Helytelen és téves lenne azt állítani, hogy az utóbbi esztendők során nem következett be szembeötlő változás a hazai turizmus terén, legyen szó az üdülőtelepek fejlesztéséről és korszerűsítéséről, a vendéglátó- és szállodaipari egységek számának a gyarapodásáról vagy a hazai és külföldi turisták számának a növekedéséről. Mindez végső soron tükröződik e fontos, de hazai viszonylatban még viszonylag kevésbé jelentős szektor üzleti forgalmának alakulásában is. Maradjunk a turistaforgalomnál: a hivatalos adatok szerint a múlt esztendőben több mint 12,1 millió turista fordult meg az ország különböző megyéjében, ez a szám 2001-ben még csak 4,9 millió körül volt. Tehát közel háromszoros növekedés – mindenképp dicséretre méltó. Ugyanakkor azonban más országok turistaforgalmához viszonyítva, de akár a hazai lehetőségekhez viszonyítva is még mindig kevés. Hozakodjunk elő egy sokatmondó példával: Romániát nagyjából ugyanannyian keresték fel, mint a törökországi Isztambult. De ha már itt tartunk, utalhatunk arra, hogy a világ leglátogatottabb városa Nagy-Britannia fővárosa, London volt, ahová összesen 20,7 millió látogató érkezett, a második helyet elfoglaló Párizsba pedig 16 millió. Országunk fővárosa, Bukarest azonban nem szerepel a világviszonylatban leglátogatottabb 100 város között, de igen Budapest, az anyaország fővárosa, amely 4 millió vendéget fogadott, s ezzel a toplista 15–16. helyét foglalja el Münchennel együtt. Evezzünk vissza a hazai vizekre: a már említett hivatalos statisztika szerint megyénket tavaly 210 000 turista kereste fel, míg számuk 2001-ben alig 9000 volt. A dinamika tekintetében kedvező a helyzet, de nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy Argeș, Máramaros, Neamț, Vâlcea vagy Suceava megyékben többen, esetenként jóval többen érkeztek. Az igaz viszont, hogy Teleorman megyébe, a hazai nagypolitika „vezéralakja” megyéjébe alig 1000-en, Călărași megyébe pedig 2000-en… Hecser Zoltán