Tánc az esőben is

Elállt az eső a felvonulás idejére. Apró csodák a néptánctalálkozón | Fotó: Hodgyai István

Székelyudvarhely egy hétvégére a táncház fellegvárává vált, az Erdélyi Táncháztalálkozó mottója pedig idén is a valóságot mutatta: több mint száz zenész, több mint ezer táncos töltötte hétvégéjét a Küküllő-parti városban, fellépett vagy szórakozott, barátokkal találkozott, és majdnem biztos, hogy mindenki maradandó élményekkel tért haza.

Az égiek is szeretik ezt a társaságot, ezt a rendezvényt – jegyezték meg többen is az Erdélyi Táncháztalálkozó résztvevői közül, utalva arra, hogy miközben egész péntek délután zuhogott az eső, a nagy felvonulás és városközponti közös zenélés és tánc idejére viszont elállt, a meteorológiai figyelmeztetések dacára szombaton délelőtt még a nap is kisütött, és bár késő este ismét megnyíltak az égi csapok, ez sem tudta kedvét szegni a többszázas tömegnek, amely a városi parkban ropta a táncot, énekelt, vagy egyszerűen csak élvezte az eseményeket.
– Kisebbfajta csodák történtek a találkozó ideje alatt, és nem is egyszer. Például szombaton, mielőtt a Városi Parkban felállított szabadtéri színpadon kezdődött volna a meghívott amatőr néptáncegyüttesek fellépése, ismét zuhogni kezdett, és köztudott, hogy vizes színpadon nem lehet táncolni. Bementem a Művelődési Házba szólni kollégáimnak, hogy elő kell készíteni bent a színpadot, mire visszatértem, elállt az eső, és kint tarthattuk meg az előadást – mesélte Orendi István, a táncháztalálkozó lelke, az Udvarhely Néptáncműhely igazgatója.

Valamivel kevesebb zenész volt a Patkóban, mint tavaly. A hangulat ugyanaz | Fotó: Hodgyai István

A Kaszaj Egyesülettel és az Erdélyi Hagyományok Házával közösen megszervezett, a Több mint száz zenész, több mint ezer táncos, több mint táncháztalálkozó mottóval futó rendezvényen majdnem 30 néptáncegyüttes mutatkozott be számos régióból, előadást hozott a Háromszék Táncegyüttes, a Maros Művészegyüttes, a Spectrum Színház és a szlovákiai Generáció Táncegyüttes, itt ünnepelte fennállásának 30. évfordulóját a nevezetes Üsztürü együttes, kétszer is vetítették László Barna Csángálóról, a világhírű erdélyi brácsásról szóló filmjét, szombaton telt házzal, volt borkóstoló, kirakodóvásár, hangszersimogató, néptáncoktatás, többféle gyermekfoglalkozás, pénteken és szombaton pedig hajnalig tartó táncház. A Városi Park környékén több helyen is húzták meg ropták: a Művelődési Házban, a Park vendéglő teraszán és egyik termében, illetve a Néptáncműhely próbatermében is.
Elmondható, hogy az Orendi István által 2017-ben újjáélesztett esemény mára Székelyudvarhely egyik legszínvonalasabb és legnagyobb tömeget vonzó rendezvénye lett. A pandémia miatt 2020-ban elmaradt a találkozó, az idei pedig ismét jól beleillett abba a sorba, amit az elinduláskor elterveztek – ezt mondta a Nétpáncműhely igazgatója.
– Jól sikerült fesztivál volt. Teljes volt, kerek volt, és nagy köszönet jár a lelkes szervezőcsapatnak is érte – tette hozzá. Résztvevőként azt láttuk, hogy minden program rengeteg érdeklődőt vonzott, Orendi pedig közölte, hogy több mint 600 szállást foglaltak és szombaton délben 900 ebédet szolgáltak fel, és mindez azoknak járt, akiknek valamilyen szerepük volt a találkozón. Ezenkívül sokan jöttek Székelyudvarhelyre Csíkszeredából, Sepsiszentgyörgyről, Marosvásárhelyről is.
– Egyszer megkérdezték Zer­kula János neves gyimesi prímástól, hogy Jani bácsi, hány éves a hegedűje? Az öreg azt mondta, hogy négyezer, de ha hatot mondok, akkor sem hazudok. Szóval, ha én azt mondom, hogy pár ezren eljöttek az idei táncháztalálkozóra, azt hiszem, én sem hazudok – fogalmazott Orendi István.

Asztalos Ágnes

: an accessible web community