Gaál András és Márton Árpád kép­zőművészek társaságában te­kint­hették meg a Szárhegy 40 című, a szárhegyi alkotótábor munkáiból válogatott kiállítás anyagát az érdeklődők Csíkszeredában, a Csíki Székely Múzeumban. A gyergyószentmiklósi Ta­risz­nyás Márton Múzeumban a rendezvényeken jelen volt a zsendice és a puliszka, a játék és a kultúra. Székelyudvarhelyen mintegy 800 érdeklődő fordult meg a rendezvénysorozaton.

A szombaton tapasztalt hideg és nyirkos időjárás ellenére is sokan részt vettek a Csík Székely Múzeum Múzeumok éjszakája című rendezvényén, ahol délután 5 órától ingyenesen tekinthették meg az érdeklődők a Mikó-vár termeiben berendezett állandó és időszakos kiállításokat. Az egész napos program kiemelt rendezvénye volt a Szárhegy 40 című képzőművészeti kiállítás rendhagyó tárlatvezetése, amelyen Gaál András és Márton Árpád meséltek a művésztelep megalakulásáról és az első tábor megszervezéséről. Tárlatvezető művészek – Valójában Zöld Lajosnak is köztünk lenne a helye, de ő sajnos nem lehet itt az eseményen, ezért Gaál Andrást és Márton Árpádot kértük, meg, hogy meséljenek a 70-es évek óta működő, szakmailag elismert és nemzetközi hírnévnek örvendő szárhegyi alkotótábor kezdeteiről Siklódi Zsolt képzőművész moderálásával – mondta a délután 5 órától kezdődő tárlatvezetést megelőzően Gyarmati Zsolt múzeumigazgató. Gaál András visszaemlékezései szerint a szárhegyi tábor alapítását megelőzően Nagy Imre festőművész szeretett volna Zsögödön művésztelepet alapítani. – A telep elindításához szükséges pénz és az érdeklődő művészek is megvoltak, a háború azonban közbeszólt, és Nagy Imre nem valósíthatta meg álmát – mondta a jelenlévőknek Gaál András. A képzőművész elmondta, az 1970-es évek elején Csíksomlyó és más csíkszeredai helyszínek is szóba jöttek mint lehetséges művésztelephely, a szárhegyi ferences kolostort azonban Zöld Lajos mutatta meg Gaál Andrásnak és javasolta telephelyként. – Nekem először sem a táj, sem a kolostor nem tetszett. Itt nem lehet művésztelepet szervezni. Mondtam is akkor Lajosnak, ő azonban csak annyit válaszolt, hogy ezzel ne törődjek, csak kezdjek a művészek toborozásába – emlékezett vissza a kezdetekre Gaál András. A két képzőművész szerint Márton Áron püspök engedélyével havi 1 lej bérleti díj ellenében kapták meg a művészek a ferences kolostort, illetve azzal a kikötéssel, hogy rendbe teszik az épületet. – Az első táborban matracokon aludtunk, a vizet vödörrel hordtuk a faluból a kolostorhoz – ecsetelte az első tábor körülményeit, hangulatát Márton Árpád, aki szerint arra gondosan ügyeltek, hogy az akkori képzőművészeti szövetség által elismert, főiskolát végzett művészeket hívjanak meg a művésztelepre. – Műtermek nem voltak, emiatt többször is szóltam Lajosnak, végül mindenki ott festett és úgy, ahogy tudott. Olyan is volt, aki a tökföldön kezdett alkotásba – tette hozzá Gaál. A rendhagyó tárlatvezetés során a képzőművészek a szárhegyi művésztelep munkáiból válogatott Szárhegy 40 kiállítás anyagát is ismertették, kiemelték a jelentősebb képzőművészek alkotásait, illetve érzékeltették a különböző időszakok képzőművészeti irányvonalát, a nemzetközi, főként ázsiai képzőművészek szárhegyi jelenlétét. – Az első években négy hétig tartott a tábor, tíz év után pedig Zöld Lajosnak is sikerült beváltania ígéretét, és felújította a kolostort és környezetét, a táborok alatt pedig az elmúlt években több mint kétezer munka halmozódott fel – összegezte Gaál. Esztena a gyergyói múzeumban Reggeltől éjfélig nagy volt a nyüzsgés a gyergyószentmiklósi múzeumban és annak udvarán. A rendezvény megnyitóján Kisné Portik Irén néprajzkutató azt mondta, a múzeumoknak fontos feladata a letűnt értékek konzerválása, ennek példája az intézmény által szervezett esemény is. Barti Tihamér elmondta, tavaly az Esztenafesztivál volt az első esemény, amelyen megyei alelnökként jelent meg, hangsúlyozta, azóta azon dolgozik, hogy minél több támogatást Gyergyószentmiklósra hozzon, ezért örvend annak is, hogy a megyei tanács ezúttal is főtámogatója a rendezvénynek. Esztenák képviseletében pásztorok, gazdák, egész családok jöttek el bemutatni tevékenységüket. Az érdeklődők megtekinthették, hogyan készül a zsendice, de kóstolhattak az óriás méretű rétes puliszkából is és a tokányból. Természetesen sajt-, orda-, túrókóstolásra, vásárlásra is volt lehetőség. A jelen levő pásztorok és gazdák közül többen azt mondták, azért tartják jónak az Esztenafesztivált, mert ez számukra is jó kikapcsolódás, ugyanakkor lehetőség a találkozásra, jó alkalom arra, hogy megbeszéljék hétköznapi problémáikat, esetleg tapasztalatot cseréljenek bizonyos kérdésekben. A gyermekeket is sokféle program várta, a Gyilkostó Adventure Egyesület jóvoltából akadálypályán tehették próbára ügyességüket, mely segítséggel a legkisebbeknek is sikerült. Emellett pedig kézműves-foglalkozások is voltak. A délben érkező eső megzavarta az eseményt, de az érdeklődőket nem riasztotta el, így kis késéssel minden programot megtartottak. Sokan kíváncsiak voltak a Forgácsok Karácsony János életművéből című kiállításra, melyet a Múzeumok éjszakája alkalmából ingyenesen lehetett megtekinteni, ugyanakkor igen nagy népszerűségnek örvendtek a rendhagyó tárlatvezetések, melyekre ezúttal olyanok is eljöttek, akik egyébként nem járnak múzeumba. Ez alkalomból mutatták be a tárlat anyagát tartalmazó háromnyelvű katalógust. Csergő Tibor múzeumigazgató hangsúlyozta, Gyergyó hírét, büszkeségét nemcsak magyarul kell tolmácsolni, ezért van angol és román változata is a kiadványnak. Ferencz-Mátéfi Kriszta művészettörténész elmondta, a kötet a kiállítás szinte minden képét tartalmazza, és jelentősége azért is kiemelendő, mivel a kiállítás anyagának több mint egyharmada magángyűjtemény, tehát ez a tárlat többet nem lesz így látható. Hangsúlyozta, a kiállítás és az azt megelőző munka nagyon sokat adott ahhoz, hogy teljesebb képet kapjunk Karácsony Jánosról. A katalógus a múzeumban megvásárolható. Éjszakába nyúlt a program a múzeumban, fehérbe öltözve ültek le vacsorázni a jelenlevők, majd tűzugrásba is bekapcsolódtak a bátrabbak. Igény az alternatív szórakozásra Székelyudvarhelyen A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum a magyarországi múzeumi hagyományhoz igazodva, az év legrövidebb éjszakáján, szombaton szervezte meg a Múzeumok éjszakáját, immár negyedik alkalommal. A múzeumban az Anna-kiállítást helyezték a középpontba, így a női tematika került előtérbe. A Jézus-kápolnánál az épített örökség témája képezte a prioritást. Külön üde színfoltja volt Gidó Csaba történész nőkről szóló előadása, amelyből kiderült: nem mindig volt ilyen jó sorsuk, nagy választási lehetőségük a nőknek a történelemben. A nők jogainak tiszteletben tartása az első világháború után kezdődött el, miután a férfiak a frontról hazatérve „vissza szerették volna kergetni feleségeiket a fakanál mellé, de ők azt mondták: négy és fél évig elvégeztük a férfiak munkáját is. Ettől a pillanattól kezdődött egy más korszak, nagyon sok országban 1919–1920-tól kezdve megadják a nőknek a választójogot, megnyíltak az egyetemek kapui, valamint olyan munkát is kaptak nők, amilyent korábban el sem tudtak volna képzelni” – hangzott el az előadásban. Szintén a női tematikát körbejárva Asztalos Ágnes, a Nőileg magazin munkatársa Szalay Zsuzsanna és Dósa Zoltán pszichológusokkal beszélgetett. Többször is elhangzott: annak ellenére, hogy nagyon sok lehetőséget nyújt a nőknek a mai társadalom, a mai napig is él az a tradíció, amely másodrangú egyénenként kezeli a nőket. Természetesen rengeteg olyan berögződés van ezzel kapcsolatban, amelynek már nincs helye a mai társadalomban. Miklós Zoltán múzeumigazgató elmondta a rendezvényt követően, hogy a két helyszínen (a Kossuth Lajos utcai épületekben és a Jézus-kápolnánál) közel 800 ember fordult meg szombaton. Ez abból is adódott, hogy egy-egy téma különböző érdeklődési körű embereket vonzott. „Mondhatni, hogy Nőileg magazinnal való együttműködés sikeresnek bizonyult, hiszen olyan közönséget hozott be, akiket nem lehet látni máskor a múzeumban. Érdekes volt megfigyelni, hogy a gyógynövényes blokknál szinte generációváltás volt. Természetesen volt egy réteg, aki minden rendezvényen végig jelen volt. Éjfélig terveztük a nyitva tartást, de éppen akkor megérkezett egy román turistacsoport. Tanulságként meg lehet fogalmazni – mivel 11 után is jöttek nézők –, hogy lehet még nyújtani a programot. Negyedik éve szervezzük, eddig nem volt szokás Udvarhelyen. Bebizonyosodott, hogy szükség van rá, mivel az alternatív programokkal más közönséget tudunk megszólítani, mint hétköznapokon” – mondta az igazgató. Pál Bíborka Lázár Hajnal Antalfi József