Közel két évvel ezelőtt, az egykori Grindeanu-kormány idején harangozták be nagy dérrel-dúrral egy országos program útra indítását. A Start-Up Nation – Románia Programról van szó, amely révén serkenteni kívánták az új kis- és középvállalkozások létrehozását. Érdeklődésben nem is volt hiány, s a program tényleges felfuttatását az érintettek reményteljes várakozása előzte meg. Menet közben azonban már, ahogy az lenni szokott, hazai viszonylatban a dolgok némileg másként alakultak… A serkentést megtestesítő 2017/10-es sürgősségi kormányrendelet a múlt esztendő januárjának a végén jelent meg, s nem sokkal azután beindult az alkalmazás gépezete is. Időközben azonban módosult maga a jogszabály is: a múlt esztendő májusában jelent meg a 2017/112-es törvény, amely révén módosításokkal és kiegészítésekkel hagyták jóvá a honatyák a kormányrendeletet. A szóban forgó törvény révén helyettesítették azt a mellékletet is, amely tartalmazta a benyújtandó üzleti terv értékelésére vonatkozó kritériumokat, illetve a kritériumokként elérhető pontszámot. (Kissé furcsállandó ez a menet közbeni váratlan közbeavatkozás.) Ennél nagyobb gondot jelentett viszont, hogy a benyújtott pályázatokra igen nehézkesen érkezett „válasz”. Hogy ki is volt mindebben a ludas, azt nem tudni, mert az üzleti környezetért, kereskedelemért és a vállalkozásokért felelős minisztérium illetékesei többször is azt hangoztatták, hogy a program keretében létrejött kis- és középvállalkozások az elszámolási ügycsomókkal késlekedtek, késlekednek. Ez esztendő júliusa elején a szaktárca azt közölte, hogy a 2017-es esztendei Start-Up Nation Program keretében kifizetésre került sor 2102 cég esetében, azok esetében, akik július 6-ig benyújtották a szóban forgó ügycsomót. Abból a közleményből az is kiderült, hogy az ügycsomót benyújtó cégek teljes száma 3819 volt. Egyébként a múlt esztendő végén a szaktárca akkori vezetője, Ilan Laufer is elismerte, hogy a program felfuttatása nehézkesnek bizonyult, s megmutatkozott némi késlekedés is. Megemlíthető az is, hogy 2017 novemberéig 10 500 cég üzleti tervét értékelték ki, a visszautasítás aránya pedig 14-15 százalék körül volt. Nos, ez a program az idén az egykori miniszter előzetes beharangozása ellenére nemigen bontakozott ki, csak a megelőző évre vonatkozó elszámolásra került sor. Előleg is lehetséges Bizonyára, maga a kormány sem volt megelégedve mindennel a Start-Up Nation Program gyakorlatba ültetése tekintetében, s talán ezzel is magyarázható, hogy múlt heti ülésén napirendre tűzte a jogszabály módosítását és kiegészítését: a Hivatalos Közlöny december 14-i számában jelent meg ama 2018/108-as sürgősségi kormányrendelet, amely révén módosították és kiegészítették az új kis- és középvállalkozások létrehozásának az ösztönzésére vonatkozó 2017/10-es sürgősségi kormányrendeletet. A máris hatályba lépett sürgősségi kormányrendelet megindokolási szövegrészében utalás van arra, hogy a jól képzett munkaerő hatékonyabb hasznosítása, a régiók közti szintkülönbségek mérséklése megköveteli a jogszabály tökéletesítését. Lássuk, mi is változott. Némileg érdekes módon például a 2017/10-es sürgősségi kormányrendelet 3-as szakaszának ama bekezdése, miszerint a program gyakorlatba ültetése megkövetelte összegeket évente biztosítsák az állami költségvetésből „és/vagy külföldi alapokból”. Nos, a jogszabály szövegéből ez utóbbi szintagma, azaz finanszírozási lehetőség kikerült. (Ezek szerint európai alapokból nem biztosítható finanszírozás erre a programra, azaz nem alkalmazhatóak a 2015/40-es sürgősségi kormányrendelet előírásai.) Egy új bekezdés értelmében a programba „befogadott cégek kérés alapján részesülhetnek előlegben is, ami az elszámolható teljes összegnek legfeljebb a 30%-át teheti ki. Továbbá ugyancsak egy új előírás értelmében a II. részletből kérelmezni lehet egy átalány összeget, s amire nem kell benyújtani igazoló dokumentumokat, de teljesíteni kell egy olyan feltételt, miszerint legalább két teljes munkaidős munkahely létrehozására került sor meghatározatlan időre szóló munkaszerződés révén. Új kritériumrendszer A mostani jogszabály-módosítás nyomán bekerült az újabb értékelési kritériumokat tartalmazó melléklet. Nos, a kritériumok tekintetében valóban lényeges változások következtek be. Így például míg eddig amennyiben a tevékenységi terület a „termelés” volt, akkor a nyújtható pontszám 40 volt, ezentúl csak 30, s amennyiben „kereskedelem és egyéb tevékenységek”, akkor ezentúl 10 az eddigi 25-tel szemben. Hogy a képzett munkaerő, illetve a munkahelyek számával mit is akart a kormány, azt nem tudni, de a kritériumrendszerből az derül ki, hogy egy teljes munkaidős és meghatározatlan időre szóló legalább egy munkahely teremtésére pótlólagosan 20 pont nyújtható, ezentúl csak 10 lesz; eddig amennyiben legalább két olyan munkahely teremtődött, amelyet hátrányos helyzetű személyek töltöttek be, akkor 25 pont „járt”, most elég egy ilyen munkahely, de a pontszám lecsökkent 5-re. Bekerült viszont két új kritérium is, és nem is akármilyen „súllyal”: amennyiben olyan helységről van szó, amely azon megyében találtatik, amelyek szintjén a 100 lakosra jutó kis- és középvállalkozások száma kisebb, mint négy, 20 pont kerül be az értékelésbe. Amennyiben pedig olyan helységben, amely azon megyék egyikében találtatik, ahol a 100 lakosra jutó kis- és középvállalkozások négy vagy annál több, 5 pont. Pontozzák azt is, hogy az utóbbi öt esztendő (2013, 2014, 2015, 2016, 2017) során a cég részvényesei/társtulajdonosai ügyvezetői voltak-e olyan kereskedelmi társaságnak, amelyet fizetésképtelennek nyilvánítottak vagy csődbe ment. (Ez vonatkozik az egy személy tulajdonában lévő kft.-re is.) Amennyiben „nem”, az elérhető pontszám 25. A megváltozott kritériumrendszert áttanulmányozva arra a következtetésre juthatunk, hogy ezentúl a Start-Up Nation Program keretében prioritást fognak élvezni azok a vállalkozások, amelyeket olyan településeken hoznak létre, amelyek régióiban úgymond hiánycikk a kis- és középvállalkozás, valamint azok, amelyek esetében a részvényesek, illetve a társtulajdonosok kezében „tiszta lap” van. Főpróba Hogy mikor kezdődik a Start-Up Nation 2018–2019-es kiadásába való feliratkozás, nem tudni. Azt viszont igen, hogy az érdekelt vállalkozók pénteken 11 órától tegnapelőtt este 20 óráig tesztelhették az elektronikus beiratkozási rendszert. A minisztérium közleménye szerint, amikor megállapították ezt a próbatesztelési periódust, tekintettel voltak arra is, hogy pénteken, azaz december 14-én már nyilvánosságra került a módosító és kiegészítő új jogszabály, a 2018/108-as sürgősségi kormányrendelet. Amúgy október végén a szaktárca honlapján megjelent a pályázók kézikönyvének (Ghidul Solicitantului) tervezete is. A vázoltak tükrében valószínűsíthető, hogy az idei esztendőben a jelentkezés/beiratkozás legjobb esetben is csak majd február/március folyamén kezdődhet, számolva azzal is, hogy egyelőre az országnak nincs jóváhagyott költségvetése a 2019-es évre… Hecser Zoltán