– A zutolsó kévánságom a, hogy ha meghalok csakis Mónár Estánhoz menny asszonyul.
– Ne bolondojzon. Mindég es utálta őt…
– Most es utálom!

– Hallod-e, te Maris! Akartál vóna-e legalább egy napra férfi lenni?
– Akartam vóna. Há maga?

– Én vettem a házat, a kocsit! Neked mid volt a házasságunk előtt?
– Nyugalmam.

– Úgy látom, immáron a menyecskék jobban futnak
a férfijak után, mind a leánok!

– Osztán ha meguntam a jó életemet, megnősülök,
s szenvedek én es, mind a rendes emberek.

– Szomszéd, megcsináltad a fiad matekháziját?
– Igen, miért?
– Add ide, másoljam le!