Az amúgy gyakran nyilatkozó és önmagát sokszor „megismétlő” pénzügyminiszter Flo­rin Cîţu (a felvételen) tegnap délelőtt egy nagyobb lélegzetű sajtótájékoztatót tartott, amely tulajdonképpeni apropóját a múlt esztendei általános konszolidált költségvetés végrehajtására vonatkozó helyzetjelentés képezte. Annak ellenére, hogy szemléltető eszközként néhány grafikont is bemutatott, lényegi újdonságokat nem mondott, s az elhangzottak „megemésztését” követően arra a következtetésre jutottunk, hogy a novembertől errefelé elhangzottakhoz képest okosabbak nem lettünk… Azt eddig is tudtuk, hogy a 2019-es esztendei költségvetési hiány túlontúl nagy volt, s e tekintetben némi pontosítással is szolgált a pénzügyminiszter: Románia a múlt esztendőt 4,6%-os GDP-arányos költségvetési hiánnyal zárta, ami magasabb volt, mint amelyet előreláttak a hatóságok a második, a novemberi költségvetés-kiigazítás pillanatában egyébként a prognosztizált 4,4% volt. Legfőbb oknak azt tartotta, hogy a Dăncilă-kormány tudatosan túlméretezte annak idején a 2019-es esztendei általános konszolidált költségvetés bevételeit. Ehhez képest viszont a költségvetési kiadásokat nem sikerült megfékezni (amúgy nem is lehetett), ilyenképpen pedig fokozódott a deficit. A helyzetet súlyosbította az is, hogy az állami érdekeltségű cégektől beinkasszált osztalék a vártnál kisebb volt, ami ugyancsak zsugorította a költségvetési bevételeket. Mindezt tetőzte az a decemberi meglepetés, amelyet az a bírósági végzés váltott ki, amely értelmében az államnak ki kellett fizetnie a nagyváradi közismert vállalkozóknak, a Micula testvéreknek 910 millió lejt. Apropó kiadások: Cîțu szerint a Dăncilă-kormány s annak pénzügyminisztere úgy próbált „szépíteni a helyzeten”, hogy nem tett eleget határidőre a privát szektorral szembeni fizetési kötelezettségei teljesítésének. Ezzel a gyakorlattal a liberális kormány nem értett és nem ért egyet, s rákényszerült arra, hogy november és december folyamán jobbára hitelfelvételek révén törlesszen a szóban forgó adósságokból. Ilyenképpen pedig decemberben úgymond megugrottak az áfavisszatérítéssel, valamint az Országos Helyi Fejlesztési Program keretében elvégzett építkezési munkálatokkal kapcsolatos pénzutalások, illetve kifizetések. Kedvező kamattal A pénzügyminiszternek egyébként tegnap a szenátus gazdasági bizottságában kellett volna beszámolnia az utóbbi időben a román állam által leszerződött hitelekről, ő viszont erre is a sajtóértekezletet választotta. Elismerte, hogy két kötvénykibocsátás révén a nemzetközi piacokról 3 milliárd lej értékű kölcsönt vettek fel, de jóval kisebb kamatokkal, mint ahogy azt tették az előző kormányok. Valószínű, hogy ezt azért tartotta szükségesnek nyomatékosítani, mert nemrégiben Daniel Zamfir szenátor azzal vádolta a szaktárcát, hogy nagyobb kamatú hiteleket vett fel, mint Bulgária, Lengyelország és Görögország kormányai. Utalt arra is, hogy a hitelek futamideje 12, illetve 30 év, az előbbi esetében a kamatráta 2%-os, az utóbbi esetében pedig 1,65%-os, tehát jóval „olcsóbban” jutott hitelhez a jelenlegi kormány, mint az előző. Állítása szerint a két kötvénykibocsátás a költségvetés számára együttesen 22 millió eurós megtakarítást jelent. Az idei esztendő kapcsán nemigen bocsátkozott részletekbe, csupán azt mondta el, hogy egy konzervatív költségvetésre alapoznak, több pénzt szánnak olyan beruházásokra, amelyeket véghez is lehet vinni, ilyenképpen joggal várható, hogy a beruházásoknak nagyobb hozzájárulása legyen a gazdasági növekedéshez, mint eddig. Hangsúlyozta azt is, hogy nem kell félni egy globális lelassulástól, nincs gond a befektetők bizalmával sem. Örvendetesnek tartotta azt is, hogy kedvező a kamatok alakulása, amelyek hónapról hónapra csökkennek. Amolyan megnyugtatásként mondókájába beleszőtte azt is, hogy ebben az esztendőben a fiskális törvénykönyv előírásai tekintetében semminemű változásra nem kell számítani.

Hecser Zoltán