Nincs túlzás abban az állításban, hogy csütörtökön, azaz május 9-én Európa, pontosabban az Európai Unió fővárosa volt Nagyszeben. Igen, mert ott és azon a napon az Unió 27 tagállama kormány- és államfői informális csúcsértekezletén lefolytatott megbeszélések és az elfogadott 10 pontos nyilatkozat úgymond előrevetíti az elkövetkező esztendők menetrendjét. (Amúgy a nyilatkozat az Európai Parlament júniusi ülésszaka során kap „megerősítést”.) A nemzetközi politikai jelentőségen túl annak másabb szempontból is megvolt a maga hozadéka országunk, s mindenekelőtt Nagyszeben számára. [caption id="attachment_88377" align="aligncenter" width="1000"] Sok mindent megélt Nagyszeben főtere...[/caption] Közismert tény, hogy a nagyszabású nemzetközi politikai, gazdasági, kulturális, sport- és másabb jellegű rendezvények rendszerint élénk érdeklődést váltanak ki világszerte, s mágnesként vonzzák a turistákat is. Ezért is versenyeznek a világ nagy városai, hogy elnyerjék különböző nemzetközi konferenciák, kiállítások vagy másabb rendezvények megszervezésének jogát. Igen, mert abban „üzlet is van”, ezrével, tízezrével érkezhetnek aziránt érdeklődők, és a hírverés nyomán utólag is turisták, illetve külföldiek célpontjává válhat az a helység. (Ilyen kontextusban megemlíthetjük azt is, hogy Nagyszeben esetében még sokak emlékezetében él, hogy az 2007-ben Európa kulturális fővárosa volt, s annak megvolt a szerepe abban, hogy mindmáig fokozódott, fokozódik a várost külföldről felkeresők száma.) Nos, a csúcstalálkozó eredményesnek bizonyult az idegenforgalom szempontjából is, s aminek velejárója a vendéglátóipari egységek, az ajándéktárgyakat és népművészeti termékféleségeket, egyes kulturális intézmények bevételeinek a „megugrása” is. Árak az egekben… Azt már a csúcstalálkozó előtt hónapokkal tudni lehetett, hogy ugyancsak meg fog növekedni a kereslet a szállodai szolgáltatások iránt, s ennek egyenes következménye volt az árak megemelkedése. Hallani arról, hogy voltak olyan szállodák, amelyek hirtelenjében ötszörösére emelték meg a díjszabásaikat. Különösebb gondok – ellentétben az előzetes aggodalmakkal – mégsem támadtak. Ez mindenekelőtt annak okán, hogy a kormány- és államfők egy része, együtt közvetlen kíséretével még aznap a csütörtöki megérkezést követő munkálatok lezárulásával haza is utazott. Ez több száz főt jelentett. (Egyébként nem hivatalos értesülések szerint csak az Európai Bizottság elnöke, Jean Claude Junker és az Európai Tanács elnöke, Donald Tusk tartózkodott több mint 24 órát Nagyszebenben.) Apropó repülőtéri utasforgalom: előreláthatólag az elkövetkező évek, s akár évtizedek során sem fog annyi repülőgép 24 órán belül leszállni és felszállni, mint ahány ezt megtette május 9-én. A csúcstalálkozó hetében a nagyszebeni repülőtér forgalma egy megszokott hetihez képest mintegy háromszorosára nőtt. Rendszerint a napi leszállások és felszállások együttes száma nem haladja meg a 30-at, május 9-én viszont az 120 volt. Amúgy a nagyszebeni repülőtér éves utasforgalma 660-670 ezer fő körül van, az idén ezt az átlagot jóval meg fogják haladni, már csak azért is, mert az elmúlt héten, több napon is közvetlen légijáratok közlekedtek Brüsszel–Szeben, illetve Szeben–Brüsszel között. Visszatérve az elszállásolásra: érdemes megemlíteni, hogy Nagyszebenben összesen 126 turisztikai egység (szálloda, panzió, motel stb.) szerepel az Országos Statisztikai Intézet vonatkozó közleményében, s azok közül 30 a szállodák száma. Két olyan szálloda van, amely ötcsillagos, nevezetesen a Hilton és Nobles Butique Resort. A 30 szálloda jobbára elegendőnek bizonyult, és nem okozott gondot egyes magasrangú vendégek megfelelő szintű elszállásolása sem, mármint az 5 csillagos szállodákban. Amúgy a kormány- és államfők kíséretében több száz fő volt (beleértve a biztonsági személyzetet is) az akkreditált újságírók száma meghaladta állítólag a 800-at, a hivatalos tolmácsoké pedig a 100-at. Idetartozik az is, hogy túl a munkaebéden a szervezőkre, a házigazdákra hárult a többi hivatalos kiküldetésben lévő vendég étkeztetése is, erre a külügyminisztérium félhivatalos értesülések szerint mintegy 200 millió lejt költött, Nagyszeben polgármesteri hivatala pedig minden vendégnek 350 lej értékű ajándékot adományozott. Arról is hallani, hogy a szervezéssel és a vendéglátással kapcsolatos költségvetési kiadásai 20 millió lej körül voltak. Sok kicsi sokra megy Amint már arra utaltunk, szokatlanul nagy forgalmat bonyolítottak le az emlék- és ajándéktárgyakat, valamint népművészeti termékféleségeket forgalmazó üzletek is, akárcsak a nappali bárok, minderre vonatkozóan azonban pontos adatokkal pillanatnyilag senki sem rendelkezik, nem is rendelkezhet, már csak annak okán sem, mert az új elektronikus online pénztárgépeket továbbra sem képes „monitorizálni” valós időben az adóhatóság, lévén, hogy az IT-rendszer még mindig nem működik. Nem utolsósorban megemlítendő az is, hogy a légiforgalom ugrásszerű megnövekedésének is megvolt a maga hozadéka az üzleti forgalom szempontjából is, hisz a repülőtéri szolgáltatásokért a légitársaságoknak fizetniük kell. Továbbá a csúcstalálkozó előkészítése során óhatatlanul beruházási, illetve építkezési, korszerűsítési rehabilitálási munkálatokra került sor. Ezek is lendíthettek számos Szeben megyei (de nemcsak) vállalkozó tevékenységének kerekén. Sorolhatnánk tovább mindazt, ami gazdasági, társadalmi vagy kulturális téren hozadéka volt Nagyszeben számára a minap lezajlott csúcstalálkozónak. Különben az ország turisztikai térképén eddig is jelentős és fontos helyet foglalt el Szeben megye, s azon belül Nagyszeben. Ennek bizonysága az is, hogy oda évi átlagban mintegy 400 ezer turista érkezik, s azoknak több mint 70%-a szállodai elszállásolást is igénybe vesz. Továbbá a hivatalos statisztikai adatokból az is kiderül, hogy a Szeben megyébe érkező turistáknak több mint 70%-a ellátogat a megyeszékhelyre, Nagyszebenbe is. A statisztikai adatok egyes szakelemzők szerint az idei mérlegzáráskor „szebben” fognak festeni. A dolgok ilyenszerű alakulásában pedig meglehet a maga szerepe a május 9-én lezajlott csúcstalálkozónak is… Hecser Zoltán