Valószínűsíthető, hogy a Rio de Janeiró-i Olimpiai Játékok nem annyira az azon elért rekordok, eredmények révén fognak beíródni a sportversenyek történetébe, mint inkább az azzal kapcsolatos, illetve az azt kísérő botrányok, visszásságok, mulasztások és viták okán. A kivitelezési munkálatok megkésése és esetenként azok csapnivaló minősége, a sportolók elszállásolása és étkeztetése körüli súlyos problémák, a körülményes és nehézkes városi közszállítás, bizonyos visszaélések – hogy csak néhányat említsünk a gondok közül. Mindezt tetőzte a vendéglátó ország, Brazília súlyos politikai válsága is. Most az is kiderült, hogy a szervezők számára amolyan provokálást jelentett a nézők hiánya, az üres padsorok, illetve tribünök. Ennek ellenére azt állítják, hogy pénzügyi szempontból a helyzet nem minősíthető drámainak, lévén, hogy a rendelkezésre álló jegyeknek mintegy 87%-át sikerült eladni. Egyébként összesen 6,5 millió jegyet nyomtattak ki, annak 70%-át fenntartották a hazai szurkolóknak és mintegy 5-7%-át a szponzoroknak. Ez utóbbi vonatkozásában azonban egyáltalán nem örvendetes, hogy az érintett szponzorok egyharmada visszaküldte a számára kiutalt jegyet. A szervezők minapi közleménye szerint az eladási célkitűzést sikerült teljesíteni, nevezetesen a 329 millió dolláros bevételt. Ezt egyes szakújságírók és sportközgazdászok kétségbe vonják, úgy vélekedve, hogy a riói olimpia pénzügyi szempontból is fiaskónak bizonyulhat.