Hirdetés

Találkoznak a magyar restaurátorok

A magyar restaurátorok központi rendezvényévé vált a több mint két évtizedes múltra visszatekintő Erdélyi Magyar Restaurátor-továbbképző Konferencia. A majdnem egyhetes szakmai rendezvény elméleti része a székelyudvarhelyi városházán zajlik, az előadások bárki érdeklődő számára nyitottak. A vendégek többek között megtekintik a Székelytámadt várnál folyó régészeti feltárást is.

Asztalos Ágnes
Becsült olvasási idő: 3 perc
Találkoznak a magyar restaurátorok
Elkezdődött. Az erdélyi restaurátorok egyetlen szakmai fóruma Fotó: Róth András Lajos

Hétfőn kezdődött meg az Erdélyi Magyar Restaurátor-továbbképző Konferencia, amelyet a Haáz Rezső Múzeum huszonharmadik alkalommal rendez meg. A szakmai találkozó résztvevői ezúttal is a múzeumokban dolgozó gyűjteménykezelők és restaurátorok, egyetemi hallgatók, önálló restaurátorművészek és olyan szakemberek, akik a műtárgyak korszerű megőrzésével foglalkoznak.

Róth András Lajos

Miklós Zoltán múzeumigazgató elmondta, hogy mintegy hatvan vendéget fogadnak a héten, sokan érkeztek Magyarországról, itt vannak a székelyföldi múzeumok munkatársai, továbbá Szebenből, Nagyváradról, Szatmárnémetiből és még Jászvásárról is vannak szakemberek.

– Itthon hiányzott a magyar nyelvű szakmai képzés, ez az igény hívta elő anno a konferencia megszervezését, amely azóta is az egyetlen magyar átfogó, intenzív szakmai fórum,

sőt, mivel az ilyen jellegű rendezvények visszaszorultak az anyaországban, elmondható, hogy egyfajta központi eseménye lett a restaurátorszakmának – nyilatkozta lapunknak Miklós.

A találkozó tudományos publikációk megjelentetésére is lehetőséget ad, ugyanis évente kétnyelvű kiadványban (Isis – Erdélyi magyar restaurátor füzetek) mutatják be az előző esztendő konferenciáján elhangzott előadásokat.

Az első három napon előadásokon, szemináriumokon vesznek részt a szakemberek, a Városháza Szent István termében olyan témákban hangzanak el prezentációk, mint például a fém műtárgymásolatok, rekonstrukciók és a 3D technológia, újrahasznosítás a fejedelemkori Erdélyben és a Magyar Királyság területén, feliratok, mesterjegyek és szignatúrák szerepe az ismeretlen alkotások azonosításában, könyvkötés-restaurálások, grafikai restaurálás a műkereskedelemben, illetve konkrét műtárgyak restaurálását is bemutató esettanulmányokat is hallhatnak a résztvevők. A huszonöt előadó többsége a legjelentősebb magyarországi múzeumokból érkezett.

Holnaptól tanulmányútra indulnak a konferencia résztvevői, olyan egyházi és világi műemlék épületeket látogatnak meg, ahol az elmúlt évek során történtek beavatkozások.

Felkeresnek több restaurált szász evangélikus templomot, Garat, Kőhalom, Sövénység, Szászbuda, Rádos és Miklóstelke szerepel az útitervben, pénteken viszont Hargita és Maros megyei objektumokat céloznak meg, ellátogatnak Agyagfalvára, Egrestőre, Szentdemeterre, Marosvásárhelyre, Gyulakutára és Erdőszentgyörgyre.

A héten ugyanakkor a Székelytámadt várnál zajló ásatásokat is megtekinthetik a vendégek.

Miklós Zoltán elmondta, hogy a nehezebb anyagi körülmények között azért is tudott fennmaradni a konferencia, mert a szakemberek részvételi díjat fizetnek, a költségek fennmaradó részét saját büdzséből és egy magyarországi alapítvánnyal közös pályázatokból fedezik.



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!