Tankönyvek nélkül, többnyire a magyarországi testvériskoláktól kapott szakkönyveket felhasználva, illetve a régi, román nyelvű könyvekből oktatják a pedagógusok a hároméves szakoktatásra jelentkező fiatalokat. Sem román, sem magyar nyelvű új szakkönyvek nincsenek, a minisztérium által jóváhagyott kiadványok tíz évvel ezelőtt készültek – tudtuk meg a témában érintett iskolaigazgatóktól. [caption id="attachment_39622" align="aligncenter" width="1400"] Gyakorlati oktatás. Ellesett mesterség Fotó: László Róbert[/caption] A harmadik tanévet kezdték idén a középiskolák az újra bevezetett hároméves szakoktatásban, a 2016–2017-es tanévben diplomáznak tehát az első évfolyamok, akik az új, duális képzésben tanultak szakmát. – A tanulók szakmai eredménye és iskola utáni elhelyezkedése iránymutató lehet majd a szakképzés minőségére vonatkozóan – állítják a szakemberek. Amint arról már korábban beszámoltunk, a szakképzésben érintett Hargita megyei tanintézmények többsége új, korszerű tanmű­helyek kialakításával javítja a szakoktatás minőségét – legutóbb például a csíkszeredai Venczel József Szakközépiskola nyert pályázatot az asztalosműhely felújítására –, a főtanfelügyelő és a megyei önkormányzat oktatási bizottságának elnöke szerint azonban vannak olyan, a tanintézményektől és a megye iskolarendszerétől független hiányosságai a hároméves szakoktatásnak, amelyre az oktatási minisztérium kell mihamarabb megoldást találjon. A szakképzés egyik ilyen hiányossága, hogy nincs egyetlen, az oktatási minisztérium által is jóváhagyott aktuális szakkönyv sem a középiskolás diákok és tanárok kezében. Tízéves tankönyvek A csíkszeredai Kós Károly Szakközépiskolában, kőműves és ács–asztalos–parkettázó szakon tanuló diákok kilencedikben és tizedikben sajátítják el a műszaki rajz alapismereteit, épülettípusokról és épületszerkezetekről, illetve munkavédelmi szabályokról tanulnak, az ő oktatásukat a magyarországi testvériskolák tankönyveiből inspirálódva oldják meg a szaktanárok és mesterek. – Román nyelvű szaktankönyveink vannak 2005–2006-ból, a kisebbségi magyar oktatásban tanulók számára pedig valamikor a 80-as években nyomtak építészeti szakkönyvet – tájékoztatott a jelenlegi helyzetről Szén János. A Kós Károly Szakközépiskola igazgatója szerint mindaddig, amíg az oktatási minisztérium ki nem dolgozza a hároméves szakoktatás kerettantervét, új tankönyvek szerkesztése és nyomtatása sem várható. Szintén a tíz évvel ezelőtti, román nyelvű tankönyvekből fordítanak és készítenek vázlatokat az elméleti órákra, vagy a magyarországi tankönyveket felhasználva diktálják le a tananyagot a pedagógusok a gyergyószentmiklósi Fogarasy Mihály Szakközépiskolában. – Mérnökeink már hozzászoktak ahhoz, hogy a román tankönyvekből kell magyarra fordítsák az elméleti anyagot, hiszen a tankönyvhiány nemcsak a hároméves szakoktatásban tanuló fiatalokat és pedagógusokat érinti, hanem a szakközépiskolai osztályokat is – tudtuk meg Részeg Ildikó igazgatótól. Szóbeli ígéret van a szakkönyvekre – Az oktatási minisztérium részéről eddig szóbeli ígéret van új szakkönyvek biztosítására – mondta Görbe Péter főtanfelügyelő. A kérdéssel foglalkozott Hargita Megye Tanácsának oktatási szakbizottsága is, Ferencz Salamon Alpár bizottsági elnök szerint a témában szervezett kerekasztal-megbeszéléseken felmerült annak lehetősége, hogy Hargita megyei szakemberek vállalják az új tankönyvek megírását, ennek megvalósítása azonban rengeteg anyagi és szellemi befektetést igényel, arról nem is beszélve, hogy ha el is készülne néhány kiadvány, azt csak az oktatási minisztérium jóváhagyásával használhatnák a tanintézmények. – Nem egy-két, hanem sok szakkönyv megírásáról van szó. Ne felejtsük el közben azt sem, hogy az állami oktatási rendszerben tanuló diákok, így a hároméves szakoktatást választó fiatalok tankönyvellátását is a román állam kell biztosítsa, finanszírozza. Hozzáteszem, hogy a hosszú idő óta kísérleti szakaszában lévő tanügyi rendszerben nem látok sok esélyt arra, hogy ez a probléma gyorsan megoldódjon – tette hozzá Ferencz Salamon Alpár. Hargita Megye Tanácsa egyébként tavaly márciusban Magyarország Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak- és Felnőttképzési Igazgatóságával közösen létrehozta a Duna Régió Szakképzési Klasztert, amely átfogja és segíti a magyar régiók szakképzési rendszereit. – A klaszter többek között célul tűzte ki elektronikus tananyagok kidolgozását és a modern infokommunikációs eszközök alkalmazását a szakoktatásban. Júniusban levelet küldtem Dacian Cioloș miniszterelnöknek is, amelyben tájékoztattam arról, hogy Hargita megyében fontosnak tartjuk az oktatási eszközök, felszerelések, beleértve a szakkönyvek fejlesztését a szakoktatásban – közölte lapunkkal Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. Pál Bíborka