A magyarországi Építészfórum szakportál által alapított Média Építészeti Díja (MÉD) olyan presztízsértékű szakmai megmérettetés, amelyre nem benevezni kell, hanem a szakmai zsűri választja ki az év legkiemelkedőbb munkáit. Innen szűkítik a listát a tíz, majd az öt legjobb épületre, amelyeket a tervezők személyesen mutathatnak be ma este a budapesti Uránia Nemzeti Filmszínházban szervezett gálán – közölte érdeklődésünkre Macalik Arnold, a madéfalvi Szent Anna-kápolna vezető tervezője.

– Idén nem kerültünk be az első ötbe, nem kaptunk meghívást a budapesti bemutatóra, de két évvel ezelőtt a hargitafürdői pálos monostor például el is nyerte az év legkülönlegesebb épülete díjat. Amikor egy épület közel egy évtizeddel az átadása után is felkelti a szakma figyelmét, az már önmagában ritkaság a mai, gyors hírfolyamokra épülő világban

– mondta Macalik Arnold.

Nagy erejű centrális tér a csűrök vonalában

Macalik Arnold örömmel fogadta, hogy az épület még mindig a figyelem fókuszterében van. Úgy fogalmazott: a kápolna tervezésekor szakított a megszokott elrendezéssel: részvételi, eucharisztia- és igefókuszú, központos liturgikus teret javasolt, ahová immáron nem nézőként „sorban, mint a buszon” ülnek be a hívek, a papnak 150 fokban körbe kell beszélnie, össze kell fognia a figyelmet, ami a korai hívő közösségek otthonos, belső miliőjét idézi. Talán éppen erre tapint rá a HVG értékelése is.

A formabontó, mégis hagyománytisztelő épület a főút menti lakóházak sorából visszahúzódva, a csűrök vonalában kapott helyet. A korábban ott álló, méltatlan állapotú vasutasház lebontásával csendes, zárt udvar jött létre, ennek végében épült fel az új hajlék. A kápolna hatalmasra nagyított, háromszögű oromzata, rajta az égig érő életfával és a mennyek országa ígéretének bibliai igéivel a székelyföldi kápolnák hagyományát követi, míg a bejáratnál lévő finom kis harangtorony a falu szimbolikus pontjára, a Siculicidium-emlékműre is reflektál.

– A belső tér formavilága és szimbolikája is mély gondolatiságot hordoz: a mennyezet formája a nagymama védelmező szoknyáját, a rokolyát idézi, hiszen Szent Anna volt Mária édesanyja, Jézus nagymamája.

A felülről beáradó fény szintén erre a generációs és szakrális láncolatra utal. A falakon lévő felszentelési keresztek kimozdított tengelyei pedig a Jankovics Marcell-féle rajzfilmek mitikus világát, az égen forgó csillagokat és a Holdat juttatják a néző eszébe. Tudatmélyen talán a madéfalvi közösség ősi templomjáró helye, a csíkrákosi torony is megszólal ebben. A használt anyagok és a fényhatás mind eleven életfokozó minőségek

– részletezte.

Reneszánsz kaliberű humanista gondolkodás

– Egy ilyen épület soha nem csupán az építész bravúrja, hanem a helyi közösség és a vezetők látásmódjának gyümölcse is. Ki kell emelnem Szentes Csaba szerepét, akinek értő látásmódja segítette ezt a gondolati megtestesülést. Csaba egy olyan elöljáró, aki ért, tud, lát, és úgy gondolkodik, mint a reneszánsz nagyjai

– emelte ki a tervező, hozzátéve, hogy Madéfalván ma is él az a konszenzusra törekvő gondolkodásmód, amely egykor a székelyföldi közösségeket összetartotta.

A kápolna nemcsak a látványos építészeti megoldások miatt él: a helyi hitélet, a faluban működő, magas színvonalú gregorián schola és a reneszánsz orgonamásolat muzsikája eleveníti és lelkesíti meg e tárgyi környezetet.

– Ha az erdélyi társadalmi közegünkre gondolok, nem va­gyunk bajnokai annak, hogy ilyen távlatokban is figyeljünk az értékeinkre. Éppen ezért szívmelengető, hogy tíz év elteltével a szakma és a sajtó újra felfedezte a madéfalvi Szent Anna-kápolnát, bizonyítva, hogy a mély gyökerekből táplál­kozó, minőségi építészet nem avul el, hanem csendesen és időtállóan, további minőségeket teremtve szolgálja a közösséget

– mutatott rá Macalik Arnold.