A padlóféket ugyan lehetett nyomni, de a mélyrepülést nem lehetett megfékezni – ez derül ki az Európai Gépkocsigyártók Egyesületének (ACEA) tegnap reggel nyilvánosságra hozott sajtóközleményéből. Igen, mert európai viszonylatban még az esztendő első 4 hónapja során 39,1 százalékkal kevesebb új személygépkocsit írattak be a forgalomba, mint 2019 azonos időszakában, májusban a visszaesés aránya fokozódott: 5 hónap viszonylatában elérte a 42,8 százalékot. Az esztendő első 5 hónapja során uniós viszonylatban 41,5 százalékkal kevesebb új személygépkocsit jegyeztettek be forgalomba, mint a megelőző esztendő azonos időszakában, európai viszonylatban pedig 42,8 százalékkal. Májusban az uniós szintű visszaesés aránya a múlt esztendő májusához viszonyítva elérte az 52,3 százalékot, európai viszonylatban pedig az 56,8 százalékot. Uniós viszonylatban a piac legnagyobb vesztese Franciaország (–48,5%), Olaszország (–50,4%), Spanyolország (–54,2%) és az Egyesült Királyság (–51,4%) volt. Igaz, hogy ezeket az országokat sújtotta a legkeményebben a pandémia, de nem lehet arról sem megfeledkezni, hogy a visszaesés jelei már január hónaptól kezdődően érezhetőek voltak. Románia esetében ugyancsak felerősödött a zsugorodás, lévén, hogy 4 hónap viszonylatában az még csak 27,5 százalékos volt, május végére viszont elérte a 31,4 százalékot. Ebben megvolt a maga szerepe annak is, hogy májusban alig 7155 új személygépkocsit írattak be a forgalomba, 45 százalékkal kevesebbet, mint 2019 májusában. Volt néhány európai ország, amelynek autópiaca kevésbé sínylette meg az ínséges időket. Ezek között említhetjük Finnországot (–20,9%), Magyarországot (–25%), Svédországot (–25,8%) és Hollandiát (–27,9%). A márkák tekintetében a vesztesek között említhetjük az Opelt (–55,6%), a Daciát (–56,2%), a Fiatot (–50,2%), az Alfa Romeót (–55,5%), a Mazdát (–53,1%), a Hondát (–50,4%) és a Jeepet (–54,9%). Olyan márka, amelynek piacvesztése ne haladta volna meg a 35 százalékot, fehér holló számba megy, s ezek között van a Porsche (–21,5%), a Toyota (–34,8%) és a Lexus (–32,3%). Európai viszonylatban egyik legnagyobb vesztes a Dacia volt. Igen, mert a legjelentősebb térvesztést azokban az európai országokban jegyezte, amelyek a legnagyobb piacot jelentették és jelentik a Dacia márka számára, Franciaországról, Spanyolországról, Németországról, Olaszországról, s nem utolsósorban a hazai autópiacról van szó. A francia piacon 5 hónap viszonylatában a forgalomba bejegyeztetett új Dacia márkájú személygépkocsik száma 24 156 volt, 60 százalékkal kevesebb, mint a megelőző esztendő azonos időszakában, és ez olyan körülmények között, amikor is a francia autópiac beszűkülése ennél kisebb arányú, 48 százalékos volt. Nagyvonalakban hasonló a helyzet Spanyolországban is, ahol a forgalomba bejegyeztetett 23 537 Dacia márkájú személygépkocsi a megelőző esztendő 5 hónapjához viszonyítva 56 százalékkal csökkent, de ugyanakkor a spanyol autópiac zsugorodása megállapodott 54 százaléknál. (A spanyol piac tekintetében megemlítendő, hogy az ott forgalmazott Dacia Sandero nem romániai, azt a marokkói Tangerben szerelik össze.) Németországban 50 százalékkal csökkent a forgalomba bejegyeztetett új Dacia személygépkocsik száma, míg a piac 35 százalékkal szűkült, Olaszországban pedig az 50 százalékos piaczsugorodás közepette a Dacia –60 százalékot jegyzett. Említettük, hogy a hazai autópiac az első 5 hónap során a megelőző esztendő azonos időszakához viszonyítva 31 százalékos visszaesést könyvelt el, azon belül a Dacia viszont 38 százalékost. A hazai személygépkocsi-gyártás alakulásában is megmutatkozott a visszaesés. Az esztendő első 5 hónapjában összesen 89 828 új személygépkocsi legyártására került sor, ami 44 százalékkal kevesebb, mint a múlt esztendő azonos időszakában jegyzett eredmény. Igaz, a mioveni-i gyárban is volt viszonylag huzamos ideig tartó kényszerszabadság, de a májusi újraindulás is körülményesnek bizonyult, egy bizonyos ideig csak két váltásban dolgoztak, majd június 2-től 1100 alkalmazottat ismét kényszerszabadságra küldtek. Nagy gondban van maga a Renault Csoport is, aminek okán az elkövetkező 3 üzleti évre vonatkozóan 2 milliárd euró értékű költségcsökkentési tervet dolgoztak ki, jelentős átszervezésekre kerül sor, amely keretében állítólag világszinten közel 15 ezer alkalmazottat fognak elbocsátani, a tervezési és kutatási tevékenységet egy franciaországi helyszínre fogják összpontosítani stb. Ez utóbbi érzékenyen érintheti a Dâmbovița megyei Tituban létrehozott Renault Technologie Románia Fejlesztési és Kutatási Központ jövőjét is, ahol jelenleg több mint 4000 alkalmazottat foglalkoztatnak. Az európai autópiacon a Ford sem jeleskedett, 5 hónap viszonylatában 50,9 százalékkal csökkent a forgalomba beíratott új Ford márkájú személygépkocsik száma. Ezzel együtt és ezen túl a Ford Románia Rt. viszonylag jól teljesített: 2019 első 5 hónapjához viszonyítva a craiovai gyárában 62 584 járgányt (Ecosport és Puma) szereltek össze, 5 százalékkal többet, mint 2019 azonos időszakában.

Hecser Zoltán