erős felhőzet
Rendteremtés morális alapon?
A Szemenszedett igazság című bűnügyi komédiájával indítja a 17. évad premierjeinek sorát a Csíki Játékszín. A próbafolyamat eléggé előrehaladott állapotban van, és az október 9-i bemutatóig azon fáradoznak, hogy a fordulatokban gazdag, karakterekben és helyzetekben rafináltan, szellemességgel megírt mű színpadi élménnyé minősüljön – mondta a tegnapi sajtótájékoztatón a darab rendezője, Parászka Miklós.
Müller Péter Szemenszedett igazság című darabját először 1966-ban láthatta a közönség budapesti ősbemutatóján, azóta folyamatosan jelen van különböző színpadokon, de igazi karrierjét külföldön járta be, sajátos módon Olaszországban és Dél-Amerikában – hangzott el a sajtótájékoztatón. A Csíki Játékszín igazgatója bevallása szerint a szöveggel először 1990 kora tavaszán találkozott, amikor a kolozsvári színház számára megfogalmazódott a kérdés, hogy mi legyen az az első bemutató, amivel a színház reflektál a történelmi változásokra. Parászka Miklós akkor a Szemenszedett igazságot ajánlotta, mivel a nagyon jól megkomponált szöveg erőteljesen veti fel azt a kérdést, hogy lehet-e morális alapon rendet teremteni a világban.
Huszonöt év elteltével abban a csíkszeredai évadban, amelyben a társadalmi folyamatok, események, a világunkhoz való felelős viszonyulás kérdése ismét felmerült, megint kínálkozóan aktuálissá vált ez a darab, és történelmi vonatkozásban drámainak mondható, hogy ez a kérdés, miszerint morális alapon teremthető-e rend a világban, 25 év elteltével is aktuális. – A világ bonyolultabbá, áttekinthetetlenebbé vált, és a mi előadásunk a köré a kérdés köré épül, hogy hogyan következik be az idealizmus válsága – fogalmazott a rendező. Hozzátette, korunk egyik központi kérdésének látja az idealizmus válságát, azt, ahogyan sajátos körforgásban az ideákat valósággá próbáljuk átminősíteni, miközben az ideák kiszolgáltatottá válnak, és az ehhez szükséges hatalom mint eszköz öncélúvá válik, és ebből a csapdahelyzetből nehéz kitörni. Hangsúlyozta, a most kezdődő évad bemutatói – a Szemenszedett igazság, a Hippolyt, a lakáj, Az imposztor és a Ványa bácsi – mind ilyen csapdahelyzeteket járnak körül különböző műfajokban. – Reflektálva a saját helyzetünkre, hamar felfedezhetjük, hogy mindenki valamilyen társadalmi csapdahelyzet foglya bizonyos értelemben, a művészetnek pedig az a feladata, hogy felmutassa ezeket a jelenségeket és kitörési pontokat keressen, kérdéseket vessen fel, reflektáljon erre – vélekedett Parászka.
A sajtótájékoztatón jelen volt Puskás László, aki a darab főszerepét játssza. Az általa alakított bíró, Hector Revalier egy vidéki kisvárosba érkezik egy titokzatos gyilkosság felgöngyölítésére, hogy megmutassa szakmai képességeit. Intő jelként már az elején tudomásul veszi, hogy elődei vagy elmenekültek ebből a városból, vagy a bolondok házában kötöttek ki, mégis teljes ifjonti lelkesedéssel belekezd munkájába, de hogy hogyan válik számára ez a munka csapdahelyzetté, az majd az előadásból derül ki – mondta a rendező.
Háromszéki Eszter
Müller Péter Szemenszedett igazság című darabját először 1966-ban láthatta a közönség budapesti ősbemutatóján, azóta folyamatosan jelen van különböző színpadokon, de igazi karrierjét külföldön járta be, sajátos módon Olaszországban és Dél-Amerikában – hangzott el a sajtótájékoztatón. A Csíki Játékszín igazgatója bevallása szerint a szöveggel először 1990 kora tavaszán találkozott, amikor a kolozsvári színház számára megfogalmazódott a kérdés, hogy mi legyen az az első bemutató, amivel a színház reflektál a történelmi változásokra. Parászka Miklós akkor a Szemenszedett igazságot ajánlotta, mivel a nagyon jól megkomponált szöveg erőteljesen veti fel azt a kérdést, hogy lehet-e morális alapon rendet teremteni a világban.
Huszonöt év elteltével abban a csíkszeredai évadban, amelyben a társadalmi folyamatok, események, a világunkhoz való felelős viszonyulás kérdése ismét felmerült, megint kínálkozóan aktuálissá vált ez a darab, és történelmi vonatkozásban drámainak mondható, hogy ez a kérdés, miszerint morális alapon teremthető-e rend a világban, 25 év elteltével is aktuális. – A világ bonyolultabbá, áttekinthetetlenebbé vált, és a mi előadásunk a köré a kérdés köré épül, hogy hogyan következik be az idealizmus válsága – fogalmazott a rendező. Hozzátette, korunk egyik központi kérdésének látja az idealizmus válságát, azt, ahogyan sajátos körforgásban az ideákat valósággá próbáljuk átminősíteni, miközben az ideák kiszolgáltatottá válnak, és az ehhez szükséges hatalom mint eszköz öncélúvá válik, és ebből a csapdahelyzetből nehéz kitörni. Hangsúlyozta, a most kezdődő évad bemutatói – a Szemenszedett igazság, a Hippolyt, a lakáj, Az imposztor és a Ványa bácsi – mind ilyen csapdahelyzeteket járnak körül különböző műfajokban. – Reflektálva a saját helyzetünkre, hamar felfedezhetjük, hogy mindenki valamilyen társadalmi csapdahelyzet foglya bizonyos értelemben, a művészetnek pedig az a feladata, hogy felmutassa ezeket a jelenségeket és kitörési pontokat keressen, kérdéseket vessen fel, reflektáljon erre – vélekedett Parászka.
A sajtótájékoztatón jelen volt Puskás László, aki a darab főszerepét játssza. Az általa alakított bíró, Hector Revalier egy vidéki kisvárosba érkezik egy titokzatos gyilkosság felgöngyölítésére, hogy megmutassa szakmai képességeit. Intő jelként már az elején tudomásul veszi, hogy elődei vagy elmenekültek ebből a városból, vagy a bolondok házában kötöttek ki, mégis teljes ifjonti lelkesedéssel belekezd munkájába, de hogy hogyan válik számára ez a munka csapdahelyzetté, az majd az előadásból derül ki – mondta a rendező.
Háromszéki Eszter
