Az egyik napilapban olvastuk, hogy a kormány múlt szerdai ülésén elfogadta az új gázár-liberalizációs menetrendet. Utalás van arra is, hogy jövőre a földgáz kWh ára 66 lej lesz. Rosszul tudták, ugyanis a kormány aznapi ülésének napirendjén nem szerepelt a földgáz árának az ügye, s ilyenképpen nem is fogadhattak el semminemű „menetrendet”. Másnap, azaz június 11-én a szaktárca honlapján viszont nyilvánosságra hoztak egy, a földgáz árával kapcsolatos kormányhatározat-tervezetet.

Hecser Zoltán hecser.zoltan@hargitanepe.ro Hetek óta tudni lehetett, hogy nem 2016. január 1-jétől, hanem jóval hamarabb, pontosabban július 1-jétől megdrágul a földgáz, mármint a lakossági földgázfogyasztás, s a múlt hónap végén az Energiaszabályozási Országos Szakhatóság elnöke nyolc százalék körüli díjszabásemelésről beszélt. A jelek szerint a július 1-jétől bekövetkező drágulás aránya ennél jóval nagyobb lesz, s majd 2016. január 1-jétől az 66 lej, de nem a kilowattóránkénti ár, hanem a megawattóránkénti ár. Az is igaz, hogy a kormány jóváhagyott egy menetrendet, annak hivatalos megnevezése áremelési ütemtervre vonatkozó memorandum, s a jóváhagyásra június 3-án került sor.

Július 1-jétől közel 13 százalékkal A kormányhatározat-tervezetének megalapozási jegyzékében részletesen fel van tüntetve a jelenlegi helyzet. Érdemes néhány vetületre utalni, de mindenekelőtt pontosítanunk kell a tekintetben, hogy mire is vonatkozik ez a kormányhatározat. Íme: a belföldi termelésből a háztartási fogyasztásra, valamint a hőközpontokban a lakossági távfűtés céljából felhasznált földgáz felvásárlási árának a megállapítására vonatkozó kormányhatározat. Ugyanakkor ennek a majdani kormányhatározatnak az előírásai a 2015. július 1-jei és 2021. június 30-i időszakra vonatkoznak. A jelenlegi helyzetet illetően a megalapozási jegyzékben többek között az szerepel, hogy 2011. szeptember 14-én a Nemzetközi Valutaalappal aláírt szándéknyilatkozatban az szerepelt, hogy fokozatosan megszüntessék a földgázszektorban a hatóságilag szabályozott árakat, mind az ipari fogyasztók, mind pedig a háztartási fogyasztók vonatkozásában. 2012 májusában a kormány jóváhagyta a vonatkozó időrendi ütemtervet, s annak értelmében az ipari végfogyasztók esetében 2014. december 31-től megvalósul a teljes árliberalizálás, 2018. december 31-től pedig a lakosság esetében is. Utólag azonban a 2012/123-as, az energia- és a földgáztörvény módosítása és kiegészítése révén a háztartási fogyasztások (beleértve a távfűtésre felhasznált földgázt is) árliberalizációjának végső időpontját kitolták 2021. június 30-ra. Ugyanakkor a nemzetközi pénzintézetekkel egyeztetett árliberalizálási ütemtervet 2014 júliusáig sikerült tiszteletben tartani. A későbbiek során, tekintettel arra a tehertételre, amelyet a lakosság számára jelent a földgázár, a kormány úgy döntött, hogy 2015. július 1-ig befagyasztja a háztartási földgázfogyasztás díjszabásait. Erről rendelkezett egyébként a január 8-án megjelent 2015/5-ös kormányhatározat, s amely értelmében a szóban forgó díjszabás 53,30 lej/MWh marad. A mostani kormányhatározat-tervezetből az is kiderül, hogy a nemzetközi pénzintézetek május végi látogatása során újólag terítékre került a szóban forgó menetrend, és állítólag sikerült is megegyezni. Erről eddig nem tudtunk, ugyanis az említett látogatásról semminemű értesülés nem szivárgott ki. Nos, ez a megegyezés testesül meg abban a memorandumban, amelyet a kormány június 3-án hagyott jóvá. Amennyiben a kormányhatározatot a tervezett formájában fogadják el, július 1-től a háztartási földgázfogyasztás ára 60 lej/MWh lesz, s az 2016 júniusával bezárólag marad érvényben. Ez az ár a jelenlegihez képest 12,57 százalékos drágulást jelent, abszolút számban kifejezve megawattóránként 6,7 lejt. A következő áremelés 2016. július 1-től válna hatályossá, s akkor az 66 lej/MWh lesz, azaz egy újabb 10 százalékos drágulás. Ez az ár 2017 márciusával bezárólag érvényben maradna, majd 2017 áprilisától 72 lej/MWh lesz 2018 márciusával bezárólag, azt követően pedig 2019 márciusával bezárólag 78 lej/MWh. 2019 áprilisától 2020 márciusával bezárólag 84 lej/MWh, majd 2020 áprilisától 90 lej/MWh. A 2018. április 1-jét követő időszakok tekintetében nem kizárt, hogy újraértékelik a helyzetet, s esetleg módosul a menetrend. Térjünk vissza a kormányhatározat-tervezetre. Abban felvásárlási árról van szó, de utalás van arra is, hogy ahhoz majd hozzáadandók a föld alatti elraktározási szolgáltatásokkal kapcsolatos díjszabások is, amelyeket majd az ANRE hagy jóvá. Újólag hangsúlyoznunk kell, hogy ez az ár a belföldi termelésből származó földgázra vonatkozik, s az komponense az úgynevezett szabályozott végső szabályozó árnak, azaz a díjszabásnak.

Faramuci helyzet A hazai földgázfogyasztás az utóbbi időben a maga nemében igen érdekesen, de egyben kedvezően alakult: áprilistól errefelé országunk egyáltalán nem importált földgázt, s az év elejétől eltelt időszakban is csak vajmi keveset. Ez ahhoz képest, hogy 2007-ben még a szükségletek 30 százalékát importból fedezte országunk. A dolgok ilyenszerű alakulása okán 2015 lesz az az első esztendő, amely a földgázfogyasztás szempontjából úgymond Románia energetikai függetlenségét is magával hozhatja. A tavaly a hazai szükségletek 12 milliárd köbméter földgázt jelentettek, s abból 11,1 milliárd köbmétert a két nagy belföldi gázkitermelő, a Petrom és a Romgaz biztosított. Ugyanakkor a becslések szerint az idén az ország földgázfogyasztása 4-5 százalékkal lesz kevesebb, mint a 2014-es esztendei. Felvetődik a kérdés, ha ilyen kedvezően alakult a fogyasztás, és a hazai beszállítású földgáz jóval olcsóbb, akkor miért is drágul fokozatosan a földgázfogyasztás díjszabása? Nos azért, mert Románia az Unióhoz való csatlakozásakor vállalta az árak kiigazítását, s az Európai Bizottsággal megkötött egyezmény értelmében az árliberalizálás eredményeként a romániai díjszabások az Európai Unió átlagszintjére kell emelkedjenek. Nem egyik napról a másikra, hanem fokozatosan, az ipari fogyasztók esetében már szabadáras rendszer érvényesül, a háztartási fogyasztások esetében ez 2021-re várható.