• A kontinensek a következő 5 óceánt választják el egymástól: Csendes-óceán, Atlanti-óceán, Indiai-óceán, Déli-óceán és Jeges-tenger. Természetföldrajzi értelemben azonban csak a Csendes-, az Indiai- és az Atlanti-óceán minősül óceánnak. Az óceánok és egyben a földfelszín legmélyebb pontjai a mélytengeri árkokban találhatók. Több száz km hosszúak és akár 15 000 m-t is megközelíti a szintkülönbség bennük. Jelenleg 26 mélytengeri árok ismert, közülük a legmélyebb a Mariana-árok (mélysége 11 034 méter).

• Az óceán szó az Ókeánosz szóból származik, mely a világkorongot körülvevő folyam, világtenger jelentéssel bírt. Eredetileg a nagy ősvíz istenének volt a neve a görög mitológiában. A latin Oceanus (világtenger) ennek a szónak az átvétele. A magyar nyelvbe a latin nyelven keresztül került a szó, az -us végződés elhagyásával. Más európai nyelvbe is a latinon át került be, mint a németbe (Ozean), vagy a franciába (océan).

• A világ kereskedelmének több mint 90%-át az óceánok szállítják, a távközlésnek pedig a fele zajlik víz alatti kábeleken keresztül. Az óceánokban/tengerekben közel 20 millió tonna arany lebeg szabadon: ha szétosztanánk, a világon minden emberre 4 kg jutna belőle.

• Az árapály ingadozása a kanadai Új-Skócia tartomány partjainál húzódó Fundy-öbölben a legmagasabb. A dagály és apály közötti különbség 16 méter körül van: ez három emelet magasságának felel meg.

• Miért kék az óceán? Mivel a tengervíz ezt a színt nyeli el a legkevésbé. Sajnos évente háromszor annyi szemetet borítanak a világ óceánjaiba, mint amennyi halat kifognak.