Az Európai Unió Oroszországba irányuló agrárexportjának értéke 43 százalékkal, mintegy 5 milliárd euróval, azaz a korábbi 11 milliárd euróról 6,3 milliárd euróra csökkent az elmúlt egy év alatt, de új piacok meghódításával sikerült teljes egészében kompenzálnia a kieső összeget – közölte keddi, Brüsszelben publikált jelentésében az Európai Bizottság. Oroszország tavaly augusztus 8-án rendelt el egy évre szóló, idén augusztusban újabb egy esztendővel meghosszabbított behozatali tilalmat az Európai Unió tagállamaiból, illetve Norvégiából, Kanadából, az Egyesült Államokból és Ausztráliából származó élelmiszerekre, köztük gyümölcsökre és halakra, válaszul arra, hogy az ukrán válságban játszott szerepe miatt kemény szankciókkal sújtották az említett országok. Az Európai Bizottság adatai szerint viszont a csaknem ötmilliárd euró veszteséget teljes egészében fedezték más külföldi piacokra irányuló szállítások. Az uniós agrárexport összértéke 5,7 százalékkal 127,5 milliárd euróra emelkedett, szemben az egy évvel korábbi 120,8 milliárd euróval. Mindazonáltal az adatok azt mutatják, hogy egyes szektorokat „telibe talált” az orosz embargó. A sajtfélék exportértékesítése 14 százalékkal, a tejporé 24 százalékkal, a sovány tejporé pedig 10 százalékkal csökkent, míg a vajé alig 3 százalékot emelkedett. A külföldön értékesített gyümölcs- és zöldségfélék összértéke 12 százalékkal zsugorodott, a sertéshúsé nem változott. Jelentősen, 23 százalékkal ugrott meg viszont a marhahúsexport, a baromfiexport értéke pedig 5 százalékkal nőtt. Az Európai Unió legfőbb agrárkereskedelmi partnereivé az Egyesült Államok, Kína, Svájc, valamint az arab országok váltak. Oroszország a negyedik helyre szorult vissza.