Sokan az épület fogalmát összemossák az építményével, márpedig a kettő nem ugyanaz, s van, amikor a jogszabályozás számára sem pontosan világos: melyik is az épület, s melyik az építmény?... Nem felesleges és értelmetlen „eszmefuttatásról” van szó, mert bizony a hazai jogszabályozásban már előfordult, hogy épületből építmény lett, majd az az építmény a későbbiek során visszasorolódott az épületek kategóriájába, mármint az adózás, illetve az Adótörvénykönyvi előírások tekintetében. Íme: a 2004-től hatályossá vált, az Adótörvénykönyvre vonatkozó 2003/571-es törvény egyik előírása értelmében a szélerőművek tartótornyai az épületek kategóriájába sorolandók, s mint ilyenek, azokra a helyi költségvetést megillető épületadót kell kivetni. 2014 január 1-jétől viszont hatályossá vált az Adótörvénykönyvet módosító 2013/102-es sürgősségi kormányrendelet, amely értelmében hatályossá vált az úgynevezett építményadó, amely az állami költségvetést illette meg, s amelynek a fogalmát ugyan nem határozták meg, de utalás történt arra, hogy melyek azok az állóalapok, amelyekre az kivetendő. A jelenleg hatályos Adótörvénykönyv, a 2015/227-es törvény értelmében 2017-től kezdődően kivezetésre került az építményadó, azaz ez az adótípus megszűnt, s ilyenképpen az úgynevezett építmények (amelyeknek névjegyzékét egyébként egy hivatalos katalógus tartalmazza) adómentessé váltak. Ez esztendő áprilisában viszont három kormánypárti honatyának valamiképpen eszébe jutott a megelőző Adótörvénykönyv, azaz a 2003/571-es törvény, s arra az álláspontra jutottak, hogy azt a fránya tartótornyot valamiképpen vissza kellene minősíteni építményből épületté. Kidolgoztak egy törvénytervezetet, amely révén módosítani kívánták az Adótörvénykönyvre vonatkozó 2015/227-es törvény 453-as szakaszának azt az előírását, amely meghatározza az épület fogalmát. Az eddigi szöveghez hozzáfűztek egy fél mondatot, amely révén az épület kategóriá­ba ezen túl beletartoznak azon „építmények, amelyek a szélturbinák tartótornyait jelentik”. Így beépülve a szóban forgó tartótorony az Adótörvénykönyv szövegébe, ezentúl arra kivetendő a helyi költségvetést megillető épületadó. Lesznek olyan települések, amelyek ugyancsak örvendeni fognak ennek a törvénymódosításnak. Egyébként arról a 2018/285-ös törvényről van szó, amely a Hivatalos Közlöny december 3-i számában jelent meg, s amely révén módosult a 2015/227-es törvény 453-as szakaszának egyik bekezdése. Az érdekesség kedvéért utalnánk arra is, hogy ez a törvénykezési jövés-menés ugyancsak operatívnak bizonyult, s ezt mondjuk annak okán, hogy a kormánypárti honatyák alig március végén nyújtották be módosító jellegű törvénytervezetüket. Lehet, hogy lesz követőjük, s esetleg mások másabb építményeket is átminősítenének épületekké. Hecser Zoltán