Hirdetés

S holnap mit iszunk?

Az erdőszéli források, a köztéri borvízkutak a megye minden részén nagyon forgalmasak, sok család innen szerzi be az innivalót, de egy-egy kirándulás alkalmával mindenki megkóstolja egy hűs forrás vizét. Összeállításunkban annak jártunk utána, milyen gyakorisággal ellenőrzik a vizek minőségét, illetve kik tartják karban a források környékét.

HN-információ
Becsült olvasási idő: 8 perc
S holnap mit iszunk?
Hűs források csillapíthatják az arra járók szomját. De vajon mindegyik vize iható? Fotó: Veres Nándor

Évente egyszer végez átfogó vízminőség-ellenőrzést a Hargita Megyei Közegészségügyi Igazgatóság. Az említett vizsgálódás a kötelező európai uniós előírások szerint történik egy országos akció részeként. Ilyenkor nemcsak a megyében lévő források, hanem a palackozott vizek minőségét is tesztelik. 
A közegészségügyi igazgatóság vezetőjétől megtudtuk, jelenleg is folyamatban van egy ellenőrzés, amelynek eredményeit hamarosan közzé is teszik. 
– Nem tudunk minden egyes forrást rendszeresen ellenőrizni, de szúrópróbaszerűen is szoktunk évente vizsgálatokat végezni. Ahogy említettem, van egy összehangoltabb akció is, amikor megmondják nekünk, hogy milyen palackozott vizeket vásároljunk meg az üzletekben, megvizsgáljuk, és más megyék hatóságaival együttműködve dolgozunk. Több megye is kap vízmintákat, majd összehasonlítjuk a más megyékben kapott eredményeket a mi eredményeinkkel. Ezenkívül minden nagyobb eseménykor – most például pünkösd közeledik – megnézzük és ellenőrizzük azokat a különböző forrásokat és csorgókat, amelyeket sokan felkeresnek. Egyébként az önkormányzatok kötelessége, hogy a területükön lévő ivóvízforrásokat, illetve közkutakat rendszeresen ellenőriztessék és kövessék a vízminőséget. Tudjuk, hogy nem könnyű, mert pénzbe kerül, nemrégiben emelkedtek is a díjak. Tudjuk, és vissza is jelzik a polgármesterek, a vízházfelelősök, hogy ez nagy kiadást jelent a vízház-üzemeltetőknek – mondta dr. Tar Gyöngyi. Megjegyezte: időnként lakóközösségek is bevizsgáltatják a közelükben található forrásokat.
A közegészségügyi intézmény honlapján tájékozódva megtudtuk, a vízmintavételi díjak 10 és 250 lej között változnak. Például a víz nitrát- vagy klórtartalmának megállapítása 35 lejbe kerül.
A közegészségügyi igazgatóság vezetőjét a már említett folyamatban lévő vizsgálat részeredményeiről is kérdeztük, de egyelőre csak annyit közölt, hogy a víz minőségének romlásához számos tényező is hozzájárul. 
– A víz minőségének nagy ellensége a trágyalé, a szakszerűtlen és korszerűtlen hulladékgyűjtés, illetve a szennyvizek és felszíni vizek nem megfelelő elvezetése. A legtöbbször ezek ártanak akár a mélyrétegi ivóvíznek is. Évezredeken keresztül, de még a múlt század elején is simán lehetett inni a felszíni vizeket, és napjainkban is sokan azt mondják, nagyanyáink a patakból ittak. A különbség annyi, hogy akkoriban a patak sokkal tisztább volt. Erre adataink is vannak. Akkoriban nem létezett nagy mértékű ipari szennyezés, és a mezőgazdaságban sem használtak annyi vegyszert, mint napjainkban. Mostanság gyakran oly mértékűek a különböző szennyezések, hogy már az sem ritka, ha a mély kutak használatát is le kell tiltanunk  – mutatott rá a tiszti főorvos. 
Arra a kérdésünkre, mi történik, ha valamely forrásról, illetve vízszolgáltatótól származó vízről kiderül, hogy emberi fogyasztásra alkalmatlan, azt válaszolta, rögtön értesítik az üzemeltetőt, illetve azt a felelős önkormányzatot, amelynek a területén található a forrás. 
– Az önkormányzatok, az üzemeltetők kötelesek értesíteni a lakosságot, hogy a víz alkalmatlan étkezési célra. Természetesen vannak esetek, amikor a lakosok letépik a forrás körüli plakátokat, de attól, hogy nem látjuk, vagy nem veszünk tudomást a fogyaszthatatlan vízről, attól még megbetegedhetünk. A közösségi érdek az, hogy tegyük biztonságosabbá a vízgyűjtő területet, tisztítsuk, illetve tiltsuk ki onnan a különböző tevékenységeket és ne szemeteljünk – tette hozzá dr. Tar Gyöngyi.

Veres Nándor
A víz semmi, ha nem tudod, hogy mi a hiánya

Felújítanák néhány forrás környékét

Borszéken, az országos érdekeltségű fürdővárosban több mint 15 szénsavas borvízforrás létezik, amelyek nemcsak szomjoltók, hanem többféle betegség gyógyításában is alkalmazzák vizüket. A borszéki források nagy része az Országos Ásványvíz Társaság adminisztrálásába tartozik, a hatóság szakemberei rendszeresen végeznek vízügyi ellenőrzéseket a forrásoknál.
A borszéki önkormányzat öt forrás ideiglenes átvételét kérte az Országos Ásványvíz Társaságtól, hogy a hozzájuk tartozó épületeket fel tudjuk újítani. A Boldizsár- (3-as), a László- (5-ös), a Lázár- (6-os), a Kossuth- (10-es) és a Petőfi-források épületeinek felújítására már elkészült a tervek egy része, két éven belül mindegyiket szeretnénk tatarozni – mondta el érdeklődésünkre Albui István, Borszék alpolgármestere. 
Gyergyószentmiklóson a Csíky-kert dendrológiai park két forrásának vize évek óta nem alkalmas fogyasztásra, ezt tábla is jelzi; a 6-os kilométernél lévő, Gyilkostó felé vezető út mentén lévő Szarvas-forrást viszont sokan látogatják, innen szerezve be az ivóvizet, de az átutazók is megállnak itt szomjukat oltani. Korábban az önkormányzat gondoskodott a forrás és környékének tisztán tartásáról és a víz bevizsgáltatásáról, Len Emil alpolgármestertől érdeklődve megtudtuk: nem végeznek ilyen jellegű ellenőrzéseket az említett helyen. Hozzátette: tudomása szerint magánterületen helyezkedik el a forrás. Ennek ellenére a Víz iható tábla a gyergyószentmiklósi közüzem által kiépített forrásnál jelenleg is kinn van. 
Gyergyószentmiklóson a Gyilkostó Adventure Egyesület két pályázatot nyújtott be források takarítására, környezetük rendbetételére és mintavétel elvégzésére – tudtuk meg Simon László egyesületi elnöktől. 
– A Hargita Megye Tanácsa által kiírt pályázat révén rendbe tudjuk tenni a turistaösvények mentén lévő elhanyagolt források nagy részét, közöttük a Gyilkos-kilátónál lévő két forrást, a Czofronka, a Fehérmező, a Tatárhavas, illetve a Pricske felé vezető szakaszon lévőket, valamint az 5-ös kilométernél lévőt. Továbbá várjuk a környezetvédelmi alaphoz benyújtott pályázatunk elbírálását, hiszen további források is vannak, amelyek karbantartásra szorulnak – mondta Simon László. 
Gyergyóremete természeti értékei közé tartoznak a borvízforrások is a Maros mentén: jelenleg működő, fúrt kutak a községközpontban, illetve a leendő fürdőhelynél vannak, ezek vizét az előírások szerint be­vizs­gáltatták – tájékoztatott Laczkó-Albert Elemér pol­gármester.

Veres Nándor

Csak egy forrás vize iható

Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala honlapján adta hírül szombaton, hogy a város területén lévő források vizeinek csak egyike, azaz a szejkei Borvízmúzeum udvarán található forrás vize alkalmas emberi fogyasztásra. A tájékoztatás szerint a hat bevizsgált vízminta eredményei a következők: a Függetlenség utcai csorgó, Lorántffy Zsuzsanna utcai forrás (az unitárius temető mellett), az Éltetőkút utcai forrás, a Borvízmúzeum udvarán lévő Sarolta-forrás és a Keresztvápa kémiai eredménye megfelelő, viszont mikrobiológiai szempontból nem megfelelő, illetve a szejkefürdői forrás rendkívül magas az ammónia- és a permanganát-index miatt kémiai szempontból sem megfelelő. „A városháza műszaki igazgatóságának környezetvédelemért felelős részlege már megrendelte a forrásokhoz a figyelmeztető táblákat, amelyek hamarosan a helyszínen is jelzik, hogy mely forrás vize nem alkalmas emberi fogyasztásra” – olvasható a közleményben.

Hodgyai István

Tudósított: Bíró István, Boncina-Székely Szidónia



Hirdetés


Hirdetés

Kövessen a Facebookon!