Hivatalos talajtani elemzésekkel alátámasztva parcelláik kedvezőbb mezőgazdasági termelési potenciálbesorolását kérhetik az uniós pályázatokra jelentkező növénytermesztő gazdák. Az állattenyésztők pályázatait viszont továbbra is az illető közigazgatási egységre meghatározott általános termelési potenciál szerint pontozza a Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Ügynökség. [caption id="attachment_44491" align="aligncenter" width="1000"] Szántóterületek Szépvíz környékén. Talajtani elemzésekkel kérhető a parcellák termelési potenciáljának növelése Fotó: Domján Levente[/caption] Megfelelő talajtani vizsgálatok alapján a mezőgazdasági parcellák termelési potenciáljának átminősítését kérhetik a növénytermesztési tevékenységekre pályázó gazdák. Ám az át-, illetve felminősítés így sem határrészekre, hanem csakis az illető gazda művelésében levő parcellákra szorítkozhat. A lehetőséggel ugyanakkor csak a növénytermesztők élhetnek, az állattenyésztő gazdák továbbra is csak az adott községre meghatározott termelési potenciál szerint nyújthatják be pályázataikat – hangzott el a Hargita Megyei Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Ügynökség (OJFIR) hétfői, csíkszeredai rendezvényén. Török: hibás a termelési képességbesorolás Az önkormányzatok, valamint a mezőgazdasági, vidékfejlesztési szaktanácsadó, pályázatíró cégek számára szervezett konzultáción a Hargita megye legtöbb közigazgatási egységét mezőgazdasági termelés szempontjából alacsony potenciálúnak minősítő, ezen keresztül az uniós farmfejlesztési pályázatokra jelentkező gazdákat hátrányosan érintő besorolás ellen Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője emelt szót. A szakember nonszensznek nevezte, hogy a hivatalos termelési potenciálbesorolásban például az alcsíki települések parcelláit – a térség legjobb minőségű termőföldjeit – burgonya vagy cukorrépa termelésére alkalmatlannak találják, de ugyanilyen nyilvánvaló hibának tartja, hogy Hargita megye kiterjedt havasi legelői és kaszálói a felmérés készítői szerint az állattenyésztésre sem felelnek meg. Török Jenő ellentmondásosnak tartja azt is, hogy a mezőgazdasági termelési képességekre vonatkozó hármas – gyenge, közepes vagy jó minősítésű – besorolás már a szomszédos, ugyanolyan adottságokkal rendelkező községek között is indokolatlanul nagymértékben változik. A szakember leszögezte: a Hargita megyei községekre meghatározott, az uniós pályázatok pontozásánál figyelembe vett mezőgazdasági termelési potenciál egyértelműen rossz: a községek mezőgazdasági termelőképességé- nek meghatározása már a felméréshez alkalmazott – mérésekben szántókat, kaszálókat és legelőket gyakorlatilag egy kalap alá vevő – módszertan miatt sem vezethetett helyes eredményekhez. Más megyékben is problémák vannak Válaszában Lidia Bogdan, a Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Ügynökség Központi Régiójának (CRFIR) vezérigazgatója kifejtette, a rosszul meghatározott mezőgazdasági termelési potenciál nemcsak a Hargita megyei gazdáknak, hanem a Központi Régióhoz tartozó többi, hegyvidéki övezetű térség gazdapályázóinak is problémákat okoz, de a potenciálmutató újrakalkulálást szerinte csak a szakminisztérium, illetve törvényhozásban dolgozó képviselők és szenátorok segítségével lehetne elérni. A Török Jenő által felvetett gondot ugyanakkor a növénytermesztők esetében némiképp orvosolni lehet: a megyei Talajtani és Agrokémiai Hivatal által végzett hivatalos talajelemzések alapján ugyanis a pályázni kívánó gazdák kérhetik a birtokukban levő szántóterületek mezőgazdasági termelési potenciáljának újraszámítását. Az így bizonyított magasabb termelési potenciálról szóló dokumentumot a pályázatok elbírálásakor a Vidéki Beruházásokat Finanszírozó Ügynökség is elfogadja. Domján Levente