Az afrikai sertéspestis miatt kialakult járványtani helyzettel összefüggésben uniós vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a sertéstartó gazdaságok, illetve a járvány visszaszorításában érintett vadásztársulatok és közintézmények. A hangsúly ezúttal az állattartó telepek védelmén és bioszekuritási szintjének növelésén van. Tülekedő süldők. Támogatják a kényszerleölt állományok újratelepítését                              Fotó: László F. Csaba Több tíz- vagy százezer eurós vissza nem térítendő uniós támogatásra pályázhatnak hamarosan azok a sertéstenyésztő farmok, amelyek a betegségek, fertőzések – mindenekelőtt az afrikai sertéspestis – terjedésének megakadályozása érdekében fokozni, javítani kívánják az állattartó telepeik védelmi rendszerét. Az Országos Vidékfejlesztési Program (PNDR) 5.1-es intézkedésére a magántársaságok, illetve vadásztársulatok, állami intézmények egyaránt pályázhatnak. A vállalkozási formaként működő farmok a vissza nem térítendő támogatást ez esetben a telep bejáratainál fertőtlenítő kapuk kialakítására, a farmon dolgozók számára öltözők, tisztálkodó terek, tusolófülkék építésére, illetve az állományt a környéken kószáló vaddisznóktól védő kerítések kialakítására és felszerelésére költhetik. Olyan farmok esetében, ahol nincs lehetőség közüzemi szolgáltatások – víz, csatorna, villanyáram – igénybevételére, a pályázat keretében a rácsatlakozás költségeit, más esetben a mobil berendezések, áramgenerátorok beszerzési költségei fedezik. A pályázók szempontjából mindenképp előny, hogy nemcsak a kiválasztott berendezések, hanem ezek felszerelésének és üzembe helyezésének költségei is elszámolhatók. A tervezet értelmében a projektenként igényelhető támogatás legtöbb 250 ezer euró lehet. A közvitára bocsátott 5.1-es intézkedés pályázati útmutatója szerint a támogatásra jogosult sertésfarmok – az állományszám és bioszekuritási besorolás alapján – két nagy csoportra osztják: a 30 sertésnél kevesebb, valamint 30 sertésnél nagyobb állománnyal rendelkezőkre. Ez utóbbiak értelemszerűen komolyabb bioszekuritási követelményeknek kell eleget tegyenek. A farmfejlesztési támogatásra magánszemélyek nem pályázhatnak: a célcsoportot jogi személyiségű farmok, mezőgazdasági szövetkezetek és termelői csoportok képezik. A 5.1-es intézkedésen belül külön pályázati keretösszeg áll az állategészségügyi hatóságok, önkormányzatok, vadásztársulatok rendelkezésére: a 100 százalékos, azaz önrész nélküli támogatást ez esetben a közutakon bevethető fertőtlenítő kapuk, laborok, hűtőházak, valamint a minták szállítására alkalmas járművek beszerzésére igényelhetik. A fertőtlenítő kapuk vásárlását legtöbb 30 ezer, a hűtőházak beszerzését 20 ezer, a laborok és a mintát szállító járművek beszerzését pedig legtöbb 100 ezer euróval támogatják. A sertéspestis károk enyhítésére törekszik a Vidékfejlesztési Program szintén közvitára bocsátott, kiírás előtt álló 5.2-es intézkedése is. Ide azok a farmok – jogi személyek, termelői csoportok, szövetkezetek – pályázhatnak, akik az afrikai sertéspestis miatt elrendelt kényszerintézkedések révén állományuk legkevesebb 30 százalékát elvesztették. A pályázók legtöbb 200 ezer eurót vehetnek igénybe, amit a sertéstelepek újranépesítését segítő tenyészállatok vásárlására fordíthatnak. A 5.1-es és az 5.2-es intézkedésről bővebb részleteket, illetve a közvitára bocsátott pályázati útmutatót a Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Ügynökség (AFIR) holnapján (www.afir.info) találják meg az érdeklődők. Apad a sertésállomány, emelkedik az ár Az utóbbi két-három esztendő során a világ számos országában kedvezőtlenül alakult a sertéshús ára. Nem ok nélkül, ugyanis a sertéspestis nem egy, nem két ország sertésállományát tizedelte meg. Jelenleg a kínai sertéspestis már-már megzabolázhatatlan terjedése jelenti a legnagyobb problémát. Inflációgerjesztőnek bizonyult az utóbbi év folyamán a sertéshús kiskereskedelmi árának szüntelen emelkedése. Országunkban például a sertéshús kiskereskedelmi ára hónapról hónapra növekedett, s annak jelentős szerepe volt az infláció kedvezőtlen alakulásában. A magyarázat egyszerű: a kereslet meghaladja a kínálatot. Utánpótlás pedig azért nincs, mert egyrészt csökkent a hazai sertésállomány, másrészt pedig importból is egyre körülményesebb és drágább a beszerzés. Mindezen összefüggésben a legnagyobb „bajkeverő” – amint azt már említettük – a Kínát, a világ legnagyobb sertéstenyésztőjét, de egyben legnagyobb sertéshús-felhasználóját hosszú ideje sújtó sertéspestis. Amúgy hazai viszonylatban is gondokat okozott a sertéspestis, és okoz továbbra is. A tenyésztők érdekképviselete szerint a sertéspestis az elkövetkező öt év során nemigen lesz felszámolható, s az idei esztendőben is a legnagyobb kihívást a vírusnak a farmoktól való távoltartása fogja jelenteni. Ebben a kontextusban megemlíthetjük, hogy az állomány csökkenő tendenciája 2009-től errefelé éreztette hatását, s ilyenképpen az elmúlt 10 esztendő során az állomány 48 százalékkal csökkent. Ebben megvolt a maga szerepe a sertéspestisnek is, amely romániai viszonylatban 2017-ben ütötte fel a fejét, s eddig 540 ezer sertés „esett áldozatául”. Amikor 2017. július 31-én Szatmár megyében felütötte fejét a sertéspestis, a hazai állomány 4,4 millió egyedet számolt, s az 2018 végére 3,9 millióra csökkent. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy Románia a húsfogyasztás szempontjából jelentős szereplőnek számít, a 2018-as esztendőben például az egy főre jutó sertéshúsfogyasztás átlaga 72,5 kilogramm volt, míg a baromfihúsé 57,1 kilogramm/fő, a marhahúsé pedig 5,2 kilogramm/fő. Az elmúlt esztendőre vonatkozóan még nem jelentek meg a hivatalos számadatok, de piaci elemzők szerint annak struktúrája némileg módosult, csökkenve a sertéshúsfogyasztás és növekedve a baromfihúsé. Az utóbbi hónapok során felerősödött drágulás nyomán várhatóan tovább fog csökkenni a sertéshús iránti „érdeklődés” és növekedhet a baromfihús-fogyasztás. A marhahús iránti érdeklődés úgy tűnik, hogy egy helyben topog, mivel annak kiskereskedelmi ára sokak számára túlontúl magasnak bizonyul. (Hecser Zoltán)

Domján Levente