Hirdetés

Székelykapu-állítás Horthy Miklós kormányzó kenderesi birtokán

Dimén Levente
Székelykapu-állítás Horthy Miklós kormányzó kenderesi birtokán
Az erdővidéki vagy székely küldöttség Kenderesen a Horthy-székelykapu előtt. Haáz Sándor, dr. Dániel Áron, vitéz Biró István, Páll Ferenc, Márkó József, 1942 Fotó: MTI/Bene László gyűjteménye

Az erdővidéki székely­ka­put – amely alatt két év­vel korábban, 1940. szep­tember 12-én a magyar hon­védség bevonult – a székelység nevében az olaszteleki Biró István felsőházi tag felajánlja a kormányzónak, aki végül a kenderesi birtokán, a gyümölcsös bejáratánál állíttatja föl. Erről az eseményről nagyon sok újságcikk jelent meg zömében a MTI táviroda közleménye alapján, amelyhez az újságírók különböző formában hozzáírtak szövegeket. Néhány olyan újságcikk is született, amely néhány nappal az avatás előtt jelent meg a sajtóban felvezetve a sorra kerülő eseményt. Az újságcikkek és rövid híradó filmek túlnyomó részét a székelykapu-állítást követő egy-két napon belül publikálták. Találtunk olyan közleményeket is, amelyek a kapuállítás után egy évvel jelennek meg, bár ezek száma kevés. Ezeket a forrásokat azonban kritikusan kell vizsgálnunk, mert ez idő során a székely nagyotmondás mellett jelen van a kornak megfelelően az erőteljes propaganda is.

A székelykaput, amely 1940–1942 között Erdővidéken állt, újraácsolva, újrafaragva és -festve Kenderesen állítják fel. Míg Faragását Székelyföldön, összeácsolását és festését Kenderesen végzik. Végül világosbarna árnyalatú páccal kenik le. A kormányzó 74. születésnapjára ajándékozott székelykapu nemcsak nagyon gazdagon vésett-faragott, hanem az erdővidéki kapuhoz képest rendkívül színes mintavilággal rendelkezik. A székelykapu számos felirattal gazdagodik kifejezve a székelység háláját az országgyarapító kormányzónak.


Cikkünk a hirdetés után folytatódik!


A Székelyföldről Kenderesre szállított kaput a mesteremberek a helyszínen összeácsolják, majd festik és felállítják. A helyszínen részt vevő személyek: Sütő Béla (Vargyas), Nagy Fábián (Erdőfüle), Ferenc Lajos (Olasztelek), Jakab László (Szentivánlaborfalva), ifj. Nagy Fábián (Erdőfüle) és Haáz Sándor (Székelyudvarhely). E maréknyi székely ember dolgozik a helyszínen, hogy időben elkészüljön a kapu. Az ács-faragó és festőmesterek 1942. július 26-án érkeznek Kenderesre, ahol számukra csupán öt nap áll rendelkezésre a székelykapun az utolsó simításokat elvégezni, kifesteni, dúcládát zsindelyezni, a reliefált motívumait és az írásokat kiszínezni, végül pedig azt a gyümölcsös bejáratánál felállítani. A kormányzó többször ellátogatott a birtokán szorgoskodó székelykapu-állítókhoz, akikkel el is beszélgetett az akkori székelyföldi viszonyokról.

Az általuk emelt székely­kaput immáron nyílókkal ellátva állítják a Horthy-birtok gyümölcsösének bejáratához. A székelykapu szerkezeti ornamentikája az Udvarhely vidéki székelykapu ácsolatát tükrözi, viszont a díszítő motívumok faragványai Háromszék kapumintázatát követve mély és vaskos faragással virágindázattal díszítik. Ebből származik a székelykapu egyedisége, amelyet a kormányzónak felajánlottak. 1940-ben a keresztúti kapunak a szerkezetét az erdővidéki ácsmesterek megőrizték, viszont a kaputest felületét teljes egészében újrafaragták és színezték. 

A kapuzábé kapulábának a felületén egy szívből kinyíló vaskos liliom található. A zábéláb terét kisebb kísérő díszítménnyel egészítik ki. A kapuláb és a zábélap felületét elválasztó párkányzat fölött vörösre színezve vaskos indázat fut végig a zábétesten. Az indák külső és belső hajlatait levélmotívumokkal díszítik zöld és fehér színeket használva. Az inda visszafordulóján minden esetben nagy reliefált virágok találhatók (liliom, vadrózsa, tulipán), amelyek mindhárom kapuzábé esetében szimmetrikusan ismétlődnek. Az inda a zábévég végződésében pedig hétszirmú, úgynevezett pézsma virágba torkollik, szirmai piros, fehér és zöldre vannak színezve. A nagy hónaljkötéseken rövidebb indázat fut végig kis kísérő virágokkal, fölötte nyolcágú, díszes faragású rozetta fehér és zöld színben pompázik.

A zábéközi rész díszes központi eleme a kaputükör közepén elhelyezett székely címer, a napkoronggal és a dagadó holddal a székelység szimbólumainak domborított vésete látható. A címermező kékre, az égitestek pedig fehérre vannak színezve. A pajzsot zöld levélkoszorú veszi körül, az fehér tulipánban végződik. A zábéközi részt kétoldalt függőlegesen kiképzett, a kaputükör két szélső peremén végigfutó életfa díszíti, hasonlóan, mint a kapuzábén liliommal, szegfűvel, rózsával és tulipánnal díszítve. A gyalogbejáró kis hónaljkötései­ben az indázat és a kísérő kis virágok mellett kétoldalt nyolc hegyesre faragott rozetta található váltakozva zöld-fehér színezéssel. A kontyfáján végigfutó csüngő herelapusor fehér pontozással van díszítve. A kaputest külső és belső ívein végigfutó peremdíszek váltakozóan szintén piros, fehér, zöld színben díszelegnek.

A galambdúc dúcládája tizenöt talpaslyukkal van ellátva, és háromsoros zsindellyel van födve. A tetőnyárs két szélén kopjafafaragvány található, amelynek díszítő motívumai szintén piros, fehér és zöld színűek.

A szekérkapu bejárata kétszárnyú nyílókkal volt ellátva. A nagybejárat és a gyalogoskapu szárnyai felső része lécezett. A lécek lángformát követő deszkacsipkékkel voltak ellátva, végük piros-fehér-zöldre volt festve.

A kapu gazdag feliratállománnyal rendelkezett. A kontyfán megőrizték az 1940-es bevonuláskor fellelhető feliratot: HAZÁDNAK RENDÜLETLENÜL LÉGY HÍVE OH MAGYAR. Az ide Kenderesre állított kapura újabb feliratok kerülnek. Így a kaputükör bal sarkában három sorban a következő áll: ERDŐVIDÉK SZÉKELYFÖLD 1940 IX.12, míg jobb sarkában szintén három sorban egymás alatt: KENDERES NAGY MAGYARALFÖLD 1942 VII.30. A kis kötőgerenda felirata öt egymás alatti sorban a következő: ÁLLÍTOTTÁK HÁLÁS EMLÉKEZETÜL ORSZÁGVISSZASZERZŐ SZERETETT KORMÁNYZÓ URUNKNAK MÉLY HODOLATTAL A SZENTISVÁNI BIRODALOMHOZ VALÓ ÖRÖK ÉS HŰSÉGES RAGASZKODÁSSAL LEGŐSIBB MAGYARJAI: A SZÉKELYEK

A kapuállítási ünnepségek 1942. július 30-án, délután öt órakor kezdődtek. Az eseményen jelen van Horthy Miklós és családja, ott vannak Kenderes község lakói is, valamint az önkormányzati képviselők. Székelyföldet az előző cikkben már említett „Székely Delegáció” vagy „Erdővidéki Küldöttség” képviseli, amelynek tagja volt: Biró István (Olasztelek), Páll Ferenc (Szentivánlaborfalva), Márkó József (Olasztelek), dr. Dániel Áron (Szentegyháza) és Haáz Sándor (Székelyudvarhely) is. A delegáció nevében az olaszteleki Biró István felsőházi tag mondott beszédet. A kormányzó – megköszönve a székelység áldozatos munkáját – kitünteti a székely faragó-ács mestereket. Sütő Bélát a Magyar Ezüst Érdemkereszttel, id. Nagy Fábiánt, Ferencz Lajost, Jakab Lászlót a Magyar Ezüst Érdeméremmel, míg végül az ifjú Nagy Fábiánt a Magyar Bronz Érdeméremmel tünteti ki.



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!