szenvedélyekről, mint például a dohányzás, és ilyenkor szokta a hölgyek jelentős hányada eldönteni, megszabadul a fölösleges kilóitól. Aztán eltelik néhány hét, a fogadalmakról megfeledkezünk, és minden szépen visszarendeződik a régi kerékvágásba.
A szilvesztert középiskolás kori volt osztálytársakkal töltöttem, akikkel soha nem teszünk fogadalmat arra, hogy „jövőre veletek ugyanígy”, mégis valamiképp év végére összeverődünk. Mindig van egy-két olyan személy, aki épp valami okból hiányzik, de mindig van egy-két új arc is, aki a következő alkalomra vagy marad vagy nem. És ez nekünk így teljesen rendjén van. A magyarázat egyszerű és prózaibb, mint gondolnák: jól érezzük magunkat együtt, mert ez az a társaság, amelyben az egész évi hajrá után végre ellazulhatunk, önmagunkat adhatjuk. Itt nem kell megfelelni senkinek, jól ismerjük egymás erényeit, de gyengéit is, tudjuk, ki mit valósított meg az életben, tudjuk, ki mire képes stb. Velük egy társaságban valóban levethetjük azt az álcát, amit a társadalom elvár tőlünk, nem kell komolykodni meg szigorkodni pusztán azért, mert ez a külvilág elvárása. Ebben a társaságban az újévi fogadalmak is másként működnek, mint másoknál, vagyis aki máskor is megfogadta, hogy elhagyja a dohányzást, az most is megfogadta. Róluk tudjuk, be is tartják, egész jövő szilveszterig, amikor megint rágyújtanak, aztán megint elhagyják. Akik szoktak fogyókúrázni, azok most is fognak, és tartják is egy darabig, aztán újrakezdik, vagy sem. És ez így van jól!
Amit nem fogadtunk meg most sem, az éppen a közös szilveszter, mert mi már most tudjuk: jövőben is együtt leszünk
Jánossy Alíz
.jpg)
 cm.jpg)