borús égbolt
Teljes összeggel támogatott tejcsarnok-akvizíciók
Soha vissza nem térő lehetőségként, 100 százalékos vissza nem térítendő támogatást kínál a Vidékfejlesztési Egyesület, így gyakorlatilag ingyen juthatnak hozzá a gyergyóremetei tejporgyár kiterjedt tejbegyűjtő hálózatának egységeihez azok a gyergyói és Maroshévíz környéki gazdaegyesületek, amelyek hajlandóságot mutatnak a csarnokok felújítására és további rendeltetés szerinti működtetésére. A támogatásért nem is kell pályázni, csak partnerségi megállapodást kötni.
[caption id="attachment_80303" align="aligncenter" width="1000"]
Tejátvétel a tejbegyűjtőnél. Gazdaegyesületek tulajdonába juttatnák a remetei tejporgyár eladó csarnokait Fotó: Domján Levente[/caption]
Partnerségi megállapodást – és ennek részeként jelentős vissza nem térítendő támogatást – ajánl Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztési Egyesülete azon Gyergyó és Maroshévíz térségében működő gazdaegyesületek számára, akik érdeklődést mutatnak a felszámolás alatt álló remetei tejporgyár eladásra került tejbegyűjtő egységeinek átvételére. A térségi tejbegyűjtő csarnokok megvásárlásához a Vidékfejlesztési Egyesület a korábbi gyakorlat alapján kínált 49 százalékos helyett ezúttal 100 százalékos támogatást kínál – tudtuk meg Márton Istvántól, a Vidékfejlesztési Egyesület igazgatójától. Az intézményvezető azonban hozzátette: a vissza nem térítendő támogatást csak azok a szarvasmarha-tenyésztő egyesületek vehetik igénybe, akik azokban a községekben működnek, melyek tagjai a megyei önkormányzat Vidékfejlesztési Egyesületének. A környékbeli községek közül például Gyergyóalfalu nem tagja a közhasznú egyesületnek – jegyezte meg.
Minél több egység megvásárlását szorgalmazzák
Márton István fontosnak tartja, hogy a felszámolás alatt álló gyergyóremetei tejporgyár kiterjedt tejbegyűjtő hálózatából – a helyi gazdálkodók igényeinek és szükségleteinek szem előtt tartásával – minél többet vásároljanak meg a térségi gazdaegyesületek. A felajánlott partnerségi megállapodás és a vele igénybe vehető 100 százalékos vissza nem térítendő támogatás révén ebben szeretnék segíteni a tej begyűjtésében és hatékonyabb értékesítésében érdekelt egyesületeket – hangsúlyozta Márton István.
– A legutóbbi kiírásban a remetei gazdaegyesület pályázott négy tejbegyűjtő megvásárlására. Azt szeretnénk, hogy a többi környékbeli településen is, ahol a remetei tejporgyár tejbegyűjtő csarnokokkal rendelkezik – minden településen van ilyen, olyan község is van, ahol több is – a létesítmények a helyi szarvasmarhatartó gazdák egyesületeinek tulajdonába kerüljenek. E célra 100 százalékos támogatást nyújtunk. A partnerségi megállapodás részeként a kedvezményezett gazdaegyesületeknek kell vállalniuk a megvásárolt tejbegyűjtők felújítását, illetve a működtetéséhez szükséges körülmények biztosítását, beleértve a begyűjtött tejmennyiség értékesítését – erősítette meg a Vidékfejlesztési Egyesület igazgatója. Bár Márton a tejcsarnokok átvételének támogatására szánt keretösszeget nem nevezte meg, annyit elárult: a célra fordítható összeg nagyon jelentős.
Új kiírásra várják a pályázatokat
Felhasználatlanul maradt támogatási forrásainak meghirdetésével két új eszközbeszerzési kiírásra is várja a fejleszteni kívánó gazdaegyesületek pályázatait a vidékfejlesztési egyesület. A megyei érdekeltségű, vagy a helyi juh-, kecske- és szarvasmarha-tenyésztő egyesületek tejbegyűjtő csarnokaik modernizálására, új tejhűtőtartályok vagy tejminőség-ellenőrző készülékek vásárlására pályázhatnak: a rendelkezésükre álló keretösszeg ez alkalommal 48 ezer lej. A másik kiírás a gyümölcs- és zöldségtermesztő, illetve -feldolgozó egyesületnek szól: a beruházás legtöbb 49 százalékára rúgó vissza nem térítendő támogatást közösségi konyhák felszerelésére, kukták, gyümölcsprések, különböző csomagolóanyagok, inox berendezések vásárlására, valamint a zöldségtermesztést segítő öntözőrendszerek kiépítésére fordíthatják. A megpályázható támogatási keretösszeg esetükben meghaladja a 108 ezer lejt. A pályázatokat a megyei önkormányzat vidékfejlesztési egyesülete december 14-ig fogadja, míg az elszámolások benyújtásának határidejét 2019. márciusának végéig szabták meg.
Tejátvétel a tejbegyűjtőnél. Gazdaegyesületek tulajdonába juttatnák a remetei tejporgyár eladó csarnokait Fotó: Domján Levente[/caption]
Partnerségi megállapodást – és ennek részeként jelentős vissza nem térítendő támogatást – ajánl Hargita Megye Tanácsának Vidékfejlesztési Egyesülete azon Gyergyó és Maroshévíz térségében működő gazdaegyesületek számára, akik érdeklődést mutatnak a felszámolás alatt álló remetei tejporgyár eladásra került tejbegyűjtő egységeinek átvételére. A térségi tejbegyűjtő csarnokok megvásárlásához a Vidékfejlesztési Egyesület a korábbi gyakorlat alapján kínált 49 százalékos helyett ezúttal 100 százalékos támogatást kínál – tudtuk meg Márton Istvántól, a Vidékfejlesztési Egyesület igazgatójától. Az intézményvezető azonban hozzátette: a vissza nem térítendő támogatást csak azok a szarvasmarha-tenyésztő egyesületek vehetik igénybe, akik azokban a községekben működnek, melyek tagjai a megyei önkormányzat Vidékfejlesztési Egyesületének. A környékbeli községek közül például Gyergyóalfalu nem tagja a közhasznú egyesületnek – jegyezte meg.
Minél több egység megvásárlását szorgalmazzák
Márton István fontosnak tartja, hogy a felszámolás alatt álló gyergyóremetei tejporgyár kiterjedt tejbegyűjtő hálózatából – a helyi gazdálkodók igényeinek és szükségleteinek szem előtt tartásával – minél többet vásároljanak meg a térségi gazdaegyesületek. A felajánlott partnerségi megállapodás és a vele igénybe vehető 100 százalékos vissza nem térítendő támogatás révén ebben szeretnék segíteni a tej begyűjtésében és hatékonyabb értékesítésében érdekelt egyesületeket – hangsúlyozta Márton István.
– A legutóbbi kiírásban a remetei gazdaegyesület pályázott négy tejbegyűjtő megvásárlására. Azt szeretnénk, hogy a többi környékbeli településen is, ahol a remetei tejporgyár tejbegyűjtő csarnokokkal rendelkezik – minden településen van ilyen, olyan község is van, ahol több is – a létesítmények a helyi szarvasmarhatartó gazdák egyesületeinek tulajdonába kerüljenek. E célra 100 százalékos támogatást nyújtunk. A partnerségi megállapodás részeként a kedvezményezett gazdaegyesületeknek kell vállalniuk a megvásárolt tejbegyűjtők felújítását, illetve a működtetéséhez szükséges körülmények biztosítását, beleértve a begyűjtött tejmennyiség értékesítését – erősítette meg a Vidékfejlesztési Egyesület igazgatója. Bár Márton a tejcsarnokok átvételének támogatására szánt keretösszeget nem nevezte meg, annyit elárult: a célra fordítható összeg nagyon jelentős.
Új kiírásra várják a pályázatokat
Felhasználatlanul maradt támogatási forrásainak meghirdetésével két új eszközbeszerzési kiírásra is várja a fejleszteni kívánó gazdaegyesületek pályázatait a vidékfejlesztési egyesület. A megyei érdekeltségű, vagy a helyi juh-, kecske- és szarvasmarha-tenyésztő egyesületek tejbegyűjtő csarnokaik modernizálására, új tejhűtőtartályok vagy tejminőség-ellenőrző készülékek vásárlására pályázhatnak: a rendelkezésükre álló keretösszeg ez alkalommal 48 ezer lej. A másik kiírás a gyümölcs- és zöldségtermesztő, illetve -feldolgozó egyesületnek szól: a beruházás legtöbb 49 százalékára rúgó vissza nem térítendő támogatást közösségi konyhák felszerelésére, kukták, gyümölcsprések, különböző csomagolóanyagok, inox berendezések vásárlására, valamint a zöldségtermesztést segítő öntözőrendszerek kiépítésére fordíthatják. A megpályázható támogatási keretösszeg esetükben meghaladja a 108 ezer lejt. A pályázatokat a megyei önkormányzat vidékfejlesztési egyesülete december 14-ig fogadja, míg az elszámolások benyújtásának határidejét 2019. márciusának végéig szabták meg.
Elindult a gyakorlatorientált sajtkészítő tanfolyam
Huszonnégy fő részvételével a múlt héten elindult a Hargita megyei tejtermelők, tejfeldolgozók számára 720 órás szakképzést biztosító sajtkészítő tanfolyam, ám akik a napokban jelentkeznek, még esélyük lehet a betöltetlenül maradt négy hely megszerzésére. Nem árt igyekezni, a megyei tanács vidékfejlesztési egyesülete által szervezett akkreditált képzés ugyanis a hétvégi elméleti oktatás mellett hétköznapokon kifejezetten gyakorlatorientált – állítja Márton István. Elárulta, a tanfolyamra jelentkezők gyakorlati felkészítése három módon történik: elsőként a megyében működő gazdatulajdonú szövetkezeti tejfeldolgozókban – Székelykeresztúron, Csíkszépvízen és Gyimesközéplokon –, ahol gyakornokként hatvan órát töltenek a sajtkészítők. A jelentkezők közül a keresztúri tejüzem Udvarhelyszék térségéből tizenkét gyakornokot, Csík térségéből pedig a szépvízi és a gyimesközéploki is hat-hat főt fogad. A második módszer az a hatnapos intenzív felkészítő lesz, amin Kiss Ferenc magyarországi sajtmester irányítása alatt a naponta feldolgozott tejmennyiségeken keresztül gyakorolják különféle kézműves tejtermékek előállítását. A tanfolyam harmadik gyakorlati pillére szintén a kézműves sajtkészítéshez kötődik: a hallgatók ez esetben a Székely Sajtkészítők Kézműves Egyesületének egy-egy tagjához csatlakozva mélyíthetik az addig megszerzett tudásanyagot. Márton István szerint ebből is látszik, hogy a tanfolyamon megszerzett tudás nemcsak azoknak hasznos, akik ipari mennyiségben, ipari körülmények között akarják elsajátítani a tejfeldolgozást, hanem azok számára is, akik gazdaságukban előállított tejből saját családjuk számára szeretnének jó minőségű tejtermékeket előállítani, illetve a jövőben akár a vásárokon értékesíteni.
Domján Levente
