Romániában a mezőgazdaság jóval nagyobb mértékben járul hozzá a GDP-hez, mint a fejlett mezőgazdasági szektorral rendelkező országokban, ennek elsősorban az önellátó mezőgazdaság elterjedése az oka – írta elemzésében a Curs de Guvernare. A gazdasági szakportál szerint a feldolgozóipar részesedése elmarad az uniós átlagtól, az ipar egészének hozzájárulása alacsonyabb, mint a régió más országaiban. Igaz ugyan, hogy az informatikai és távközlési ágazat jelentős mértékben hozzájárul a GDP-hez, de kevés benne a saját fejlesztés, inkább kiszervezett munkát végeznek a hazai cégek. Az Eurostat adataira hivatkozva az elemzés arra is rámutat, hogy az állami szolgáltatások súlya az egyik legalacsonyabb az EU-ban, legalábbis a GDP-hez való hozzájárulás alapján.

Romániában még mindig nagy súlya van a mezőgazdaságnak: az ágazat a bruttó hazai termék 3,3 százalékát adta 2024-ben, ami kétszerese az uniós átlagnak. Ezzel az ország a harmadik helyen áll az EU-ban – annak ellenére, hogy a fejlett agrárországokban, mint például Franciaország vagy Hollandia, jóval kisebb hányadát teszi ki a mezőgazdaság a gazdaság egészének.

Önellátásra termel az ország

Ezzel együtt Románia nem számít agrárnagyhatalomnak. A legfrissebb (2023-as) Eurostat-adatok szerint a mezőgazdasági termelés összértéke alapján csak a 7. helyen állt az EU-ban. A termelés összege kb. 20,6 milliárd euró volt, ami az EU mezőgazdasági termelésének 3,8 százalékát tette ki. Az önellátó gazdálkodás az oka, hogy nálunk ilyen nagy részét teszi ki a mezőgazdaság a hazai termelésnek. Az Országos Statisztikai Intézet és az Eurostat adatai szerint az agráregységek több mint 65 százaléka elsősorban önellátásra termel, alig vagy egyáltalán nem értékesíti termékeit a piacon. Romániában több mint 3 millió gazdaság van, de ezek több mint 75 százaléka gazdasági értelemben nem nevezhető aktívnak. Az EU legnagyobb mezőgazdasági termelője Franciaország, mégis csak a 17. helyen áll ebben a tekintetben, 1,4 százalékos aránnyal, ami még az uniós átlagnál is alacsonyabb. Hasonlóképpen Hollandia, amely az USA után a világ második legnagyobb mezőgazdasági exportőre (2024-ben 128,9 milliárd euró értékben exportáltak), a GDP-jének csupán 1,7 százalékát köszönheti az agráriumnak. A területileg kicsi ország fejlett technológiával, precíziós mezőgazdasággal és növénynemesítési innovációkkal maximalizálja a hozamokat. Németország az EU egyik legnagyobb mezőgazdasági termelője – a termelés mintegy 13–14 százaléka származik tőlük –, ennek ellenére a mezőgazdaság csak a gazdaságuk 0,8 százalékát teszi ki. Ez az egyik legalacsonyabb arány az unióban. A közép- és kelet-európai országokban, így Romániában is, az agrárium GDP-n belüli aránya jellemzően meghaladja az EU-átlagot.

A hazai feldolgozóipar lemaradóban van

A feldolgozóipar 2024-ben a román GDP 11,4 százalékát adta, míg az EU-átlag 14,1 százalék volt. Ez messze elmarad Németország 17,8 sázalékos arányától – egy olyan országtól, amelyhez Románia korábban gazdaságszerkezetileg hasonlított. Ha nem számítjuk Írországot, ahol a gazdasági statisztikákat jelentősen torzítják az ott bejegyzett multinacionális cégek, akkor a legiparosodottabb uniós országok közé tartozik Csehország, Szlovénia és Németország. Csehországban az ipar a gazdaság negyedét adja, ebből húsz százalék a feldolgozóipar. Szlovéniában is hasonló az arány, míg Németországban az ipar az egyik legerősebb ágazat maradt. Csehország erős autóipari központ (Škoda, Hyundai, Toyota, Peugeot, Bosch, Continental, Denso). Szlovéniában a gyógyszeripar (Krka, Lek/Novartis) és az autóipar a húzóágazatok. A közép- és kelet-európai országok ipara fejlettebb, mint a romániai. A lista végén ugyanakkor meglepő módon Franciaország áll – Málta és Ciprus előtt –, ahol az ipar a gazdaság 12,7 százalékát, a feldolgozóipar pedig mindössze 9,4 százalékát teszi ki. Ez annak ellenére van így, hogy Franciaország számos nagy iparágat mondhat magáénak: saját autógyártói, repülőgép- és védelmi cégei, gyógyszergyártói vannak, sőt az ország az egyik európai vezető az atomenergiában is.

A kereskedelem, a fuvarozás és a vendéglátás viszik a prímet

A kereskedelem, a szállítás és a vendéglátás aránya az egyik legmagasabb Romániában az uniós országok közül: ezek az ágazatok 2024-ben a GDP 20,7 százalékát adták, ami meghaladja az EU 17 százalékos átlagát, és alig marad el a lengyelországi aránytól (21,2%). Ez elsősorban a belföldi fogyasztás mértékéből fakad. A szállítás és a vendéglátás önmagukban is 5-6 százalékot tehetnek ki a GDP-ből. Az egy főre jutó tényleges fogyasztás – vagyis hogy mennyit használ fel a lakosság javakból és szolgáltatásokból – 2023-ban már elérte az EU-átlag 89 százalékát. 2015-ben ez még csak 59 százalék volt. Ez az úgynevezett AIC-mutató (tényleges egyéni fogyasztás) pontosabban jelzi az életszínvonalat, mint az egy főre jutó GDP, mivel azt is figyelembe veszi, amit az állam vagy nonprofit szervezetek biztosítanak a lakosságnak, nemcsak amit maguk vásárolnak meg.

Az informatika jól hoz a konyhára, de nem fejleszt

Románia informatikai és távközlési ágazata a GDP 6,9 százalékát adta 2024-ben – ez jóval az uniós átlag fölött van, és az egyik legmagasabb arány a nagyobb EU-gazdaságok között. A gond inkább az, hogy a cégek túlnyomó többsége másoknak dolgozik: 75-80 százalékuk kiszervezett szolgáltatásokat nyújt, és csak kevesen fejlesztenek saját termékeket. A gazdsági portál idézte Edward Crețescut, az ANIS (a romániai informatikai vállalatokat tömörítő szakmai szervezet) elnökét, aki szerint az iparág jelenlegi szerkezetét hosszú távon egyensúlyba kell hozni. Az állami igazgatás, egészségügy, oktatás és honvédelem aránya 2024-ben mindössze a GDP 12,9 százalékát tette ki Romániában – ez a második legalacsonyabb érték az EU-ban, az uniós átlag ehhez képest 16,9 százalék.