Magyarul, románul, angolul, zenés kísérettel és anélkül hangzottak el Nemes Nagy Ágnes művei kedden a Kájoni János Megyei Könyvtárban, a tizennegyedik nemzetközi felolvasómaraton megnyitóján. A száz évvel ezelőtt született költő előtt így tisztelegtek, hat országból több mint 37 ezren jelentkeztek a felolvasásra. [caption id="attachment_145447" align="alignnone" width="1000"] Pieldner Judit egyetemi oktató. Nemes Nagy Ágnes életéről és munkásságáról beszélt | Fotó: László F. Csaba[/caption] A felolvasómaraton megnyitóján Gyulai Arthur, a Kájoni János Megyei Könyvtár igazgatója köszöntötte a jelenlevőket. Mint mondta, idén hat különböző országból csatlakoztak olvasók, és több mint 37 ezren jelentkeztek, hogy a száz évvel ezelőtt született Nemes Nagy Ágnes, 20. századi magyar költő, esszéíró műveiből olvassanak fel. A maraton megnyitóján dr. Pieldner Judit egyetemi oktató beszélt a költő életéről és munkásságáról, támpontokat nyújtott a művek megértéséhez, értelmezéséhez. Elmondása szerint nem könnyű feladat összefoglalni ezt a páratlan gazdagságú életművet és költészetet: ‒ Nemes Nagy Ágnes több szállal is kapcsolódik Erdélyhez. Családja erdélyi származású, ő maga is kutatta erdélyi gyökereit, illetve a gimnáziumban, ahova járt, Áprily Lajos volt az igazgató. Az első gyerekverse a Benedek Elek által szerkesztett Cimborában jelent meg – mondta Pieldner Judit.   A költészet legfőbb ellensége a szó Mint ismertette, 1946-ban jelent meg az első verseskötete, és ugyanekkor alapították meg az Újhold folyóiratot férjével, Lengyel Balázzsal. Hozzátette, hogy Balla Zsófia szerint Nemes Nagy Ágnesnek és Lengyel Balázsnak a háború húsz évet tartott, hiszen az 1956-os forradalom után férjét bezárták, Nemes Nagy Ágnesnek pedig nem szabadott írásait publikálnia. Műfordításokat írt, és gyermekverseket, elsősorban a megélhetésért. Pieldner Judit szerint a költő versein kívül esszéi is nagyon jelentős írások. ‒ Nemes Nagy Ágnes szerint a költészet legfőbb ellensége a szó, mivel a szónak értelme van. Itt kezdődik a költészet kalandja, mert a szavak fogalmisága helyett azok képiségére figyel, arra, hogyan lehet érezni a szavakat – fűzte hozzá.   Hagyjuk, hogy megrendítsenek a költői képek Pieldner Judit szerint Nemes Nagy Ágnes költészetére jellemző a nem-emberivel, a természettel való kapcsolatteremtés, és gyakran érzékeli a táj testiségét. Mint közölte, a lírai megszólalásmódját kettősség jellemzi: a tárgyias és az elvont, ezeket kapcsolja össze verseiben. ‒ Ha hagyjuk, hogy megrendítsenek a költői képek, akkor jutalmunk nem kevesebb, mint a vers élvezetének a boldogsága – mondta végül Pieldner Judit. Ezt követően Balog László, a csíkszeredai Sapientia EMTE könyvtárigazgatója olvasott fel egy esszérészletet, majd románul és angolul is elhangzottak versek. Elekes Zoltán, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság vezetője és Majla Géza pedagógus Nemes Nagy Ágnes-verseket zenésítettek meg, és gitárkísérlettel elő is adták ezeket. A megnyitón a Hargita Népe szerkesztőségének tagjai is felolvastak, majd a Márton Áron Gimnázium diákjai, a Care2Travel Egyesület és a könyvtár alkalmazottai folytatták a felolvasómaratont a könyvtárban.

Péter Ágnes

[caption id="attachment_145451" align="alignnone" width="2560"] Hétszázan olvastak Gyergyószentmiklóson
Tizennegyedik alkalommal csatlakozott a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtár a megyei könyvtár felolvasó maratonjához. Mintegy hétszáz diák fordult meg az intézményben a nap folyamán hogy Nemes Nagy Ágnes műveivel ismerkedjen.
– A felolvasómaratonokkal nagyon jól meg lehet szólítani azokat a kisebb-nagyobb gyerekeket, fiatalokat vagy akár felnőtteket, akik nem rendszeres látogatói a könyvtárnak, saját indíttatásból nem vesznek könyvet a kezükbe. Nemes Nagy Ágneshez különösen könnyű kapcsolódni, mivel nagyon sok gyerekverset írt, nekik szóló történetet mesélt el, nagyon kis korától írt már verset és ugyanakkor a nagyoknak is könnyű ráhangolódni, hiszen sok szerelemes verse is van. A gimnazistákkal ezekről beszélünk mert ezekkel könnyebb őket megszólítani – mondta el a könyvtár igazgatója, Vincze Csilla.
A kisebb gyerekeknek a könyvtárosok olvastak fel, a nagyobbak maguk olvasták a kiválasztott verseket. Minden látogató kapott erre az alkalomra készített könyvjelzőt is, mint minden évben. (Szöveg és fotó: Barabás-Pál Hajnalka)[/caption]