Erről a hírről és a médiatermékek fogyasztóinak preferenciáiról beszélgettünk dr. Székely Kinga-Katalinnal, a Sapientia – EMTE Társadalomtudományi Tanszéke oktatójával.

– Véleménye szerint az emberek miért közelednek egyre inkább az online felé médiafogyasztás terén?

– Elérhetőbb, gyorsabb, rugalmasabb, olcsóbb és nagyobb a választék, ezért is sokan inkább az online tartalmak mellett teszik le a voksukat. Ma már szinte mindenkinek ott lapul az okostelefon a zsebében, így valós időben, azonnal értesülünk azokról a történésekről, amelyek akár a világ másik felében zajlanak, és mi magunk válogathatjuk össze a fogyasztott tartalmat. Számos előnye mellett ennek azonban megvannak a negatívumai is. Az információdömping miatt egyre nagyobb kihívás megválogatni a valóban hasznos, fontos tartalmakat, nehéz kiszűrni az álhíreket, megtalálni a hiteles forrásokat. Ugyanakkor ott az időnyomás is – az a folyamatos feszültség, ami a rendelkezésre álló, fontosnak tartott tartalmak korlátlan száma és a médiafogyasztásra fordítható idő végessége miatt alakul ki. Gyakori a sokszor emlegetett információs vagy szűrőbuborék kialakulása is, akarva-akaratlanul mindannyian falat építünk magunk köré az online térben, amin csak az juthat át, ami minket érdekel. Ebben a buborékban pedig egyre kevésbé érzékelhető az események és a vélemények sokszínűsége.

– Ha egy középiskolai osztályt megkérdezünk, ki olvas otthon nyomtatott sajtót, a jelentkezők száma nem haladja meg a 10%-ot. Hogyan alakul ez az arány az egyetemisták körében?

– Nincs ez másként az egyetemisták körében sem, sőt azt mondanám, hogy az arány még kisebb. Általában már az első órán meg szoktam kérdezni a kommunikációs hallgatóinkat, milyen médiatartalmakat fogyasztanak, és csak nagyon ritkán emítik a hagyományos, nyomtatott újságot. De úgy általában nem jellemző rájuk a közéleti hírek követése, kevesen olvassák rendszeresen még az online hírportálokat is. Ezt azonban nem föltétlenül érdektelenségként könyvelem el, sokkal inkább arról van szó, hogy nem is találkoznak ezekkel a médiatermékekkel. Azok, akik néha újságot lapozgatnak, elmondásuk szerint általában a nagyszülőknél teszik, akik rendszeres előfizetők. Úgy gondolom, sokkal tudatosabb médianevelésre lenne szükség, akár már az általános iskolától kezdődően.

– Mi a véleménye arról, hogy két erdélyi nyomtatott sajtótermék is beszünteti papírformátumú megjelenését a közeljövőben?

– Ha a gazdasági szempontokat vesszük figyelembe, teljesen várható és észszerű döntésnek tűnik, mert bár nem ismerem a pontos számadatokat, érzékelhető, hogy egyre kevesebben olvasnak papíralapú újságot, vagy fizetnek elő rájuk. Valószínű, ebben a formában a működés egyszerűen nem fenntartható. Ugyanakkor van egy, ugyan szűk, de annál hűségesebb olvasótábor, amely ragaszkodik a nyomtatott sajtóhoz (feltehetően az idősebb generáció), számukra óriási hiányt jelent majd ezeknek az újságoknak az eltűnése, mert minimális a valószínűsége, hogy ők online tartalomfogyasztásra váltsanak át.

– Az újságot többnyire a reklámok meg az olvasók száma tartja fenn. Az online felületek létezését a nyomtatott termékek biztosítják, ezek honlapjának még nem eléggé nagy az online látogatottsága, hogy csak a reklámokból tartsák fenn magukat. A nyomtatott sajtó termékeit meg egyre kevesebben fogyasztják. Ez paradoxont szül. Ön hogyan látja ezt a helyzetet?

– Árnyaltabb a helyzet, ha például az előbb említett sajtótermékeket nézzük, már régóta működtetik és kiépítették az online felületeket. A látogatottsági és forgalmi adatok azt mutatják, átlagban naponta 40-50 ezer egyéni látogatója van ezeknek az online oldalaknak, és több mint 100 ezer oldalmegtekintést generálnak. Ezek persze nem mind helyi felhasználók, külföldről is sokan követik, mi történik itthon, de ezek a számok messze magasabbak, mint az újságok esetében. Hirdetésre pedig az online felületeken is van lehetőség, amivel élnek is a kiadók. Az online reklámok további előnye, hogy interaktívabbak, változatosabbak, mint a hagyományos, nyomtatott változat. A másik lehetőség, amivel már számos, főleg külföldi sajtótermék él, hogy fizetőssé teszi az online tartalmakat is. Aki hirdetésmentes, minőségi tartalmakat kíván fogyasztani, ugyanúgy előfizethet ezekre, mint az újságok esetében.

– Ön melyiket „fogyasztja” szívesebben, a papírra nyomtatott hírt, vagy az online megjelenített információt?

– Bármennyire is szeretem lapozni az újságokat, magazinokat és érezni a friss nyomdafesték illatát, ritkán teszem meg én is. Ha a kezembe kerül egy-egy újság, szívesen belelapozok, de a hétköznapokban rám is sokkal inkább az online tartalmak fogyasztása jellemző. Van néhány hírportál, amit igyekszem mindennap végigböngészni.

– Hogyan látja a nyomtatott médiatermékek jövőjét?

– Személyes véleményem, hogy változáson mennek keresztül, átalakulnak, de nem tűnnek el. Nyilvánvalóan még kevesebben fognak nyomtatott sajtót olvasni, de az igény meglesz rá, sőt a tudatos olvasók akár vissza is szokhatnak az offline-ra. A nyomtatott médiumok már nem tudják felvenni a versenyt például a hírek gyorsaságának közlésével, de a minőségi, jól megszűrt, pontos információkra, amelyek hiteles forrásból származnak, egyre nagyobb az igény.

Lemhényi Elemér