Tejhigiénia a fejéstől a hűtésig, sajtkészítés a feldolgozástól az érlelésig, no és a takarmányozás, a szarvasmarha-állomány egészségét szavatoló kezelések, beavatkozások. Ezek kapcsán osztotta meg tanácsait, tapasztalatait a napokban a Hargita megyei gazdaságokat felkeresve két svájci szakember. [caption id="attachment_9219" align="aligncenter" width="620"] Konrad Suter Cigánykúton magyaráz. Megosztott tapasztalatok Fotó: Domján Levente[/caption] [dropcap]H[/dropcap]étfőtől péntekig, öt Har­gita megyei helyszínen – gazdaságokban, esz­tenákon, sajtműhelyekben – járva a tejtermelés, sajtkészítés, illetve a különböző állattenyésztési, állategészségügy kérdésekkel kapcsolatban osztották meg tapasztalataikat, meglátásaikat a helyi gazdákkal a Gyulafehérvári Caritas Vidékfejlesztés meghívására érkezett svájci szakemberek. A szaktanácsadási körutak első állomása Gyergyószentmiklóson, a Caritas Vidékfejlesztés székhelyén kialakított sajtműhely volt, majd a szakemberek és az őket kísérő gazdák kedden Ditró környéki esztenát, szerdán homoródalmási sajtműhelyt, tegnap pedig Kedves Tamás sajtmanufaktúráját, illetve a Csíkjenőfalvához tartozó cigánykúti gazdaságát keresték fel és tekintették meg. A szaktanácsadási körút ma ér véget: az utolsó helyszínként a két svájci szakember egy háromkúti esztenára látogat el. A tejtermelés, tejminőség és sajtkészítés, sajtérlelés témaköréről Konrad Suter beszélt, míg az állatgondozás aspektusairól – gazdák kérdéseire válaszolva – Jakob Sturcenegger körömpucolási szakember osztotta meg gyakorlati tapasztalatait az állattartókkal. Sőt olyan gazdaság is akadt, ahol a lesántult jószágot a megfelelő beavatkozás nyomán azonnal talpra állította. Mint megtuduk, Sturcenegger nem ma kezdte a körömpucolást: a beavatkozást saját gazdaságán kívül Svájcban évente 3-4 ezer szarvasmarhán végzi el. Ez alkalommal másodjára jár Hargita megyében, tavaly ősszel például – a Caritas Vidékfejlesztés szervezésében – körömpucolási képzést tartott a helyi gazdáknak. Konrad Suter ugyanakkor a látogatások alkalmával leggyakrabban a tejkezelés, -tárolás higiéniai szabályainak nem megfelelő betartását rótta fel, de a gépesített fejőrendszerek tisztán tartásának technikájára is kitért. Lapunknak nyilatkozva elárulta, a Hargita megyei sajtmanufaktúrák az utóbbi két-három év alatt óriásit fejlődtek: az előrelépés a sajtok választéka, illetve a feldolgozott tejtermékek minősége terén is szembetűnő. A fejés és a nyers tej kezelésének higiéniájára azonban jobban kellene figyeljenek a gazdák – hangsúlyozta Conrad Suter. Domján Levente