Gyergyószentmiklóson a Gyergyó TV közvetítette a november 9–14. időszakban a dr. Garda Dezső történész, egyetemi oktató által évente megszervezett nemzetközi történészkonferencia előadásait. Az így, szokatlan módon bemutatott dolgozatok egy része konferenciakötetben is megjelent.

Sok furcsaságot produkált a járványhelyzet a tudományos életben is: a konferenciákat immár jó fél esztendeje a virtuális térben szervezik meg, többnyire erre a célra kidolgozott és fejlesztett felületeken. Így a kutatók beszámolhatnak egymásnak egy-egy tematikus rendezvény keretében legújabb kutatási eredményeikről, még akkor is, ha a levéltári kutatás – a történészek egyik legfontosabb eszköze – szinte lehetetlenné vált jelen helyzetben. Dr. Garda Dezső az általa évente megszervezett nemzetközi történészkonferenciát idén a helyi tévé képernyőjén tette elérhetővé a nagyközönség számára, a bemutatott dolgozatok egy része pedig konferenciakötetben jelent meg A Trianoni békediktátum és az erdélyi magyarság autonómiatörekvései a 20. században és a 21. század elején címmel.
A virtuális konferencia Lukács Bence Ákos, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezető konzulja a Magyar Tudomány Napja alkalmával mondott köszöntőjével kezdődött november 9-én, ugyanakkor köszöntőt mondott Csergő Tibor András, Gyergyószentmiklós polgármestere. Ezt követően Garda Dezső két témában értekezett: Megemlékezés a Gyergyói Népfőiskolai Társaságnak 1990 novemberében való megalakulásáról; illetve Székelyföld román megszállása 1918-ban és a Trianoni békediktátum.
Másnap is izgalmas témák következtek: Ábrám Zoltán, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem oktatója A marosvásárhelyi orvosi egyetem múltja és jelene címmel tartotta meg előadását; majd Gagyi József, a Sapientia egyetem marosvásárhelyi karának oktatója A Magyar Autonóm Tartomány: különállás és integráció témakörben értekezett.
November 11-én Cseke Péter, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem ny. oktatója tartotta meg előadását Irodalmi értékképződés a Trianon utáni Erdélyben címen. A következő nap témája A trianoni szerződés ratifikálása körüli viták a román parlamentben (1920. augusztus 17–26.) volt, a téma előadója a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatója, Tóth Szilárd volt. Másnap, november 13-án ismét két izgalmas téma zárta az előadások sorát: Raffay Ernő történész, politikus, a budapesti Károli Gáspár Egyetem oktatója Szabadkőművesség és Trianon témában értekezett, az eseménysort pedig Garda Dezső aktuálpolitikai vetületeket is felvillantó, a Székelyföld autonómiájának kérdésköre a 14. századtól a 21. század elejéig című előadása zárta.
„A székelység évszázadokon át a magyarság katonailag szervezett táji-néprajzi csoportját képezte. Így nem csodálkozhatunk azon, hogy rendkívül sok írás, tanulmány jelent meg e magyar népcsoportnak a harctereken való helytállásáról, katonai erényeiről. Számos tanulmány látott napvilágot a székelyek gazdasági-társadalmi életéről és jogviszonyairól. A székely közösség szenvedéseiről, golgotáiról is jelentek meg írások, tanulmányok, ezek azonban nem minden esetben tükrözték azokat a megpróbáltatássorozatokat, amelyek a székely családokat sújtották. Ilyen időszaknak tekinthető az 1916 augusztusának végétől, a román katonai betöréssel kezdődő korszak, mely a román uralomnak Székelyföld feletti állandósulásáig tartott” – írja a konferenciasorozat szervezője, a kötet szerkesztője, dr. Garda Dezső a könyv előszavában. Megjegyzi, „2016-tól 2020-ig négy történészkonferenciát szerveztünk az 1916-os évi román katonai betörésről, a székely menekültekről, az 1918-as esztendei eseményekről, az impériumváltásról, a trianoni békediktátumról, illetve a 20. századi és a 21. század eleji autonómiatörekvéseinkről”.
A szerkesztő szerint eredeti elképzelésük a 2019 és 2020 évi konferenciák anyagát egyetlen kötetbe gyűjteni. Ezt csak részben sikerült megvalósítani egyrészt a szerzők szakmai elfoglaltsága miatt, másrészt amiatt, hogy a leváltárak és a dokumentációs könyvtárak zárva voltak ez év márciusától, „lehetetlenné téve az előadók egy része számára, hogy félkész tanulmányaikat megfelelő módon kiegészítsék”. Garda Dezső leszögezi: „A tanulmánykötetbe tehát azok az írások kerülhettek be, melyeknek szerzői 2020 márciusáig felkutathatták, illetve véglegesíthették a dolgozatuk előkészítéséhez szükséges forrásanyagot.”
A kötet oktatási témájú tanulmánnyal kezdődik, Tóth Szilárd dolgozatának címe: A kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem és a város 1914–1919 között. Gidó Csaba Sorsfordító évek. Atyha község 1916–1920 című tanulmányában érzékletesen ismerteti, milyen hatással volt egy sóvidéki kis falu közösségének életére az 1916-os román betörés és az impériumváltás közötti események sorozata. 
Székelyföld megszállása a román hadsereg által 1918 novemberében és decemberében cím alatt foglalja össze az eseménysort Garda Dezső, rávilágítva a románság Erdélyt meghódító törekvéseinek nemzetközi támogatottságára, majd sorra veszi a gyergyói és kézdi, háromszéki, marosvásárhelyi, székelyudvarhelyi eseményeket.
Perczel Olivér tanulmányának címe: Román megszállás a Tiszántúlon, 1919–1920; Toth Szilárd dolgozatáé pedig A trianoni szerződés ratifikálása körüli viták a román parlamentben (1920. augusztus 17–26.) András Szabolcs a római katolikus egyház helyzetét vázolja az impériumváltás idején. A szerző hangsúlyozza: „Az impériumváltást követően az erdélyi katolikus egyház nagyon nehéz helyzetbe került, mert a bukaresti kormányzat arra törekedett, hogy ellenőrzése alá vonja és megingassa társadalmi, nemzeti jellegét. A következő korszakot a konkordátumtárgyalások és az anyanyelvi felekezeti oktatás megmentése határozta meg, tehát a katolikus egyház továbbra is az erdélyi magyarság fennmaradásának egyik támasza akart lenni, amiben nagy szerepe volt a mára méltatlanul elfelejtett Mailáth Gusztáv Károly püspöknek.”
Az impériumváltást követő időszak történéseivel foglalkozik Székelyföld 1921-ben egy helyzetjelentés tükrében című tanulmányában Pál-Antal Sándor akadémikus, ismertetve a dr. Endes Miklós által megszerkesztett Jelentés az erdélyi magyarság jelenlegi politikai, egyházi, iskolai, közművelődési, társadalmi s gazdasági helyzetéről című dokumentumot, megjegyezve, hogy „ebben nem a sérelmi esetek felsorolására, hanem az erdélyi magyarságnak a kisebbségi sorshoz való viszonyulásának megismerésére törekedett”.
A kötetet Garda Dezső átfogó, számos dokumentummal alátámasztott tanulmánya zárja: Székelyföld autonómiájának kérdésköre a 21. század elejéig.
Elégtétellel nyugtázhatjuk, hogy szellemi életünk térképén Gyergyószentmiklós a történelemtudományok fellegvára, elég csak Garda Dezső tudományos és tudományszervezői munkásságára gondolni, vagy a fiatal történésznemzedéket képviselő Nagy József munkásságára, szervesen kiegészítve a Hermann Gusztáv Mihály történész által vezetett székelyudvarhelyi Areopolis műhely tevékenységét.
Az idei rendkívüli körülmények nem kedveztek e műhelyekben született munkák szélesebb körben való megismertetésének, de mint a gyergyói konferencia példája is mutatja, az új műszaki lehetőségekkel élve akár a nagyközönséggel is meg lehet osztani az újabb kutatási eredményeket.