A Rákóczi-emlékév jegyében nyílt új kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban. Az eseményről Simó Márton számol be.
 

Még tavaly hirdetett emlékévet az anyaország kormánya annak tiszteletére, hogy II. Rákóczi Ferencet 1704-ben, háromszáztizenöt évvel ezelőtt fejedelemmé választották. „Több határon túli magyar közösség szempontjából is különös jelentőségű lehet, ha Rákóczi Ferenc emlékévévé nyilvánítják 2019-et” – mondta akkor a kezdeményező, idősebb Lomnici Zoltán, nem sokkal azelőtt, hogy az Országgyűlés meglepő egységben, minden frakció támogatásával elfogadta volna az előterjesztést. 
A Pro patria et libertate címet viselő kiállítás, amely a Honvédelmi Minisztérium Hadtörténeti Intézet és Múzeum által összeállított anyagot tartalmaz – kiegészítve munkafüzettel és animációs kisfilmmel – kiválóan alkalmas lehetne arra, hogy iskolai osztályok, tanári segédlettel ismerkedjenek meg a fejedelem alakjával és azzal a szabadságharccal, amely egyike a nemzet nagy szabadságmozgalmainak, amely ráadásul a leghosszabb, s bár elbukott, a szatmári béke révén mégis a fejlődés egy lehetséges útját nyitotta meg – foglalhatjuk össze dr. Miklós Zoltán néprajzkutató-igazgató szavait.

A jelenlevőket köszöntötte Gálfi Árpád, Székelyudvarhely polgármestere. Tóth László főkonzul, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa részéről azt hangsúlyozta, hogy az ilyen jellegű kiállítások jót tesznek a székelyföldi emberek önérzetének, hiszen ma is sértések érik, nem elég a bénító járvány, ráadásként a többségi nacionalizmus is felerősödni látszik. „Ha óvatosan, ha kis csoportokban is, de együtt lehetünk” – ezt már Miklós Zoltán igazgató mondta a továbbiakban, aki felhívta a figyelmet arra, hogy legfeljebb tizenöt fős csoportokban lehet bemenni a termekbe, de családok, kisebb baráti és tanulmányi csoportok számára ez ideális. Dr. Hermann Gusztáv Mihály a kuruc szabadságharc székelyföldi, azon belül udvarhelyi vonatkozásait vázolta röviden, felidézve Orbán Elek alakját, aki Rákóczi bizalmasaként, mint főlovászmester hírszerzéssel is foglalkozott. Egyébként a jeles néprajzkutató egyenesági felmenője, aki később – rövid bujdosás után – hazatért, beilleszkedett az itteni rendszerbe, s ő volt az, aki Mária Teréziától bárói címet kapott. Ez egy másik történet. A folytatás. Viszont történelmi tény. Nekünk pedig az a dolgunk, hogy ne mesét és ködöt gerjesztjünk a múlt üzeneteiből, hanem tanuljunk, és értelmezzük a megtörtént, s immár megmásíthatatlan eseményeket a magunk és az utánunk következők javára. A kiállítás másfél hónapon át lesz megtekinthető a megfelelő óvatossági előírások betartása mellett.