kevés felhő
Rosszul állunk
Nem tudom, valaki észrevette-e, hogy intézményeink sorra vezető nélkül maradnak, a helyi és megyei önkormányzatok által meghirdetett versenyvizsgákra alig egy, vagy egy jelentkező sincs.
Mindenképpen érdemes lenne elgondolkozni ezen, hogy mi van a jelenség hátterében. Részben talán magyarázatot adhat a fiatalok elvándorlása: jól tudjuk, hogy a tehetséges, kreatív szakemberek jelentős része ha nem is külföldön, de az erdélyi nagyvárosokban keresi a megélhetési lehetőséget, ott telepedik le, alapít családot, és nem utolsósorban erősíti a közösséget, a civil szférát. Ennek hatása pedig nemcsak a térség munkaerőhiányában mutatkozik meg, hanem a közéletben is.
Könnyelmű dolog lenne azonban erre az egy magyarázatra hagyatkozni, hiszen vannak és vagyunk páran, akik itthon maradtunk és tesszük a dolgunkat. Mégis, ha körülnézek, mit látok? A Kájoni János Megyei Könyvtár menedzseri tisztségére meghirdetett versenyvizsgára a végül nyugdíjba vonult igazgatón kívül nem jelentkezett senki, hasonlóan több állás van betöltetlenül a megyei önkormányzatnál, a Csíki Játékszín igazgatói székéért sem harcol senki, sőt nem akarok előre szaladni, de megkockáztatom, hogy a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórháznál is hasonló lesz a helyzet.
Persze egy ideig lehet ezért egy felsőbb hatalmat hibáztatni, mondván, hogy a nagy felelősséggel járó pozíciókban nevetséges a fizetés, és meg is tettük ezt, de a közalkalmazottak béremelése után ez az érvelés nem állja meg a helyét. Lehet, hogy rossz felé vagy legalábbis csak egy irányba tekintgetünk…
De mondok egy szomorúbbat, a legutóbbi önkormányzati választásoknál azt is kellett látnunk, hogy ott sincs utánpótlás, ilyenformán pedig…
Voltak néhányan civilek, akik egy ideig néhány ügyben hallatták a hangjukat, tettek a közért – a Csíki Anyák, a Zöld SzékelyFöld Egyesület, a Polgár-Társ Alapítvány stb., aztán elhallgattak, visszavonultak ők is.
Mi történik itt?...
Pál Bíborka
A cikk a Hargita Népe április 11-i számában jelent meg.
