Testnevelő tanárként gyakran álmodoztam egy olyan sporteseményről, amelynek nincs tétje, nincs aranyérmese, mégis tömegesen szólítja meg az embereket, és közben az egészségünket is szolgálja. Elképzeltem, ahogy Parajd forgalomtól lezárt utcáin emberek százai kocognak, kortól függetlenül, babakocsival, fiatalon, idősen, betegen, egészségesen. Álmodoztam róla, hogy mindez egyszer valóság lesz. Aztán, 2012-ben eldöntöttem: legyen! Igen! Lelkesen szerveztem, barátok segítségét kértem, érmeket készítettünk otthon és száz pólóra rávasaltam: I. SÓVIDÉKI TÖMEGFUTÁS. Közel 100 résztvevő jelent meg azon a júliusi napon, többnyire barátok, szomszédok, kollegák. És éreztem, tudtam, hogy az emberek megértették a rendezvény üzenetét, miszerint nem versenyt futunk, nem időt futunk, csak elvárások nélkül kocogunk az egészségünkért. Azóta minden évben van Só­vidéki tömegfutás. Pár éve a Nemzetközi töltöttkáposzta fesztivál keretén belül kap helyet, igen nagy sikerrel. Évről évre nő a jelentkezők száma és sokszínűsége, óvodástól a nyugdíjasig minden korosztály jelen van. Idén szerveztük meg az V. Sóvidéki tömegfutást, több mint 600 résztvevővel, akik nemcsak a Sóvidékről érkeztek. Jelen volt idén Zetelaka, Kápolnásfalu, Korond, Alsósófalva, Felsősófalva és Parajd. Három kilométeres a táv, amelyet mindenki a maga ütemében fut le, hogy aztán a célba érve, kitüntethessük egy éremmel. Mindenkit. Egyformán. Mert aki kilép a komfortzónájából, ha csak egy évben egyszer is, igazi bajnok. Mindez, nyilván, nem egyszemélyes feladat. Köszönet mindenkinek, akik hittek ebben az álomban, és segítettek, hogy mindez valóság legyen. Káli Annamária testnevelő tanár, Áprily Lajos iskola, Parajd [box type="shadow" ]Levélbontás oldalunkon az írásokat, leveleket szerzőik előzetes hoz­zá­járulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, esetenként rövidítve jelentetjük meg. Az itt megjelent vélemények nem feltétlenül azonosak a szerkesztőségével.[/box]