Csíkszeredában a Weöres-életművet szokatlanul elénk táró kiállítással, könyvbemutatóval és a kultúraszervezők nyílt napjával ünnepelték tegnap a magyar kultúrát. Interaktivitásról, identitásról, az örökségünk iránti rajongásról beszéltek a felszólalók és a szervezők. Gyergyószentmiklóson koncerttel ünnepeltek. [caption id="attachment_63854" align="aligncenter" width="1000"] Lövétei Lázár László és Vida Gábor. Kérdezz-felelek dadogás nélkül Fotók: László F. Csaba[/caption] Székelyudvarhelyen vasár­nap már véget értek a magyar kultúra napi események, a megyeszékhelyen és Gyergyószentmiklóson tegnap zajlott több esemény is. Interaktív tárlat a nyelvi zseniről A budapesti Petőfi Irodalmi Múzeum által Weöres Sándor századik születésnapjára összeállított Weöres 100 elnevezésű tárlatot nyitották meg a Csíki Székely Múzeumban. A huszadik század legnagyobb magyar nyelvi virtuózaként is számon tartott költőről szóló kiállítás rendhagyó, interaktív módon ismerteti meg az érdeklődőkkel Weöres életművét. A kiállítás megnyitóján Gyarmati Zsolt igazgató emlékeztetett rá, hogy a múzeum első idei kiállításának megnyitójával többszörös értelemben is évfordulót ünnepelünk: 1823-ban, 195 évvel ezelőtt született Petőfi Sándor. Ugyanabban az évben, január 22-én Kölcsey Ferenc befejezte a Himnusz kéziratát, 1989. január 22-én ünnepelték először a nemzeti ima befejezésének kapcsán a magyar kultúra napját, és ugyanazon a napon hunyt el Weöres Sándor. Tóth László, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának főkonzulja felidézte, hogy Kölcsey nemcsak kiváló költő, hanem nagyszerű nyelvész is volt. Közéleti szerepet is vállalt, azonban Szatmárcsekén, távol a világ zajától élte életét, ahol a Himnusz szövege is megszületett. Hegyi Katalin, a Petőfi Irodalmi Múzeum kurátora ismertette a kiállítás anyagát. Elmondta, hogy Weöres Sándor hagyatékának nagy része magántulajdonban van, ezért nem a hagyományos, a költő személyes tárgyait bemutató tárlatot láthat a közönség, hanem a nyelvi zsenialitására alapozta. A kiállítás három egységből áll: Weöres Sándort ábrázoló vagy verseit illusztráló rajzokból és festményekből, tíz táblából tíz témával, amelyek élete során a költőt foglalkoztatták, valamint a versekhez kapcsolódó interaktív számítógépes játékokból. A tárlat április 22-ig látogatható. Nyílt nap a HMKK-nál A Hargita Megyei Kulturális Központ nyílt nappal ünnepelte meg a magyar kultúra napját. Ferencz Angéla, a HMKK igazgatója elmondta, hogy ezen a napon azok a személyek kerültek fókuszba, akik munkája sokak számára láthatatlan, mégis nélkülözhetetlen. – Szerettük volna felhívni a figyelmet a kultúrában dolgozók jelentőségére, mivel ezek az emberek hozzájárulnak a magasabb szintű életminőséghez. A közösségszervezés nagyon gyakran háttérmunkát jelent és nincs szem előtt, de enélkül aligha lehetne kulturális tevékenységről beszélni – ecsetelte Ferencz Angéla, kiemelve, a nyílt nap keretei között Botár László festő, a kulturális központ munkatársa egyéni tárlatát tekinthették meg az érdeklődők. A kiállítást Székedi Ferenc publicista, műkritikus nyitotta meg. A kulisszák mögé is betekintést nyerhettek azok, akik ellátogattak Aa kulturális központba: nemcsak festményeket lehetett megtekinteni, hanem az ott dolgozók mindennapjait is jobban megismerhették. – Mindannyian úgy készültünk, hogy bemutatjuk az irodáinkat, ahol zajlik a munka, ezáltal közelebb hozva azokat az eseményeket, amelyek rendszeresen megjelennek a nyilvánosságban, de keveseknek van rálátásuk arra, hogy mivel is jár a létrehozásuk – közölte Ferencz Angéla. Megjegyezte: térségünkben az együttműködés kultúrája nem kevés kívánnivalót hagy maga után, ezért a fejlődés érdekében kiemelten fontos a kapcsolatápolás. – Sok mindenben különbözünk, de a kultúránkban egyek vagyunk – fogalmazott a kulturális igazgató. [caption id="attachment_63855" align="aligncenter" width="1000"] Székedi Ferenc Botár László munkáit méltatja. Háttérből előtérbe[/caption] Vida Gábor áttörő őszintesége Vida Gábort a Hargita Megye Tanácsa és Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa szervezésében összeállított többnapos, a magyar kultúra napját ünneplő rendezvénysorozat keretében fogadta a Hargita Megyei Kájoni János Könyvtár. A tavaly Déry Tibor-díjjal kitüntetett író tegnap délután Lövétei Lázár Lászlóval, a Székelyföld folyóirat főszerkesztőjével folytatott kérdezz-felelek beszélgetése telt házas közönséget vonzott. Mint kiderült, a könyvtár előadótermében helyet foglalók nagy része már olvasta az Egy dadogás története című könyvét. Vida Gábor regényében őszintén és hitelesen ír életének és családjának nehéz időszakairól: nagyapja alkoholizmusáról, az elhagyatottság érzéséről. Gyermekkorában öt évig a nagyszülők nevelték. Dadogása hároméves kora körül jelentkezett, és kizárólag anyanyelvén: román és francia nyelven például sosem dadogott. Az író a könyvbemutatón azt a felismerését is elmesélte a jelenlévőknek, amikor alkoholizmusa, alvás- és evészavarai miatt úgy döntött, hogy pszichológushoz fordul. – A magyar irodalomban nem én törtem át az őszinteség falát: Eszterházy, Nádas vagy Forgács András tette ezt. A pszichológusnál törtem át a falat, amikor ott elmeséltem, beismertem és szembenéztem a problémáimmal – mondta. Élményteli Góbé-koncert Koncertet szervezett tegnap a Gyergyószentmiklósi Művelődési Központ (GYMK) is: a helyi művelődési házban a budapesti Góbé zenekar lépett fel. Repertoárjuk ezúttal is számos érdeklődőt vonzott. A hattagú formáció a Kárpát-medencei népzenei hagyományt szabadon variálja, lazán és izgalmasan kapcsolja össze a jazz, a blues, a reggae és a klasszikus zene elemeivel – ebből kapott ízelítőt a gyergyói közönség. Dalaik arányérzékről, iróniáról tanúskodnak, és jól kihasználják a különböző műfajokban rejlő energiákat, hangulatot. HN-összefoglaló