Az elmúlt évek jelentősen átrajzolták vidékünk gazdálkodását. Ennek csupán az egyik oka keresendő a támogatási rendszerben, de nem ez az egyetlen felelős a változásért. A gazdálkodás szerkezetének átalakulásával annak eszközei is megváltoztak. Azzal egy időben a gazdasági épületek is az új funkcióknak kell hogy megfeleljenek. Ma már nemcsak szekér befogadására kell alkalmas legyen a szín vagy a csűr köze, mert a több tíz vagy száz lóerős traktor is helyet keres a födél alatt. Az istállók lakói is megváltoztak, s a farmosodás irányába eltolódott állattartás más típusú épületeket követel. A környezetvédelmi, közegészségügyi és állatjóléti előírások pedig  a településekről a falvak szélére száműzik a gazdasági épületeket. Új típusú tanyasodás kezdődött el. Mindezek pedig új feladatok, kihívások elé állítják azokat, akiket érdekel a településkép alakulása, mindazokat, akik felelősséget éreznek a kultúrtáj alakulásáért. S a falusi házak közül kiszoruló gazdálkodás következtében nemcsak a csűrök esnek át funkcióváltáson. Azt is észre kell vennünk, hogy a helységeken kívül, az új feladatokat és igényeket ellátó, újonnan megjelenő gazdasági épületek anyaghasználat és formavilág tekintetében útmutatás nélkül nehezen találnak a jó „útra”. Követendő példák hiányában a rosszak egész sora mutatkozik. Arra, hogy milyen igényeknek kell megfelelniük az új típusú épületeknek, terepen, a gazdák körében kell válaszokat találni. A terepi diagnózis felállításába pedig mindenkit be lehet, be kell kapcsolni, aki a téma iránt érzékenységet mutat, vagy szakmai kihívást, elkötelezettséget lát ebben. A kihívás adott, most már csak a válaszokat és a konkrét megoldásokat kell megtalálni, „feltálalni” az útkereső gazdáknak. Azoknak is, akiket nem érdekel a kultúrtáj és nem foglalkoztat a falukép, mert őket is csak jó példákkal érinthetik meg azok a jóérzésű gazdák, akiket az összkép is érdekel. Ők azok, akik egyre gyakrabban találkoznak a faluképvédelem jegyében, és akik konkrét lépéseket is tesznek azért – akárcsak az Országos Kós Károly Egyesülés tagjai, – hogy a modern istállókhoz, a korszerű gazdasági épületekhez a faluképhez és a hagyományos építészethez illeszkedő konkrét látványtervek szülessenek. Mivel a tanyasodás folyamata felgyorsult, az idő is egyre jobban sürgeti az építészeket, hogy ne a jellegtelenség, ne a bádog, ne a műanyag és ne a pala vegye át az uralmat a székelyföldi tájakon. Daczó Dénes