Székelyföld mint a magyarság zászlóshajója

Három megyei tanács – Hargita, Kovászna és Maros – vezetői ültek le egymással beszélgetni a megyék együttműködéséről, kihívásokról és a régió helyzetéről csütörtökön a 32. Tusványoson. Azt a kérdést is boncolgatták, hogy mi kell ahhoz, hogy Székelyföld anyaországként működhessen Románián belül a szórványban élő magyarság számára.

Vlaicu Lajos
Becsült olvasási idő: 5 perc
Székelyföld mint a magyarság zászlóshajója
A döntéshozatalban érvényesül a székelyföldi szövetség ereje, értettek egyet a beszélgetőpartnerek Fotó: Veres Nándor

A három székelyföldi megyét érintő együttműködésről, fejlesztésekről, kihívásokról, illetve a megyéket külön-külön érintő sajátosságokról beszélgetett Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke és Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke a 32. Tusványoson csütörtökön. Tamás Sándor szerint a Romániában élő magyarság tekintetében nagy probléma, hogy Bukarestben nem gondolkodnak azon, mit tehetnek a székelyföldi magyarokért. A romániai magyar politikusoknak szem előtt kell tartaniuk, hogy

a rövid távú infrastrukturális beruházásokra, mint például az aszfaltozások, az emberek nem fognak emlékezni, ezért ezen a téren monumentálisabb beruházásokra van szükség, hangzott el.

– Fontos, hogy miként indítjuk a napot, perspektívákat kell találni. Időnként a politika és a fejlesztések terén népszerűtlen témákat is fel kell vállalni. A felelős politikai vezetőknek nem a közvélemény után kell döntéseket hozniuk, hanem a kitűzött célok mentén – mondta a háromszéki megyeelnök.  

Székelyföld ereje
A beszélgetésben azt is kiemelték, hogy a döntéshozatalban érvényesül a székelyföldi szövetség ereje. A székelyföldi megyék egyenként erőtlenek lennének, hiszen Hargita megyében nagyjából 85 százalék a magyarság aránya, míg Kovászna megyében 72 százalék, de Maros megyében 35 százalék, ami miatt emberfeletti harcokat vívnak a magyar ajkú döntéshozók ott, ahol a magyarság aránya ötven százalék alatt van. Az RMDSZ parlamenti szerepvállalása tekintetében az elöljárók egyetértettek abban, hogy a szövetség működésében nem az arányosság a mérvadó, hanem a kompetencia.

– Nem az a lényeg, hogy melyik megyéből hány személy képviseli a magyarság ügyeit a parlamentben, hanem az, hogy az adott pozícióban a legjobb és legkompetensebb személy képviselje a közösséget.

Ameddig a három megye meg tudja beszélni a dolgait, és közös célokat tud kitűzni, addig véghez tudják vinni azokat

– szögezte le Péter Ferenc. Hozzáfűzte: a népszámlálás végleges eredményei szerint 1,1 millió magyar él Romániában, ez az összlakosság hat százalékát teszi ki. Az, hogy Székelyföld tud-e anyaországként működni a Romániában élő magyarság számára, attól is függ, hogy országosan és régiós szinten a három megye hogyan tud együttműködni . 

A terv, amely veszélybe sodorná a magyarságot
– Székelyföld az együttműködésre kell hogy épüljön, meg kell védeni a magyar városokat és közösségeket. Az évek során Bukarestben többször nekifutottak, hogy közigazgatási reformot hajtsanak végre, ha ez megtörténik, akkor hosszú időre megpecsételi Székelyföld sorsát. Ha sikerrel járnának, akkor mindenhol többségben lenne a román lakosság. Ez a Romániában élő magyarságra nézve elkeserítő helyzetet idézne elő. Sajnos a parlamentben ismét napirenden van ez a téma, nekünk figyelnünk kell, hogy ne sikerüljön ez a törekvés – hangsúlyozta, Tamás Sándor.

Borboly Csaba szerint sokat tehetnének, de egyelőre a jogszabályok tekintetében is gyerekcipőben jár az ország, ugyanis elmondása szerint még mindig könnyebb pénzt folyósítani egy moldovai testvérmegyének, mint országon belül egy szomszédos megyének, a bürokratikus eljárások miatt, nem beszélve a szórványban élő magyarság ügyének segítéséről, anyagi támogatásáról.

– Az RMDSZ-nek most, hogy nincs kormányon, turbó üzemmódba kell kapcsolnia, és dolgoznia kell a jogszabályok magyarságra nézve kedvező alakításán. A parlamentben betöltött szerepkört akkor lehet teljesíteni, ha a jogszabályt az országban élő magyarság realitásához igazítjuk.

Többet kellene beszélni a dupla identitásról, a vegyes házasságokról, mert a szórványok gyengülnek

– fejtette ki véleményét Borboly. Hozzátette: a székelyföldi megyék között jó a kapcsolat, van együttműködés, de még lehet és kell is javítani rajta. – Mint mindenhez, az együttműködésekhez is pénzre van szükség – mondta Borboly.

A felek egyetértettek abban, hogy rengeteg pénz van az országban, több mint százmilliárd euró fordult meg az elmúlt években Bukarestben. A kérdés, hogy van-e politikai erő, hogy a pénz áramlását Székelyföld és az ország területén élő magyarság hasznára tudják fordítani, de önmagában ez sem lenne elég, jó ötletnek is kellene párosulnia a források mellé, fejtették ki. Másik szempontként megemlítették, hogy a gazdasági résztvevők és termelők összefogását kell erősíteni. A magántőke és közpénz összefügg, ha nincs közpénz, magántőke sincs – értettek egyet a felek a tusványosi panelbeszélgetés alkalmával.



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!