Hirdetés

Segítség gombnyomásnyira

A hosszú, sötét téli esték, az ünnepek közeledte sokakban frusztrációt okoz. Ilyenkor általában az öngyilkosságok és az öngyilkossági kísérletek száma is megemelkedik. Az árulkodó jelekről, a probléma okairól, a segítségnyújtás lehetőségeiről beszélgettünk szakemberekkel.

HN-információ
Becsült olvasási idő: 7 perc
Segítség gombnyomásnyira
Segélykérő hívás. Ünnepekkor szenteljünk több figyelmet a magányosoknak Fotó: László F. Csaba

Hogy mi állhat az ő­szi­-téli időszakban megemelkedő ön­gyil­kos­sá­gok hátterében, arról elsőként dr. Veress Albert pszichiátert kérdeztük. Szerinte az öngyilkosságok és öngyilkossági kísérletek oka sok esetben a válás, csalódottság, bizonyos helyzetekben a kilátástalanság. Minderre az ünnepi események még ráerősítenek, ilyenkor a nehézségekkel küzdő személyek nehezebben élik meg az egyedül maradás tényét, a válás fájdalmát.


– Az okok korosztályonként változnak. Fiatalabbakra hangsúlyozottabban rávetül az iskolai sikertelenség lehetősége, rossz jegyek, rossz teljesítmény esetén a szidástól, megrovástól való félelem. Általában a családi okok, családi konfliktusok kerülnek előtérbe, válás, haláleset, ezekkel küzdenek meg nehezebben – mondta a pszichiáter.

Hozzátette: amennyiben valaki öngyilkosságot fontolgat, annak észrevehető jelei is vannak. A pszichiáter szerint aggodalomra adhat okot, ha valaki búskomorrá, reményvesztetté válik, nincsenek életcéljai, nem tartja értéknek az életet.

– Ha ilyen mértékben megváltozik az ember viselkedése, az élethez való hozzáállása, nemtörődömmé válik, és az arcára is rá van írva a szomorúság, akkor ezek már rosszat sejtető felkiáltójelek lehetnek. Ezeket a tüneteket mindenkor, már a kezdettől fogva komolyan kell venni – tette hozzá dr. Veress Albert.


A szakorvos arra is rámutatott, a magyarok körében magasabb az öngyilkossági ráta, nemzeti jellegzetesség, hogy több az öngyilkosság és az azt megkísérlő személy. Felmérések azt mutatják, hogy a depresszióra való hajlam öröklődhet is. Megjegyezte: az öngyilkossági kísérlet miatt kórházba került személyek állapotát figyelemmel kísérik.
Az öngyilkossági kísérletek a 20-30 év közötti korosztály körében a legelterjedtebbek, a halált okozó tettek viszont a 40-60 évesek és a 80 év fölöttiek esetében ugranak magasra – közölte dr. Veress.


– A középkorú személyek gyakran az egyedül maradással, az üresfészek-szindróma gondjával küszködnek, ők azok a személyek, akiknek gyermekei elköltöztek otthonról, családot alapítottak. Az idősebb korosztály tagjai is küszködhetnek családi nehézségekkel. Ilyen lehet a gyermek vagy házastárs elvesztése. E változások, nehézségek, gondok, tragédiák elszenvedői leginkább kitettek a halálos kimenetelű öngyilkossági kísérleteknek – fejtette ki a pszichiáter.

Guia Hugó ferences szerzetes, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház lelkésze a Hargita Népe érdeklődésére azt mondta: a betegek, orvosok és ápolók között járva a kórházban gyakran előfordul, hogy ők beszélnek arról, hogy milyen Isten!


– Olyanok ők, mint Péter apostol, aki Jézus kérdésére: „Hát ti mit mondtok, ki vagyok?”, a mennyei Atya kinyilatkoztatásából, ajándékából válaszolnak, megerősítve egymást és engem a hitben. Karácsony ünnepe alkalmából azt kívánom minden beteg testvéremnek, és azoknak, akik őket ápolják, önzetlenül gondozzák, hogy lássák meg, szemlélni tudják az Isten arcát, aki velük van – tette hozzá.


– Különösen kell figyelni az olyan személyekre, akiknek környezetében valamilyen váratlan, tragikus esemény történt, viselkedésük feltűnően távolságtartóvá, depresszívvé válhat – ezt már Tőke-Mátéffy Noémi pszichológus mondta, a Hallgatlak – Telefonos Lelkisegély Szolgálatot működtető Áradat Egyesület önkéntes munkatársa.

 
– Aggodalomra adhat okot a depresszív viselkedés, amikor az egyén motiválatlanná, kedvetlenné válik, megváltoznak az alvási, evési szokásai, vagy már az általános napi teendők is nehézséget jelentenek számára. Az is gyanakvásra adhat okot, ha hirtelen ,,elrendezi a dolgokat maga körül”, például a fontos tárgyait szétosztja a barátai között, vagy feltűnően költekezni kezd – sorolta a tüneteket a pszichológus.

László F. Csaba

A lapunk által megkérdezett szakemberek egyetértenek abban is, hogy a felsoroltaknál kevésbé markáns jelek is lehetnek, éppen ezért nagyon fontos, hogy bármilyen szerepben is vagyunk – szülő, pedagógus, barát, családtag, munkatárs, ismerős, szomszéd –, figyeljünk egymásra, ha valakin látjuk, hogy nehéz helyzetben van, ne menjünk el mellette segítség nélkül.

– A legfontosabb az együttérzés és az ítélkezésmentes hallgatás, odafigyelés. Mielőtt szakmai segítség felé irányítanánk, meg kell próbálni beszélni vele, kérdéseket feltenni, kifejezhetjük aggodalmunkat, és azt is, hogy van megoldás, segítséget kérni nem szégyen – emelte ki a Hallgatlak – Telefonos Lelkisegély Szolgálat munkatársa, aki szintén arra biztat, hogy a nehézségekkel küzdők kérjenek segítséget.

E célra hozták létre immár több mint 16 éve az említett lelkisegély-szolgálatukat is. A pszichológus hangsúlyozta: amennyiben valaki megosztja öngyilkossági gondolatait, fontos, hogy kerüljük el az ítélkezést, győzködést. Ugyancsak árthat az, ha csalódottságot, döbbenetet sugárzunk, vagy kérdőre vonjuk az érintettet.

– Titoktartást sem szabad ígérni, ugyanis, ha a személy élete veszélyben van, szükség lesz további segítségre. Ha ilyen esettel találkozunk, ajánlott, hogy mi magunk is kérjünk segítséget. Ne maradjunk a felelősséggel és a nehéz élményekkel, hisz ez rendkívül megterhelő lehet nemcsak a bajban lévőnek, de hallgatóságának is – húzta alá Tőke-Mátéffy Noémi.

 
A lelkisegély-szolgálat másik pszichológusa, Schmidt Zsófia szerint a magyarok körében elkövetett magasabb számú öngyilkosságok az örökölt sors témáját érintik. 

– A közösségünk hordoz olyan sérüléseket őseinktől, ami utal a depresszívebb és zárkózottabb magatartásformára. Ez ellen csak nagyon tudatos és célzott munkával lehet védekezni, fontos feldolgozni őseink sorsát, ismerni a nehézségeiket, hagyományaikat és megküzdési módjaikat. Lényeges lenne felismerni, hogy ezek közül melyek működésképesek világunkban – tette hozzá a pszichológus.

Schmidt Zsófia és Tőke-Mátéffy Noémi hangsúlyozta, a Hallgatlak – Telefonos Lelkisegély Szolgálat legfontosabb célkitűzései között szerepel az üzenet terjesztése: segítséget kérni erőt és bátorságot feltételez, nem szégyellnivaló, nem a gyengeség jele, ahogyan ezt sokan tévesen gondolják. 
A pszichológusoktól azt is megtudtuk, minden korosztályból érkeznek hívások hozzájuk. A leggyakoribb problémák, amelyekkel a lelkisegély-szolgálathoz fordulnak a magány, különböző életvezetési, döntési nehézségek, kapcsolati problémák, illetve fizikai vagy pszichés betegségekkel való együttélési nehézségek. A hívásokat reggel 8 és éjfél között fogadják. Naponta átlagosan 3-4 hívás érkezik, de vannak időszakok, amikor ennél kevesebb vagy több hívó keresi meg őket. Legfontosabb szakmai elveik közé tartozik az anonimitás biztosítása, a bizalmas, ítélkezésmentes légkör megteremtése és az értő figyelem. 

– Minden hívó maga dönti el, hogy mennyi információt oszt meg velünk, az ügyelő feladata pedig empatikusan, odafigyeléssel, megfelelő kérdésekkel kísérni őt saját helyzetének jobb megértése érdekében – emelte ki Tőke-Mátéffy Noémi.

Hozzátette: mivel a Hallgatlak – Telefonos Lelkisegély Szolgálat anonimitást biztosít a segítségkérőknek, így a hívást követően nem tartják a kapcsolatot. Nem követik a hívóik életét, ellenben ők újbóli segítségért folyamodnak, visszajeleznek, és megköszönik a korábbi támogatást.
A Hallgatlak – Telefonos Lelkisegély Szolgálat reggel 8 és éjfél között a 0754–800808-as telefonszámon hívható, illetve segítséget lehet kérni a hallgatlak.lelkisegely@gmail.com e-mail-címen is.

Tudósított: Bíró István, Kovács Andrea



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!