A 2012-es esztendei, a szociál-demokraták kormányra kerülését követően, a Ponta-kormány több olyan jogszabályt is elfogadott, amelyek gyakorlatba ültetésének határidejét későbbi időpontokra ütemezték be. Joggal feltételezhető, hogy az adott jogszabály megjelenésének és hatályba léptetésének az időpontja közötti intervallumra azért volt szükség, hogy idejében felkészülhessenek a gyakorlatba ültetésre, kidolgozhassák a vonatkozó alkalmazási normákat, s megszabják a végrehajtásért felelős hatóságok és szervek hatásköreit. Minden szépnek és ígéretesnek tűnt, legalábbis annak idején. A jelek szerint azonban menet közben nem sikerült a lépéstartás, s ilyen vagy olyan okokból kifolyólag végül is a hatályba léptetés határidejét nem lehetett tartani. Erre lehet következtetni legalábbis néhány nemrégiben megjelent és hatályba lépett sürgősségi kormányrendelet, illetve kormányhatározat előírásaiból. A Cioloș-kormány a 2015. december 23-i és december 30-i ülésén kénytelen-kelletlen több olyan sürgősségi kormányrendeletet és kormányhatározatot is elfogadott, amelyek révén elnapolták egyes, a Ponta-kormány által meghozott jogszabályok hatályba léptetésének időpontját. Ezek között vannak olyan jogszabályok, pontosabban törvények, amelyek esetében egyes szakértők eleve fenntartásokat fogalmaztak meg a gyakorlatba ültetés vonatkozásában, valamint a hatályba léptetés határideje tekintetében. Igen, mert eleve tudni lehetett, hogy egy igen bonyolult és időigényes eljárást vetít elő az a bizonyos törvény, arról nem is beszélve, hogy egyes hatóságoknak is a maguk során rendeleteket kellett kidolgozniuk és hatályba léptetniük. Ilyen tekintetben talán a legszembeötlőbb a nagy dérrel-dúrral elfogadott, a magáncsődre vonatkozó 2015/151-es törvény, amelytől a kormány, valamint egyes parlamenti pártok honatyái már-már csodákat reméltek, mármint a fizetésképtelenné vált, illetve adósságtörlesztési súlyos gondokkal küzdő családok, magánszemélyek esetében. A szóban forgó törvény a Hivatalos Közlönyben 2015. június 26-án jelent meg, s hatályba lépésének időpontjaként 2015. december 27-e volt megjelölve. A törvény megjelenését követően sokat írtak és sokat beszéltek szakmai körökben ennek a törvénynek a hatásmechanizmusáról, megszólaltak banki szakértők, pénzügyi elemzők, szociológusok stb. Jobbára áradoztak, de voltak olyanok is, akik arra figyelmeztettek, hogy rendkívül körülményes lesz, lehet e törvény előírásainak „felfuttatása”, és eleve kétségesnek tűnhet a határidő. Majd bekövetkezett egy hosszas hallgatás, és nemigen lehetett arról hallani, hogy kibontakoztak volna a szükséges lépések. Nem alakult meg például területi szinten a 42 fizetésképtelenségi bizottság, illetve központi szinten egy hasonló jellegű bizottság. Nem került sor az Országos Fogyasztóvédelmi Szakhatóság szintjén bizonyos szervezési intézkedések foganatosítására. Elérkeztünk decemberhez, s kiderült, hogy hiányzik a törvény gyakorlatba ültetésének eszköztára. A Cioloș-kormány pedig ilyen körülmények között nem tehet egyebet, mint azt, hogy a december 23-i ülésén elfogadott egy, a határidő elnapolására vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet. A 2015/61-es sürgősségi kormányrendeletről van szó, amely a Hivatalos Közlöny december 24-i számában jelent meg, s amely értelmében a magánszemélyek fizetésképtelenségi eljárására vonatkozó 2015/151-es törvény gyakorlatba ültetésének határidejét kitolják 2016. december 31-re. Úgy marad, ahogy volt… Ugyancsak a december 23-i ülésén hozott egy nagyvonalakban hasonló jellegű kormányhatározatot is a Cioloș-kormány. A 2015/994-es kormányhatározatról van szó, amely a Hivatalos Közlöny december 24-i 964-es számában jelent meg, s amely értelmében 2016. március 31-ig meghosszabbítják a 2014–2015-ös időszakra érvényes egészségbiztosítási keretszerződést 2016. március 31-ig. A 2014/400-as kormányhatározattal (amely 2014. május 19-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben) hagyták jóvá a szolgáltatási csomagot és azt a keretszerződést, amely az egészségbiztosítási rendszer keretében szabályozza az orvosi ellátás feltételeit a 2014–2015-ös években. Ebben az esetben nincs arról szó, hogy a megelőző kormány mulasztott volna, vagy egy tarthatatlan határidőt tűzött ki. A december 23-i kormányülésről kiadott közleményben az áll, hogy azért szükséges a szóban forgó meghosszabbítás, mert időre van szükség az egészségügyi szolgáltatások díjszabásainak kidolgozására, valamint egyéb értékszintek meghatározására. Ugyanakkor időt kell biztosítani arra is, hogy az egészségbiztosítási pénztárak szintjén kibontakozhasson az Egységes Integrált Informatikai Rendszer (SIUI) gyakorlatba ültetésére vonatkozó szerződéskötés. Az egészségügyi szektorral kapcsolatosan elfogadtak egy másik jogszabályt is, pontosabban egy sürgősségi kormányrendeletet. Igaz, nem a december 23-i, hanem a december 30-i kormányülésen. A 2015/67-es sürgősségi kormányrendeletről van szó, amely a Hivatalos Közlöny 986-os, december 31-i számában jelent meg, s amely értelmében elnapolják 2016. március 31-re azt a határidőt, amelyet megszabott az egészségügyi reformra vonatkozó 2006/95-ös törvényt módosító és kiegészítő 2015/91-es törvény. (Ez utóbbi jogszabály a Hivatalos Közlöny 2015. április 27-i számában jelent meg.) Lássuk, miről is van szó: a tavaly megjelent törvény értelmében a gyógyszerkészítmények területén tevékenykedő cégeknek 2016. január 1-ig szét kellett volna választaniuk a nagybani kereskedelmet a kiskereskedelemtől. Ez időigényes folyamatot is jelentett volna, s menet közben derült ki, hogy nem is olyan egyszerű a gyakorlatba ültetés. Nem, mert gyakorlatilag az érintett kereskedelmi társaságoknak át kell szervezniük egész tevékenységüket, de ugyanakkor biztosítani kell a folyamatos, zökkenőmentes gyógyszerellátást is. Továbbá mintegy 400 kiskereskedelmi tevékenységet folytató érintett kereskedelmi társaságnak kell szerződést kötnie az egészségbiztosítási pénztárakkal. A Cioloș-kormány számot adva arról, hogy az eredetileg beütemezett határidő tarthatatlanná vált, az utolsó pillanatban lépett, meghozva a szóban forgó sürgősségi kormányrendeletet. Maradnak a bizottságok Az Európai Unió, illetve az Európai Bizottság ama neheztelése nyomán, hogy Romániában indokolatlanul elhúzódott és körülményesnek bizonyult a tulajdon-visszaszolgáltatás folyamata, 2013 májusában kormányzati felelősségvállalási eljárás révén fogadták el a 2013/165-ös törvényt. Abban számos olyan előírás szerepelt, amely gyakorlatba ültetése révén lehetségesnek tűnt a szóban forgó folyamat felgyorsítása, mi több, annak finalizálása. Vonatkozott ez az ingatlanok, a földterületek visszaszolgáltatására, s e tekintetben a visszaigénylési kéréseket 2016. január 1-ig meg kellett volna oldani és ki kellett volna bocsátani a birtokleveleket. Ha ez sikerült volna, akkor gyakorlatilag megszűnt volna a helyi és a megyei földosztó bizottságok létjogosultsága is. A dolgok viszont másként alakultak, s menet közben egyre inkább nyilvánvalóbbá vált, hogy „sokat akar a szarka, de nem bírja a farka”. A Ponta-kormány is időközben rádöbbent arra, hogy a folyamat továbbra is nehézkes, az általa kidolgozott és elfogadott törvény gyakorlatba ültetése sem bizonyult egyszerűnek, s ennek okán utólag több módosító és kiegészítő jellegű jogszabályt is elfogadtak. Ezek között említhetjük a 2013/115-ös sürgősségi kormányrendeletet, továbbá a 2015/21-es sürgősségi kormányrendeletet. Ez utóbbi tekintetében újabb bonyodalom is támadt, mert 2015. december 16-án az Alkotmánybíróság megállapította, hogy annak egyes előírásai alkotmányellenesek. (Egyébként az alkotmányossági aggályokat az államelnök, Klaus Johannis fogalmazta meg annak a törvénynek a kapcsán, amellyel a honatyák jóváhagyták a szóban forgó 2015/21-es sürgősségi kormányrendeletet.) Már-már az ajtón kopogott az új esztendő, amikor a Cioloș-kormány számára is egyértelműen világossá vált, hogy a már említett 2016. január 1-i határidő tarthatatlanná vált. Ilyenképpen pedig nem tehetett mást, mint a múlt esztendei utolsó ülésén, azaz december 30-án a szóban forgó határidőt elnapolta. A 2015/66-os sürgősségi kormányrendeletről van szó, amely a Hivatalos Közlöny 986-os december 31-i számában jelent meg, s amely értelmében „helyükön maradnak” a helyi és a megyei földosztó bizottságok és folytathatják tevékenységüket, legalábbis elméletileg 2017. január 1-ig. „Megspórolt” pénzalap Az elmúlt esztendő júniusában, pontosabban a Hivatalos Közlöny június 15-i számában jelent meg a televíziós analóg szolgáltatásokról a digitális televíziós átállással kapcsolatos egyes szükséges intézkedések megállapítására és a multimédia-szolgáltatások országos szintű bevezetésére, valamint a 2002/504-es, az audiovizuális törvény kiegészítésére vonatkozó 2015/18-as sürgősségi kormányrendelet. Ennek a jogszabálynak a főbb előírásait vázlatosan annak idején (2015. június 17-én) lapunk is ismertette. Most visszatérnénk erre a jogszabályra, de tulajdonképpen nem azért, hogy azzal kapcsolatosan is valamelyes halasztás vagy elnapolás következett volna be, hanem azért, mert annak egy részét „törölték”. Lássuk a tényeket: a Hivatalos Közlöny december 29-i számában jelent meg a 2015/345-ös törvény, amellyel jóváhagyták a szóban forgó sürgősségi kormányrendeletet. Annak a digitális televíziós átállásra vonatkozó előírásait egy az egyben jóváhagyták, de nem ez történt az audiovizuális törvény kiegészítésére vonatkozó fejezettel. Azt teljes egészében hatályon kívül helyezték. Ez a fejezet arról szólt, hogy ösztönzési intézkedéseket vezetnek be az audiovizuális területen tevékenykedő gazdasági operatőrökre vonatkozóan. Magyarán: az állami költségvetésből anyagi támogatásban részesülnének, amennyiben információs kulturális és nevelő jellegű közérdeklődésre is számot tartó adásokat sugároznának. Az eléggé zavaros és képlékeny megfogalmazás szerint adott feltételek között bizonyos adásokat államilag is támogattak volna. Erre a célra megszabták a támogatási keretet is, nevezetesen 67,5 millió lej értékben, a támogatási séma periódusának pedig a 2015. július 1. és 2016. december 31. közti időszakot jelölték meg. Ebből a pénzből nem részesült senki, azaz egyetlen televízió sem (egyébként nem tudni, hogy egyáltalán igényeltek-e vagy sem) és nem is fog, mert a 2015/345-ös törvénnyel nem elhalasztották, hanem „elbúcsúztatták”, méghozzá végérvényesen a támogatást… Hecser Zoltán