Az eddigi szűk, 8-12 ezer közötti SO-ponthoz képest jóval nagyobb, 4 ezertől 100 ezerig terjedő pontszámtartományba sorolná a romániai családi gazdaságokat a mezőgazdasági minisztérium, annak érdekében, hogy az uniós vidék- és farmfejlesztési kiírásokra mind többen benyújthassák pályázataikat. Az erről szóló törvénytervezetet a szenátus már elfogadta, a döntő szót viszont a képviselőháznak kell kimondania. [caption id="attachment_43507" align="aligncenter" width="2600"] Szélesebbre nyitnák a pár tehenes gazdaságok előtt a pályázati kapukat Fotó: Domján Levente[/caption] Nagy valószínűséggel változik a családi gazdaságok uniós pályázatok szempontjából fontos besorolási pontszám tartománya: a farmméret egységes meghatározására alkalmazott gazdasági egyenérték (euróban kifejezett SO-pontszám) ugyanis a családi gazdaságok esetében az eddigi 8000–11 999 közötti értékhatárról jóval szélesebb tartományra bővülve, 4000 és 100 000 közti SO-pontra módosul – tájékoztatta lapunkat Tánczos Barna szenátor, a felsőház mezőgazdasági és vidékfejlesztési szakbizottságának alelnöke. Február-március során döntenek Megjegyezte, a családi gazdaságokra vonatkozó, 2013-ban elfogadott 43-as sürgősségi kormányrendeletet módosító törvénytervezetet a szenátus már tavaly ősszel elfogadta, ám az ügyben az utolsó szót – döntőházként – a képviselőház hivatott kimondani. A családi gazdaságok új SO-pontszám-tartományáról szóló jogszabályt Tánczos információi szerint a képviselőház várhatóan február-március folyamán bocsátja szavazásra. – A módosító javaslatot a mezőgazdasági minisztérium kérésére fogalmazta meg a szakbizottság, amellyel hosszas vita után, kompromisszumos megoldás formájában egyetértettünk. Igaz, hogy az SO-pontszám alsó határának csökkentése első ránézésre könnyítésnek tűnik, és azt hihetjük, hogy ily módon többen férhetnek hozzá az uniós pénzekhez. Ellenben az intézkedés fonákját is látni kell. A farmméret szempontjából olyan alacsonyra visszük le a minimális pályázási kritériumot, hogy kérdésessé válik, aki ilyen alacsony méretű farmmal foglalkozik ma, az tényleg komolyan gondolja, hogy mezőgazdasági tevékenységét fejlesztve, termelését növelve piaci szereplővé kíván válni? 4000 pontnál már ott vannak az önfenntartó, csak saját szükségletre termelő családi farmok. Tehát mindenképpen szűrni kell. Csak azoknak érdemes uniós pénzt juttatni, akik komolyan gondolják a farmfejlesztést és növelni akarják termelési, értékesítési kapacitásaikat – hangsúlyozta lapunknak Tánczos Barna. A piac diktál, nem a gazda Kérdésünkre, hogy a pályázáshoz elégséges farmméret csökkentése mellett a mezőgazdasági tárca még milyen további más eszközökkel javíthatná a hazai családi gazdaságok versenyképességét, Tán­czos Barna szerint általános és fentről származó intézkedésekkel ezt nagyon nehéz elérni. A versenyképesség növeléséért a legtöbbet azok az egyéni vagy családi gazdaságok tehetnének, amelyek tevékenységüket hajlandók a piaci igényekhez hangolni. – Hargita megyében az utóbbi években elég nagy számban pályáztak a kisgazdaságok. A probléma az, hogy nem látjuk, hogy ezekből olyan nagyságrendű gazdaságok alakulnak ki, amelyek képesek tisztességes jövedelmet biztosítva eltartani a családot. Továbbra is azt vallom, hogy értékesítés terén kell segíteni a gazdákat, de a gazdáknak is meg kell érteniük, hogy a piac mennyiségi és minőségi igényeinek és követelményeinek kell megfelelniük. A piac soha nem fog a termelő elvárásaihoz igazodni, ez mindig fordítva szokott történni. Mindegy, hogy húsról, tejről vagy pityókáról beszélünk, arra kell törekedni, hogy a piac követelményeinek megfeleljünk. De nehéz is két vagy három hektáron olyan pityókát termelni, amit nyereséggel és gond nélkül értékesíteni lehet. És ugyanez igaz a pár tehenet vagy juhot tartó gazdaságokra is – tette hozzá a szenátor. Domján Levente