Február 1-jétől, azaz holnaptól válnak hatályossá ama 2017/1-es törvénynek az előírásai, melynek értelmében eltörölnek 102 különböző illetéket és díjszabást. Erről a törvényről már többször is írtunk, s amit újólag hangsúlyoznánk, az az, hogy a legnagyobb érdeklődés talán az utólag módosított és kiegészített 2013/9-es sürgősségi kormányrendelet hatályon kívül helyezése váltotta, váltja ki. Igen, mert holnaptól a külföldről behozott használt autók forgalomba beíratásának már nem előfeltétele, illetve követelménye az úgynevezett környezeti bélyeg befizetése. Közel tíz évvel ezelőtt döntött arról a román állam, hogy támogatja az új személygépkocsik értékesítését, illetve a hazai gépkocsi- és gépkocsikomponens-gyártást, s ezt olyanképpen, hogy illetékfizetési kötelezettség alá vonják a járművek által okozott környezetszennyezést. A kormányzati illetékesek akkor azt hangoztatták, hogy Romániát nem kellene Európa gépkocsitemetőjévé tenni, ahogy az bekövetkezett Lengyelországban (abban az időben nevezetesen Lengyelország Európai Unióba való belépése időszakában évente több mint 800 000 használt autót értékesítettek a hazai piacon). Nos, ennek okán született meg annak idején az úgynevezett környezetvédelmi illeték, amelyre kötelezték mindazon személyeket, akik külföldről behozott használt autót kívántak forgalomba beíratni Romániában. Egyébként 2007-ben országunkban 315 621 új gépkocsit és 123 842 használtat írattak be a forgalomba. Az Európai Unióba való belépést követően az Európai Bizottság illetékesei is felemelték a hangjukat a környezetvédelmi illeték ellen, ugyanis szerintük az sérti a versenyszabályokat. Következésképpen a lakossági elégedetlenségre rátettek egy lapáttal az Unió részéről is. Amit azonban hangsúlyoznunk kell, az az, hogy az európai hivatalosságok nem tiltják meg egy tagállam számára, hogy illetéket állapítson meg az importált használt gépkocsikra, de azt igen, hogy másabb kategóriájú járművek mentesüljenek egy ilyen illeték alól. Ez azt jelenti, hogy az illetékfizetésre minden jármű kötelezett lenne, függetlenül attól, hogy az új-e, használt-e, illetve azt 2007 előtt vagy után íratták-e be a forgalomba. Egy ilyen illetékrendszernek is meg lehet a maga hátulütője, s ennek okán próbálkozott a mindenkori román kormány módosítani a jogszabályokon, illetve átkeresztelni az illeték megnevezését, annak kvantumát pedig bizonyos kritériumok alapján megállapítani. Ebbe a keretbe helyezhető az eddig hatályos, már említett sürgősségi kormányrendelet, amelyet módosításokkal és kiegészítésekkel a 2014/37-es törvénnyel szentesítettek, majd utólag többször is módosították és kiegészítették. Ettől a jogszabálytól köszönünk el a holnapi napon. A számok tükrében Nem vitás, hogy az ilyen-olyan megnevezésű környezetvédelmi illetékeknek, illetve azok kvantumának megvolt a maguk szerepe a hazai autópiac alakulásában, s ezt számadatokkal is alá lehet támasztani. Így például 2012-ben, amikor is bekövetkezett a gazdasági-pénzügyi válságból való kilábalás kezdete, országunkban 66 430 új személygépkocsit és 174 950 használtat írattak be a forgalomba. 2012-ben 57 710-et, illetve 221 852-t, 2014-ben 70 172-t, illetve 219 929-et, 2015-ben 81 162-t, illetve 250 662-t, a tavaly pedig 94 919-et, illetve 297 290-et. Az új személygépkocsik piaci forgalmának alakulásában hazai viszonylatban kétségtelen, hogy megvolt a maga szerepe a roncsprogramnak is. Túlzás viszont azt állítani, hogy az a hazai autógyártást erőteljesen fellendítette volna. Erre vonatkozóan számadatok is léteznek: 2004-ben ez a program nem létezett, de az Automobile Dacia piaci részesedése ennek ellenére 41,2 százalék volt, majd az 2016-ban a roncsprogram feltételei közepette is 29,07 százalékra csökkent. Ugyanakkor 2004-ben az eladott új Dacia márkájú személygépkocsik száma 59 770 volt, 2016-ban pedig csak 27 597. Az viszont igaz, hogy a bélyegilleték és a roncsprogram „hiányában” esetleg a Dacia eladásszáma még kedvezőtlenebbül alakult volna. Visszatérve a használt gépkocsik importjának a hovatovábbi gyarapodására, el kell ismerni, hogy annak meg volt a maga nem kis szerepe a romániai gépkocsipark „elöregedésében”. Egy nemzetközi tanácsadó cég jelentése szerint a romániai gépkocsipark életkora 4,6 évvel haladja meg az uniós átlagot. 2005-ben az még 9,5 év volt, mármint a hazai, jelenleg pedig 13,5 év körül van. A jelenleg forgalomba bejegyzett 5,15 millió személygépkocsiból körülbelül 550 000-nek az „életkora” van 0–5 év között, ugyanakkor viszont 760 000-nek 16–20 év között, 875 000 esetében pedig az a 20 esztendőt is meghaladja. Olyan számadatok ezek, amelyek fölött nem könnyű napirendre térni, s amelyek több kérdést is felvetnek és nem csupán a környezetszennyezés tekintetében, hanem a közlekedésbiztonság, a használtautó-értékesítés és -javítás jogszerűsége stb. tekintetében is. Mi várható? A bélyegilletéknek meg volt a maga szerepe a roncsprogram finanszírozásában is. Ha csak azzal számolunk, hogy a tavaly forgalomba íratott közel 300 000 járgányra darabonként csak 100 eurót tett ki ez az illeték, akkor is rádöbbenhetünk arra, hogy mit jelentett ez az illeték a környezetvédelmi alap költségvetése számára. Ilyen körülmények között pedig nem kizárt, hogy a roncsprogram esetleg megszűnik. De felvetődik a kérdés, hogy az elmúlt évek során befizetett összegek visszatérítésére egyáltalán sor kerülhet-e, s miként. Erről egyelőre nem sokat tudni, talán majd a 2017/1-es törvény alkalmazási módszertani normái majd választ adnak erre a kérdésre is. Daniel Constantin kor­mány­főhelyettes nemrégiben igen homályosan utalt arra, hogy megtalálják majd a módját a hazai gépkocsigyártás megfelelő támogatására. De részletekbe nem kívánt bocsátkozni. Hallani olyan véleményeket, illetve értesüléseket, miszerint valamilyen formában visszavezetésre kerül a járművek okozta környezetszennyezés „megadózása”. Lehet, hogy ez bekövetkezik. Ami viszont biztos, hogy holnaptól nincs bélyegilleték, s annak az is következménye lehet, hogy bizonyos értelemben és vonatkozásokban átrendeződik majd a hazai autópiac. Hecser Zoltán