A vissza nem térítendő uniós forrásokból finanszírozott különböző operatív programok ke­re­tében megvalósítandó projektek kivitelezése tekintetében az elmúlt évek során számos visszásság, nehézség mutatkozott, társfinanszírozási gondok támadtak, s mindennek okán több száz esetében megkésett azok finalizálása. Ilyen körülmények között fennáll annak a kockázata is, hogy amennyiben nem sikerül finalizálni ezeket a projekteket, vissza kell fizetni az Európai Bizottságnak a már elszámolt összegeket is (nevezetesen a 2015. december 31-ig elszámolt összegeket). A súlyos következmények elkerülése végett a kormány a minap olyan intézkedéseket foganatosított, amelyek révén a helyi közigazgatási hatóságok számára biztosítható lesz a finanszírozás. A kormány március 23-i ülésén fogadták el és a Hivatalos Közlöny március 25-i számában jelent meg a 2016/8-as sürgősségi kormányrendelet. Amint már arról múlt szerdai lapszámunkban beszámoltunk, ennek a kormányrendeletnek a szövegébe csempészték bele az Adótörvénykönyv egyes előírásainak módosítására és kiegészítésére vonatkozó rendelkezéseket is. Ám a tulajdonképpeni rendeltetése ennek a kormányrendeletnek azon intézkedések meghozatala volt, amelyek révén biztosítható lesz a 2007–2013-as időszakra vonatkozó uniós forrásokból finanszírozott projektek finalizálásának pénzügyi háttere. Hangsúlyozandó, hogy olyan projektekről van szó, amelyek esetében az utolsó lehetőséget jelenti azok finanszírozása június 30-ig. Tulajdonképpen két program, a 2007–2013-as regionális operatív program (POR) és a 2007–2013-as környezetvédelmi operatív program (POSM) keretében megvalósítandó projektekről van szó. A sürgősségi kormányrendelettel kapcsolatos hivatalos közleményben az szerepel, hogy a régiófejlesztési és közigazgatási minisztérium helyzetjelentése szerint az előbbi program keretében összesen 380 projekt van, azok közül 2016-nak a közhatóságok a haszonélvezői, olyanok, akik számára nem létezik egy utólagos finalizálási alternatíva, s éppen ezért azok finanszírozására való tekintettel született meg a március 23-i jogszabály. A POSM keretében hasonló helyzetben található hat projekt. Tehát összesen a közszféra esetében 225 olyan projektről van szó, amelyeket legkésőbb június 30-ig kellene finalizálni. Nos, ezek esetében lévén, hogy a területi-közigazgatási egységek nem képesek biztosítani a finalizálás megkövetelte finanszírozást a már hatályba lépett sürgősségi kormányrendelet révén erre lehetőség teremtődik, legalábbis elméletileg. Említettük, hogy a kockázat nagy. Ezt sugalmazza a hivatalos közleménynek az a szövegrésze is, amely szerint amennyiben június 30-ig nem sikerül biztosítani ezen projektek működőképességét, akkor az Európai Uniónak legalább 486,7 millió lejt kell visszatéríteni. A törvény értelmében ugyanakkor a megrendelők (a haszonélvezők), azaz a helyi közigazgatási hatóságok saját alapjaikból kellene hogy fedezzék a finalizálás költségeit. De ha nincs pénz?... 400 millió lejes hitelkeret A 2016/8-as sürgősségi kormányrendelet értelmében a területi-közigazgatási egységek és a közösségi fejlesztési egyesületek (ADI) a 2016-os esztendő folyamán az állami kincstártól egy 400 millió lejes hitelkereten belül kölcsönt igényelhetnek az európai vissza nem térítendő alapokból finanszírozott projektek finalizálása végett. Erre a kölcsönfelvételre szerződés alapján kerülhet sor. A minap hatályba lépett jogszabályban az is szerepel, hogy egy-egy projekt finalizálására legfeljebb 5 millió euró értékű kölcsön igényelhető, olyan körülmények között, hogy az érintett projektet június 30-ig ténylegesen finalizálni is lehessen, s ebben a tekintetben már sor került a kivitelezési szerződéseket kiegészítő okiratok aláírására. Úgy is fogalmazhatnánk, hogy sínen van a dolog, és akár már igényelni is lehetne a kölcsönt az érintett/érdekelt területi-közigazgatási egységek vagy közösségi fejlesztési egyesületek által. Sajnos csak papíron állnak jól a dolgok, sőt még papíron sem: a kormányrendelet 4-es szakasza értelmében március 30-ig meg kellett volna jelennie a Hivatalos Közlönyben a régiófejlesztési és közigazgatási miniszter, valamint az európai alapokért felelős miniszter ama közös rendeletének, amellyel jóváhagyták volna azon projektek névjegyzékét, amelyek esetében a területi-közigazgatási egységek kölcsönszerződést köthetnek. Ilyenképpen még nincs lista, azt sem tudni, hogy kinek is lesz lehetősége, módja kölcsönt igényelni. Igen ám, de időközben telnek a napok, s a pénzforrások hiányában a kivitelezők rendszerint túlontúl kockázatosnak tartják a munkálatok folytatását. A kölcsönigénylés sem olyan egyszerű, s téved az, aki azt hiszi, hogy majd bemegy a polgármester a kincstárhoz, benyújtja a kormányrendelet által előírt dokumentációt, s másnap meg is jelenik a polgármesteri hivatal számláján a pénz. Nos, a dolog nem ilyen egyszerű, mert a kölcsön leszerződésére csak akkor lesz jogosult egy adott területi-közigazgatási egység, ha előzetesen arra megkapta a jóváhagyást a közpénzügyi minisztérium mellett működő, a helyi kölcsönfelvételt jóváhagyó, engedélyező bizottságtól, úgy, ahogy arról a 2006/273-as törvény rendelkezik. Egyébként a kölcsönigénylési dokumentációt legkésőbb május 15-ig lehet benyújtani a regionális közpénzügyi vezérigazgatóságokhoz és/vagy a megyei közpénzügyi adminisztrációkhoz, amelyek egy előzetes ellenőrzést követően azt megküldik a már említett engedélyezési bizottságnak, illetve a közpénzügyi minisztériumnak. Amennyiben jóváhagyásra kerül a kölcsönfelvétel, azt utólag vissza is kell téríteni. A kormányrendelet értelmében az állami kincstár legfeljebb egy húszéves periódusra nyújtja, a visszatérítésre egyenlő részletekben, évnegyedenként kerül sor, a kamatot havonta számítják és évnegyedenként fizetendő. Egyébként a kamatláb egyenlő a ROBOR-kamattal, amihez még hozzáadandó három százalékpont. Hecser Zoltán