erős felhőzet
Szolgálni és példát mutatni
Több százan gyűltek össze a hétvégén Szentegyházán a X. Őszi hadjáraton. A háromnapos rendezvény idén is a megszokott forgatókönyv szerint zajlott: ünnepi szentmisével, majd a Gyermekfilharmónia és a helyi huszárok közös koncertjével kezdődött, szombaton pedig a toborzás után rohamot vezérelt a kapitány. A rendezvény célja a hagyományőrző és a hagyományt éltető huszárcsapatok találkozásán túl a közös emlékezés volt az aradi vártanúkra és a székely határőrökre.
[caption id="attachment_13131" align="aligncenter" width="620"]
Huszárok egymás közt. Alkalom a találkozásra, a közös ünneplésre Fotó: Háromszéki Eszter[/caption]
Az egy évtizedes rendezvényen nemcsak az aradi vértanúkra és a székely határőrökre emlékeztek, hanem idén az esemény meghívójára felkerült Gróf Mikó Imre neve is születésének 210. évfordulója alkalmából, illetve az Őszi hadjárat idei emlékérmén a 125 évvel ezelőtt felavatott, hányatott sorsú aradi Szabadságszobor látható.
Az esemény, amely egyaránt tekinthető múltidézésnek, emlékezésnek, hagyományőrzésnek, bajtársi és baráti találkozásnak, idén is ünnepi szentmisével és az ünnepélyes megnyitóval kezdődött az első és a második világháború áldozatainak emlékművénél.
– Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom, megértik azt a szolgálatot – hangzottak el Aulich Lajos honvéd tábornok utolsó szavai a megnyitón. A szentegyházi huszárok szerint a szolgálat a hétköznapokban sem szünetelhet: a honszeretetre nevelés a magyarság erősítésének elengedhetetlen feltétele történelmünk megismertetése a fiatalokkal, mert a múlt iránytűje a jelennek. Ezért öltötték magukra a 11. Székely Határőrezred egyenruháját, s határozták el, hogy egy történelmi momentumot megelevenítve időutazásra hívják a közönséget.
Így alakult ki a hadjárat immár hagyományos menete, amelynek állandó elemei a szentmise, a viseletben való felvonulás, a toborzó táncok és beszédek, a zene és énekszó, a vágták, a különböző vetélkedők és a Gyermekfilharmónia meg a huszárok közös koncertje, a történelmi előadások, az emlékérmek és az emlékezés pillanatai. De évről évre valami újjal is bővül a rendezvény: idén az aradi vértanúk kis szobraival gazdagodott a laktanya, illetve az előző évek hadjáratai során készült fotókból nyílt kiállítás a Gábor Áron Művelődési Házban.
A tavalyi hadjárat meglepetése az ágyú volt, amelyről a hatóságokon kívül mindenki tudta, hogy csak egy makett. És bár kezdetben úgy gondolták, idén nem lesz ágyú, Molnár Tibor alpolgármester az eligazítás során bejelentette, idén is lesz ágyú, és felszólította azokat, akiknek van még olyan fegyvere, ami nem számít fegyvernek Romániában, például a betömött csövű fapuskákat, nyugodtan vegye a vállára, mert nem lesz belőle baj.
– Akik szimbólumainktól félnek, nem tudják, hogy a tűz nem az ágyúkban, hanem a szíveinkben ég – hangozott el a megnyitón.
Rus Sándor polgármester elmondta, Szentegyháza az utóbbi években bebizonyította, hogy a magyar kultúra hagyományőrző területén Erdélyben jeles helyet foglal el. A Szentegyházi Huszáregylet és a Gyermekfilharmónia közösen egy egységet alkotva büszkeséget hoznak a városra, és ennek felismeréséül, bár eddig is támogatta a polgármesteri hivatal a rendezvényt, ebben az évben jelentős mértékben járult hozzá az ünnepséghez. Ugyanakkor köszönetet mondott a huszároknak, akik évről évre megszervezik a hadjáratot, jelenlétükkel emelik az ünnepségek fényét, illetve példát mutatnak a fiataloknak honszeretetből, magyarságtudatból.
Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Intézet elnöke a felelősség és a hűség fontosságát hangsúlyozta, ugyanakkor kitért arra, hogy intézetük Budapest szívében éppen a Nagy Sándor József utcában van, és a tábornok emléke előtt tisztelegve 6-án emléktáblát avatnak.
Szombaton több mint száz katonai egyenruhát viselő hagyományőrző a népes népviseltbe öltözött sereggel és a civilekkel együtt kipróbálta, milyen volt hajdanán a huszárcsapatok mozgása, milyen lehetett a verbuválás Kossuth idejében. Ezúttal is szekerekre ültek és toborzásba kezdtek a környéken, Szentegyházáról indulva a Rákospatak, Határpatak, Tanorok hely útvonalon. A csatajelenet után pedig folytatták útjukat Kápolnásfalu, Felszeg, Csárfány, Mátémezeje, Homoródloka, majd Hűvösvölgy, Pajtáskert irányába a Templomtérig.
A hadjárat harmadik napján lovasbemutatóra, főzőversenyre, céllövészetre, sportversenyekre és közös bográcsozásra hívták a fáradt huszárokat.
Háromszéki Eszter
Huszárok egymás közt. Alkalom a találkozásra, a közös ünneplésre Fotó: Háromszéki Eszter[/caption]
Az egy évtizedes rendezvényen nemcsak az aradi vértanúkra és a székely határőrökre emlékeztek, hanem idén az esemény meghívójára felkerült Gróf Mikó Imre neve is születésének 210. évfordulója alkalmából, illetve az Őszi hadjárat idei emlékérmén a 125 évvel ezelőtt felavatott, hányatott sorsú aradi Szabadságszobor látható.
Az esemény, amely egyaránt tekinthető múltidézésnek, emlékezésnek, hagyományőrzésnek, bajtársi és baráti találkozásnak, idén is ünnepi szentmisével és az ünnepélyes megnyitóval kezdődött az első és a második világháború áldozatainak emlékművénél.
– Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom, megértik azt a szolgálatot – hangzottak el Aulich Lajos honvéd tábornok utolsó szavai a megnyitón. A szentegyházi huszárok szerint a szolgálat a hétköznapokban sem szünetelhet: a honszeretetre nevelés a magyarság erősítésének elengedhetetlen feltétele történelmünk megismertetése a fiatalokkal, mert a múlt iránytűje a jelennek. Ezért öltötték magukra a 11. Székely Határőrezred egyenruháját, s határozták el, hogy egy történelmi momentumot megelevenítve időutazásra hívják a közönséget.
Így alakult ki a hadjárat immár hagyományos menete, amelynek állandó elemei a szentmise, a viseletben való felvonulás, a toborzó táncok és beszédek, a zene és énekszó, a vágták, a különböző vetélkedők és a Gyermekfilharmónia meg a huszárok közös koncertje, a történelmi előadások, az emlékérmek és az emlékezés pillanatai. De évről évre valami újjal is bővül a rendezvény: idén az aradi vértanúk kis szobraival gazdagodott a laktanya, illetve az előző évek hadjáratai során készült fotókból nyílt kiállítás a Gábor Áron Művelődési Házban.
A tavalyi hadjárat meglepetése az ágyú volt, amelyről a hatóságokon kívül mindenki tudta, hogy csak egy makett. És bár kezdetben úgy gondolták, idén nem lesz ágyú, Molnár Tibor alpolgármester az eligazítás során bejelentette, idén is lesz ágyú, és felszólította azokat, akiknek van még olyan fegyvere, ami nem számít fegyvernek Romániában, például a betömött csövű fapuskákat, nyugodtan vegye a vállára, mert nem lesz belőle baj.
– Akik szimbólumainktól félnek, nem tudják, hogy a tűz nem az ágyúkban, hanem a szíveinkben ég – hangozott el a megnyitón.
Rus Sándor polgármester elmondta, Szentegyháza az utóbbi években bebizonyította, hogy a magyar kultúra hagyományőrző területén Erdélyben jeles helyet foglal el. A Szentegyházi Huszáregylet és a Gyermekfilharmónia közösen egy egységet alkotva büszkeséget hoznak a városra, és ennek felismeréséül, bár eddig is támogatta a polgármesteri hivatal a rendezvényt, ebben az évben jelentős mértékben járult hozzá az ünnepséghez. Ugyanakkor köszönetet mondott a huszároknak, akik évről évre megszervezik a hadjáratot, jelenlétükkel emelik az ünnepségek fényét, illetve példát mutatnak a fiataloknak honszeretetből, magyarságtudatból.
Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Intézet elnöke a felelősség és a hűség fontosságát hangsúlyozta, ugyanakkor kitért arra, hogy intézetük Budapest szívében éppen a Nagy Sándor József utcában van, és a tábornok emléke előtt tisztelegve 6-án emléktáblát avatnak.
Szombaton több mint száz katonai egyenruhát viselő hagyományőrző a népes népviseltbe öltözött sereggel és a civilekkel együtt kipróbálta, milyen volt hajdanán a huszárcsapatok mozgása, milyen lehetett a verbuválás Kossuth idejében. Ezúttal is szekerekre ültek és toborzásba kezdtek a környéken, Szentegyházáról indulva a Rákospatak, Határpatak, Tanorok hely útvonalon. A csatajelenet után pedig folytatták útjukat Kápolnásfalu, Felszeg, Csárfány, Mátémezeje, Homoródloka, majd Hűvösvölgy, Pajtáskert irányába a Templomtérig.
A hadjárat harmadik napján lovasbemutatóra, főzőversenyre, céllövészetre, sportversenyekre és közös bográcsozásra hívták a fáradt huszárokat.
Háromszéki Eszter
.jpg)
