Ha a csillagok állása nem is, de a születési hónap csakugyan befolyásolja a különböző betegségekre való hajlamunkat – derítette ki 1,7 millió elektronikus egészségügyi akta elemzésével egy amerikai felmérés. Az októberben születettek hajlamosabbak a legtöbb betegségre, a májusban születettek a legkevesebbre.

[caption id="attachment_3242" align="aligncenter" width="680"] Illusztráció[/caption]

AHuffington Post amerikai portál által ismertetett kutatás ötvenöt különböző krónikus betegség, illetve kevésbé súlyos egészségügyi probléma – például rovarcsípés – esetében mutatott ki összefüggést a születési hónappal. Ezek közül 19-ről már korábban is tudott volt, hogy az év egy adott időszakában születettek hajlamosabbak rá, és további 20 szoros kapcsolatban áll az előbbiekkel, viszont 16 újdonságnak számít. Az újonnan felderített évszakfüggő egészségügyi problémák nagy változatosságot mutatnak: a keringési betegségektől (pl. magas vérnyomás vagy szívelégtelenség) a prosztatarákon át a jelentéktelen balesetekig (zúzódások, rovarcsípések) mindenféle szerepel közöttük.

Pollenmennyiség és D-vitamin-szint A Columbia Egyetem kutatói, akik a Journal of the American Medical Informatics Association orvosi informatikai folyóiratban közölték a fenti megállapításokat, szabadon hozzáférhető cikkükben korábbi tudományos eredményekre támaszkodva próbálják értelmezni a különböző betegségekre való hajlam szezonális jellegét. Feltételezésük szerint olyan tényezők járulhatnak hozzá a megfigyelt összefüggésekhez, mint a polleneknek és más antigéneknek való kitettség, a bevitt D-vitamin változó szintje vagy a gyermekek életkora az iskolakezdés idején. Az új összefüggések felfedezése a részt vevő tudósok szerint annak köszönhető, hogy – ellentétben a legtöbb korábbi kutatással, amelyek konkrét betegségek szezonális függését próbálták megállapítani – ők hipotézistől mentesen fogtak bele az óriási, több mint 1,7 millió beteg kórtörténetét tartalmazó adatbázis elemzésébe, így nem szűkítették le eleve a szóba jöhető orvosi problémák körét. A módszer jó példa arra, amit az informatikusok „adatbányászatnak” (data mining) szoktak nevezni, ami nem más, mint nagy teljesítményű számítógépekkel végzett, óriási adathalmazokban való „turkálás”. Ugyanakkor a hipotézismentes kiindulás – vagyis hogy a kutatók nem egy konkrét elmélet érvényességét tesztelték – azt is jelenti, hogy a kapott eredmények kizárólag statisztikai egybeeséseket mutatnak, és semmit sem árulnak el az ok-okozati viszonyokról. Az adatok összesen 1 749 400, 1900 és 2000 között született pácienstől származnak, akiket 1985 és 2013 között a Columbia Egyetem klinikáján kezeltek. A betegek átlagéletkora a kezelés időpontjában 38 év volt. Miután a SeaWAS (Season-Wide Association Study) névre keresztelt algoritmus felderítette a szezonális összefüggéseket, a kutatók ellenőrizték, hogy a kimutatott kapcsolatok nemcsak bizonyos évekre, illetve csak az egyik vagy másik nemre érvényesek-e, de ezeket a kételyeket sikerült eloszlatni.

Sok a szív- és érrendszeri megbetegedés A 16 újonnan felderített, születési hónaptól függő kockázatú betegség között aránytalanul magas a szív- és érrendszeri betegségek aránya: a pitvarfibrillációval, a magas vérnyomással, a szívelégtelenséggel és más keringési kórképekkel együtt összesen 9 ilyent azonosított a felmérés. A maradék 7 igen vegyes képet mutat: itt találjuk a prosztatarákot, a köhögést és megfázást, egyes nemi úton terjedő betegségeket, a zúzódásokat és a nem mérgező rovarcsípéseket. A májusban születettek a legegészségesebbek Mindent összevéve a legtöbb betegségre az októberben, a legkevesebbre a májusban születettek hajlamosak. Az asztma leginkább a júliusban és októberben, a figyelem­za­varos-hiperaktív viselkedészavar (ADHD) a novemberben születetteket sújtja. A márciusi babák néznek elébe a legtöbb szívproblémának, míg a téli gyerekek körében a neurológiai betegségek mutatnak halmozódást.

Az eredmények nem általánosíthatók Független elemzők hozzáteszik, hogy a kapott eredmények érvényességi köre korlátozott, hiszen valamennyi beteg az Egyesült Államok egy meghatározott régiójából származott, és az USA vagy a világ más pontjain nem ugyanazok a környezeti tényezők hatnak az újszülöttekre és a gyerekekre az év adott szakában. A klimatikus viszonyokat figyelembe véve a következtetések leginkább talán még Észak-Európára lehetnek vonatkoztathatók. A kommentátorok attól is óva intenek, hogy a feltárt statisztikai összefüggéseket bárki is eleve elrendelésnek tekintse. Szó sincs arról, hogy a születési hónap akár csak hozzávetőleg is meghatározná, milyen betegségekben fog szenvedni, vagy miben fog meghalni bármely konkrét személy. A kutatás inkább csak annyiban érdekes, hogy mivel ráirányítja a figyelmet a születési hónappal összefüggő általános betegségi kockázatokra, segítséget nyújthat abban, hogy mindenki a megfelelő életmódbeli változtatásokkal megelőzze a rá leginkább leselkedő krónikus bajokat. (origo.hu)