A marosvásárhelyi orvosi, gyógyszerészeti, tudomány- és műszaki egyetem szenátusa által hozott szakmailag is önzüllesztő, erkölcstelen és elvtelen, magyarellenes intézkedései ellen. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület Csíki Fiókegyesülete hezitálás nélkül csatlakozik a kolozsvári elnökség állásfoglalásához, amelyben aggodalmát fejezte ki a MOGYE-n egyre fokozódó, az önálló magyar orvosképzést ellehetetlenítő és elsorvasztó intézkedésekkel szemben. Az állásfoglaláshoz való csatlakozásunk alapmotivációja nem más, mint az, hogy a szövegébe foglalt aggodalmak az egész erdélyi magyarság aggodalmai, annál is inkább, mivel túlmutatnak a neves felsőoktatási intézmény történelmi múltján, rangján és tekintélyén. Megdöbbentő, hogy a rektori hivatal magyarellenes intézkedései, gőgös arroganciája egyértelműen prioritást élveznek az intézmény globális szakmai erényeivel, teljesítményével, de a magyar kar létesítésével szemben is, a hallgatók jeleni és távlati szakmai létbiztonságának cinikus semmibevétele pedig egyenesen erkölcstelen. Többszörösen erkölcstelen, ha a hallgatók – román, magyar, angol – egészének közhangulatát aggasztja a MOGYE utolsó helyre való lecsúszása a romániai orvostudományi egyetemek rangsorában, illetve a szenátus ez iránti közönye. Erkölcstelen az intézmény alapítási múltjának, nagy szakmai teljesítményeinek, az oktatók érdemeinek, az orvosgenerációk felbecsülhetetlen egészségügyi népszolgálatának arcátlan letagadása, a történelmi magyar kar léte minden jóhiszeműséget nélkülöző realitásának kétségbe vonása. Az egykor híres, néhányan legendás professzoroknak, az erdélyi orvosgenerációknak ma sem nevük, sem érdemük nincs? Mintha az intézmény valamiféle történelmi vákuumában léteztek volna! Valamennyi neve dehonesztáló lenne a mai egyetem számára, akire ne lenne büszke az erdélyi orvostudomány? A kakukkmadár erkölcse nem szimpatizált a „madarak társadalmában” sem: fészket nem rakni, de a máséba beleülni és annak tojásait kitúrni, ezáltal megfosztani azokat az élet jogától, helyükbe tojni és a fészekrakó madárral az övét kiköltetni! – nem tartozik ethoszi kategóriába, az erényes cselekedetek sorába. Nagy hiba azt gondolni, hogy az ótestamentumi fogantatású Mește­rul Manole híres kőmívesmester ,,építő áldozatot” hozott valami „nagyszerűért, magasztosért”. Az ő sorsa nem áldozat, hanem bűnhődés, mert nem tisztelte sem a Föld lelkét, amit megzavart, sem az elődök munkáját, falait, amire gőgösen rárakta az ő falait. Dr. Balázs Lajos A szerző az EME Csíki Fiókegyesületének elnöke.