Udvarhely, Csík és Gyergyó viszonylatában is térségenkénti hizlaldák létrehozására, illetve a szervezettebb – szakegyesületekre, gazdaszövetkezetekre bízott – értékesítés-előkészítésre sürgeti a Hargita megyei juh- és szarvasmarhatartó gazdákat Tánczos Barna szenátor. A csíkszentkirályi húsmarhafarmján limousine-ok tenyésztésével foglalkozó politikus állítja: a húskereslet terén óriási a nemzetközi piac, de ahhoz, hogy a lehetőségekkel élni is tudjunk, mennyiség, minőség, illetve hatékonyabb szervezettség kell. „Romániából pedig az utóbbi években is jelentős számban vittek ki élőállatokat, főleg juhokat, bárányokat. Azok a 100–120 kilós borjak is külföldre kerülnek, amelyeket Hargita megyei településekről is rendszeresen felvásárolnak. Románia talán Európa legnagyobb élőállat-exportőre. Ennek az a legnagyobb problémája, hogy teljesen ki vagyunk szolgáltatva a közvetítők és a kinti megrendelők kénye-kedvének. Több ezer borjúra lehetne szerződéseket kötni, hogyha lenne olyan kapacitásunk. De ehhez egyesületileg szervezett begyűjtésre és értékesítés-előkészítésre van szükség, illetve térségenkénti – csíki, gyergyói, udvarhelyi – hizlaldákra, ahol a gazdáktól átvett 100-120 kilós borjakat a szövetkezet 300-350 kilósokra hizlalja fel. Ugyanúgy működhet ez is, mint amikor kicsapja a gazda az üszőjét a legelőre, és évi 250-300 lejt fizet azért a pásztornak, hogy az állatot ősszel 150 kilóval gyarapodva hajtsa haza. Hasonló módszerrel, szövetkezeti szervezésben kellene nagyobb súlykategóriába – 270-300-350 kilósan – előkészíteni a borjakat. Ilyen esetben már mások a lehetőségek, az árak is nagyobbak, jobb, kedvezőbb és nagyobb mennyiségekre, illetve hosszabb időszakra szóló szerződéseket lehet kötni, akár fajták szerint külön-külön. Integrátort kell létrehozzunk, különben teljesen kiszolgáltatjuk magunkat. Azzal, hogy mindenki külön-külön egy-két borjat ad el a kupecnek az udvaráról, nem sokáig tudunk megmaradni” – hangsúlyozta lapunknak Tánczos.