erős felhőzet
Pirostarka- és borzderes-programon dolgozik a minisztérium
10 millió eurós keretösszeggel tervezve új támogatási programot kínálna a hazai pirostarka- és borzderestartó gazdáknak a mezőgazdasági minisztérium. Az állatvásárlásra, illetve farmok, istállók építésére, felújítására is igénybe vehető támogatást azonban Tánczos Barna szerint igencsak elméretezték, akárcsak csak az 50-300 tehenére vonatkozó feltételeket.
[caption id="attachment_63647" align="aligncenter" width="1000"]
Pirostarkák egy Hargita megyei farmon. Istállók építésére, felújítására is pályázhatnak a szarvasmarhatartók Fotók: Domján Levente[/caption]
A báznaira és a mangalicára kihegyezett sertésprogramhoz hasonlóan a hazai szarvasmarhafajták – a román pirostarkák és a borzderes – tartására biztatná a hazai állattartókat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium, de a célok között a fajták megmentésén túl ezúttal már az 50-300 egyedes állományok kialakítása és befogadásukra képes istálló-infrastruktúra építése, felújítása is szerepel. A szarvasmarha-tenyésztőknek készülő „de minimis” típusú támogatási programról Tánczos Barna szenátor tájékoztatta lapunkat.
– A pirostarka és a borzderes fajták támogatására elképzelt program információim szerint még nagyon kezdetleges stádiumban van. A szarvasmarhatartóknak szánt program számomra úgy tűnik, mintha elviekben a sertéstartóknak meghirdetett két támogatási program keveréke lenne. Az egyik programot a báznai és a mangalica megmentésére találták ki, míg a másikat a nagy disznófarmok modernizálására dolgozta ki a kormány. A program keretében a szarvasmarhatartók szánt támogatás „de minimishez” lenne hasonló, azonban nemcsak állatvásárlásra, hanem elvileg felújításra, farmépítésre is lehetne pályázni. A feltételrendszer és a program finanszírozására szánt költségvetés között azonban szerintem semmilyen összhang nincs. A program jelenlegi, kezdetleges változatába például azt lehet olvasni, hogy az 50–300 férőhelyes istállókkal rendelkező gazdákat támogatnák, amik nagygazdaságoknak számítanak, ám támogatásukra országos szinten csupán 10 millió eurót irányoznának elő. Véleményem szerint ennyi pénzzel indítani a programot teljesen felesleges. Mert ez esetben az említett 10 millió eurós keretösszeget vagy csak néhány gazdaság számára elegendő, vagy pedig a támogatás felaprózásával a farmok számára válik érdektelenné – mutatott rá Tánczos.
Az RMDSZ Hargita megyei agrárszakpolitikusa úgy véli, a készülő programnak a nagyfarmok helyett a kis- és közepes méretű gazdaságokat kellene céloznia, illetve segítenie abban, hogy a néhány tehenes farmok a piacra termelő gazdaságok kategóriájába kerüljenek.
– Én pontosan egy nullást vennék le abból az 50–300 tehenes feltételből, és a rendelkezésre álló támogatási keretet az 5-30 tehenes gazdaságok fejlesztésére és felzárkóztatására fordítanám. Az észlelt hibákat jelzem is a minisztérium felé, annál is inkább, mivel a szaktárca a hazai szakmai szervezetek közül eddig még senkivel sem konzultált a papírra vetett tervezetről – hangsúlyozta lapunknak Tánczos Barna.
Felvetésünket, miszerint a készülő pirostarka és borzderes programmal a mezőgazdasági minisztérium a tenyészállat-vásárlási programot akarja-e helyettesíteni, a szakpolitikus nagyon is elképzelhetőnek tartja. Azt mindenképpen furcsának találja, hogy a vemhes üszők, tenyészbikák és tenyészkosok, berbécsek beszerzését támogató program meghirdetésétől Petre Daea kinevezése óta a szaktárca látványosan elállt. Tánczos úgy véli, a tenyészállat-vásárlási minimis-támogatásból a tavalyi kihagyás után várhatóan idén sem lesz semmi.
– Havi rendszerességgel beszélek a miniszterrel, és próbálom meggyőzni a tenyészállat-vásárlási program hasznosságáról, azonban a juhászati szektorban elkövetett visszaélések miatt Daea egyértelműen ellenzi a minimis-program folytatását. Annak ellenére, hogy bizonygatom, egyik ágazat visszaélése miatt nem szabad a másik ágazatot is büntetni, Petre Daea hallani sem akar erről a típusú támogatásról, és helyette a saját elképzelésű báznás, mangalicás, borzdereses, pirostarkás programjait erőlteti. Ezek a programok viszont annyira kuszák és kiforratlanok, hogy nem vagyok meggyőződve arról, hogy hatékonyak is tudnak lenni – tette hozzá Tánczos Barna.
Domján Levente
Pirostarkák egy Hargita megyei farmon. Istállók építésére, felújítására is pályázhatnak a szarvasmarhatartók Fotók: Domján Levente[/caption]
A báznaira és a mangalicára kihegyezett sertésprogramhoz hasonlóan a hazai szarvasmarhafajták – a román pirostarkák és a borzderes – tartására biztatná a hazai állattartókat a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium, de a célok között a fajták megmentésén túl ezúttal már az 50-300 egyedes állományok kialakítása és befogadásukra képes istálló-infrastruktúra építése, felújítása is szerepel. A szarvasmarha-tenyésztőknek készülő „de minimis” típusú támogatási programról Tánczos Barna szenátor tájékoztatta lapunkat.
– A pirostarka és a borzderes fajták támogatására elképzelt program információim szerint még nagyon kezdetleges stádiumban van. A szarvasmarhatartóknak szánt program számomra úgy tűnik, mintha elviekben a sertéstartóknak meghirdetett két támogatási program keveréke lenne. Az egyik programot a báznai és a mangalica megmentésére találták ki, míg a másikat a nagy disznófarmok modernizálására dolgozta ki a kormány. A program keretében a szarvasmarhatartók szánt támogatás „de minimishez” lenne hasonló, azonban nemcsak állatvásárlásra, hanem elvileg felújításra, farmépítésre is lehetne pályázni. A feltételrendszer és a program finanszírozására szánt költségvetés között azonban szerintem semmilyen összhang nincs. A program jelenlegi, kezdetleges változatába például azt lehet olvasni, hogy az 50–300 férőhelyes istállókkal rendelkező gazdákat támogatnák, amik nagygazdaságoknak számítanak, ám támogatásukra országos szinten csupán 10 millió eurót irányoznának elő. Véleményem szerint ennyi pénzzel indítani a programot teljesen felesleges. Mert ez esetben az említett 10 millió eurós keretösszeget vagy csak néhány gazdaság számára elegendő, vagy pedig a támogatás felaprózásával a farmok számára válik érdektelenné – mutatott rá Tánczos.
Az RMDSZ Hargita megyei agrárszakpolitikusa úgy véli, a készülő programnak a nagyfarmok helyett a kis- és közepes méretű gazdaságokat kellene céloznia, illetve segítenie abban, hogy a néhány tehenes farmok a piacra termelő gazdaságok kategóriájába kerüljenek.
– Én pontosan egy nullást vennék le abból az 50–300 tehenes feltételből, és a rendelkezésre álló támogatási keretet az 5-30 tehenes gazdaságok fejlesztésére és felzárkóztatására fordítanám. Az észlelt hibákat jelzem is a minisztérium felé, annál is inkább, mivel a szaktárca a hazai szakmai szervezetek közül eddig még senkivel sem konzultált a papírra vetett tervezetről – hangsúlyozta lapunknak Tánczos Barna.
Felvetésünket, miszerint a készülő pirostarka és borzderes programmal a mezőgazdasági minisztérium a tenyészállat-vásárlási programot akarja-e helyettesíteni, a szakpolitikus nagyon is elképzelhetőnek tartja. Azt mindenképpen furcsának találja, hogy a vemhes üszők, tenyészbikák és tenyészkosok, berbécsek beszerzését támogató program meghirdetésétől Petre Daea kinevezése óta a szaktárca látványosan elállt. Tánczos úgy véli, a tenyészállat-vásárlási minimis-támogatásból a tavalyi kihagyás után várhatóan idén sem lesz semmi.
– Havi rendszerességgel beszélek a miniszterrel, és próbálom meggyőzni a tenyészállat-vásárlási program hasznosságáról, azonban a juhászati szektorban elkövetett visszaélések miatt Daea egyértelműen ellenzi a minimis-program folytatását. Annak ellenére, hogy bizonygatom, egyik ágazat visszaélése miatt nem szabad a másik ágazatot is büntetni, Petre Daea hallani sem akar erről a típusú támogatásról, és helyette a saját elképzelésű báznás, mangalicás, borzdereses, pirostarkás programjait erőlteti. Ezek a programok viszont annyira kuszák és kiforratlanok, hogy nem vagyok meggyőződve arról, hogy hatékonyak is tudnak lenni – tette hozzá Tánczos Barna.
Domján Levente
.jpg)
.jpg)