Péntek reggel a Prahova megyei rendőrség közleményt adott ki, hogy keresik azt a 47 éves bukaresti nőt, aki április 15–18. között szállt meg egy sinaiai vendéglátóipari egységben, ahonnan 18-án, csütörtökön reggel 9-kor kellett volna távoznia. A nő azonban csütörtök estig sem tért vissza az autójához, és nem lehetett kapcsolatba lépni vele. Végül ugyancsak Sinaián, egy másik panzióban találták meg. A Prahova megyei rendőrség szerint önként távozott korábbi szállásáról, semmiféle bűncselekménynek nem esett áldozatául. Korábbi szállásának adminisztrátora azért értesítette a rendőrséget péntekre virradóan, mert a nő csütörtök estig nem tért vissza a szállás előtt parkoló autójához. Ugyanakkor a nő apja is hívta az 112-es számot, mivel lánya nem válaszolt a telefonhívásokra. Mint kiderült, a nő áttette szálláshelyét egy másik panzióba, de az autóját a korábbi szállásának parkolójában hagyta, ez okozta a riadalmat – írta az Agerpres hírügynökség.

[x]

Az első csíkszeredai TEDx-en változatos tematikájú előadások lesznek hallhatók, a szervezők szerint ugyanis a sokszínűség kulcsfontosságú. Szombaton a Csíki Moziban helyi vagy Csíkszeredához kapcsolódó előadók fognak tizennyolc perces, gondolatébresztő előadásokat tartani. Az előadók között szerepel Burján Szilárd, az Eco Tiny House értékesítési és marketingigazgatója; Gogo Bethke, aki Csíkszeredából az USA-ba költözött, bébiszitterként dolgozott, de idővel az ingatlanértékesítés élmezőnyébe került; Szi­lágyi Levente, aki Csíkszeredában alapította meg a The House coworking irodát és a CamelCoding szoftverfejlesztő vállalkozást; Hatházi Rebeka, aki jelmez- és díszlettervezőként, színészként és rendezőként tevékenykedik; Miklós Csongor pszichológus, terapeuta és mentálhigiénés szakember; Melinda Sabo kognitív idegtudós; Makai Edina, a Michelin-csillagos Salt étterem séfhelyettese; Albert Beáta biokémikus-bio­tech­nológus; Csala Dénes hálózatkutató; Veres Nagy Tímea, a Sepsi Helyi Akciócsoport egyesület projektvezetője; Bodor Katalin, a csíkszeredai Vadgazdálkodási és Hegyvidéki Erőforrások Kutatási és Fejlesztési Intézetének kutatója; illetve Radu Predescu katonai veterán és egykori NATO-oktató, aki jelenleg az üzleti szektorban dolgozik.

[x]

Szakács Botond főszervező közölte lapunkkal, hogy 2021-ben a TEDxUdvarhely előadásait hallgatva határozta el, hogy Csík­sze­re­dá­ban is megszervezik az előa­dás­so­ro­zatot. Mint mondta, az inspiráló közeg kiszakítja a hallgatókat a hétköznapokból, hiszen az előadások rövidek, tömörek és érdekfeszítőek. Mint korábban írtuk, a TEDx a független, helyi szervezésű TED (Tech­no­logy, Enter­tain­ment, Design – Technológia, Szórakoztatás, Formatervezés) eseményeket fogja össze világszerte, ezért van „x” a TED mellett. A TED nonprofit szervezet és világhírű konferenciasorozat, amely a „Gondolatok, amelyeket érdemes terjeszteni” eszméjét hirdeti. 
A csíkszeredai TEDx-et egy tízfős csapat szervezi, akik önként vállalták a feladatot, hogy a TEDx Csíkszeredában is jelen legyen.

Két csíkszeredai oktatási intézmény: a Xántus János Általános Iskola kötelékében működő Petőfi utcai Waldorf-iskola és a Márton Áron Főgimnázium vizsgáztató termeit szerelik fel kamerákkal. A beruházás a személyek és eszközök védelmét szolgálja. 
A Márton Áron Főgimnázium 66 675 lejt kért 48 kamera felszerelésére – minden osztályterembe, a szaktermekbe és laborokba, azaz minden terembe, ahová a diákok bejárnak, egy-egy kamerát helyeznek el. Zsombori Gabriella igazgató szerint a közbeszerzési eljárást ez év második harmadában indítják el. 

[x]

– Elsősorban a gyerekek biztonsága, másodsorban a pályázatokon elnyert eszközök védelme a cél. Harmadsorban ezt a rendszert használnánk a vizsgákon is, az érettségin közel 450 diák, pedagógusi vizsgán körülbelül hatszáz tanár vizsgázik nálunk

– mondta az igazgató, megjegyezve, hogy naponta nagyjából ezerkétszáz személy fordul meg az épületben, mivel délután a Louis Pasteur Egészségügyi Posztlíceum is az épületben működik. 
Székely Adél, a csíkszeredai Xántus János Iskola igazgatója arról számolt be, hogy a kötelékükbe tartozó Petőfi utcai Waldorf-iskolában szerelnek fel biztonsági rendszert. A rendőrség és az iskola képviselői tavaly decemberben egyeztetett a kérdésben, és megfogalmazták az igényt a minimális biztonsági intézkedések meghozatala iránt, így az iskola termeit kamerával kell ellátni, ugyanis az érvényes
jogszabályok szerint a közintézményeket, így a tanintézeteket is megfigyelőrendszer­rel kell felszerelni a személyek és az anyagi javak védelme érdekében. 

– A csíkszeredai önkormányzat 21 500 lejt biztosít a felszerelés megvásárlására. A projekt jelenleg közbeszerzés alatt áll

– közölte a Xántus János iskola igazgatója. 
 

A kanadai Torontóban befejezéshez közeledik a világbajnokjelöltek tor­ná­ja. A város egyik fontos épületében, a Toronto’s Great Hallban nyolc nagymester oda-visszavágós, 14 fordulós körmérkőzést játszik, és a torna győztese lehet a 31 éves kínai Liren Ding világbajnok kihívója. Egyenlő pontszám esetén két rapid játszma következik, és ha szükséges, akkor két villámjátszma dönt. A torna összdíjazása félmillió euró, ebből 48 ezret kap a győztes. A világbajnokjelöltek tornájára való bejutást az előző évi világkupa és FIDE Grand Swiss biztosítja. Mivel a világkupagyőztes Magnus Carlsen úgy döntött, hogy nem vesz részt a jelöltek tornáján, a helyét az olimpiagyőztes üzbég Abasov kapta. Viszont a kapott bizalmat nem tudta a maga javára fordítani, Abasov az utolsó helyen kullog Firouzja társaságában. A 17 éves Dommaraju Gukesh (2743) a 2022-es csen­na­ji sakkolimpián hívta fel magára a figyelmet, hiszen India éltáblásaként sorozat­ban nyolc győzelemmel rajtolt. A torontói torna 8. fordulójában elkapta csapattársa, a 29 éves indiai Santosh Gujrathi Vidit (2727) királyát.

[x]

Vidit – Gukesh 
Kettős huszárjáték

1.e4 e5 2.Hf3 Hc6 3.Fc4 (ma igazi „sláger” lett az Olasz megnyitás) Hf6 4.d3 (4.Hg5 d5 5.ed5 Ha5 bonyodalmait ilyen szinten nem vállalják, de 5…Hd4 6.d6 Vd6! 7.Hf7?? Vc6!! 8.Hh8 Vg2 9.Bf1 Ve4+ 10.Fe2 Hf3 fojtott matt sem lenne csúnya) a6 5.0-0 h6 6.a4 Fc5 7.Fe3 d6 8.Hbd2 0-0 9.c3 Be8 10.b4 Fe3 11.fe3 Fe6 12.b5 Hb8 13.Fe6 Be6 14.Vc2 Hbd7 15.d4 Ve8 16.Bae1 ab5 17.ab5 Ba5 18.c4 Va8 19.h3 Be8 20.Kh2? (20.Hb1 Ba2 21.Vd3 Va4 vagy 20.c5!? gyalogáldozat még játszható lenne) b6! 21.Bf2 Ba2 22.Vd3 Ba3 23.Vb1 Va4 24.Hh4 Ba8 25.Hf5 Kf8 26.Bef1 Ba1 27.Vd3 Vb4 28.Ba1 Ba1 29.c5?? (mentégére szóljon, hogy 29.Hf3 Ba3 30.Vc2 g6! 31.Hh6 Kg7 32.Hg4 Hg4 33.hg4 Hf6 is sötét malmára hajtaná a vizet) bc5 30.Hc4 Ve1!! 31.Be2 Vg1+ 32.Kg3 Hh5+ 33.Kh4 Hdf6 (fenyeget 34…g5 matt) 34.Hh6 Vh2!! 35.Hf5 Bf1!! 36.g4 Bf5!! (vezéráldozat) 37.ef5 (37.Bh2 g5 „parasztmatt”) Vg3+ 38.Kg5 Hh7+ és világos feladta (0-1), mert 39.Kh5 Vh3 matt van kilátásban.

Tanulmány 

Bernhard Horwitz tanulmánya 1876-ban a London Chess Magazine lapban látott napvilágot. Sötét anyagi előnyben van, de bábjainak mozgási tere korlátozott, és ezt kihasználva világos nyer: 1.Be3+ Kh4 2.Be6! Kh3 3.Fe2! Kh4 (3...Vh4 4.Ff1 matt) 4.Kg2! Vf7 5.Bh6+ Vh5 6.Bh5+ Kh5 7.h3!! Kh4 8.hg4!! és világos nyer (1-0), mert a gyalogja a g-vonalra került, a pattot pedig sötét e-gyalogja oldja fel. Köztudott, hogy a h-gyalog a világos mezőn mozgó futója segítségével sem tud vezérré változni, ilyenkor „rossz futóról” beszélünk.
 

– Azt mondja magáról, a művészetek tekintetében mindenevő, az operától a stand up comedy-ig, a balettől a dizájnig sok minden felkelti az érdeklődését, feltéve, hogy minőségi művészeti termékkel és produkcióval találkozik. Hogy látja, miként alakult az erdélyi kultúrafogyasztás az elmúlt két-három évtizedben, merre tolódott a hangsúly?

– Bár gyakran járok Erdélybe, arra kevés rálátásom van, hogy milyen az itteni kultúrafogyasztás, azt viszont látom, hogy valamennyi kulturális területen értékes alkotások és intézmények jönnek létre és működnek. Ugyanakkor sok jó alkotót, írót, szobrászt, színészt, zenészt ismerek itt, ami szintén azt bizonyítja, hogy rendkívül eleven, színes, izgalmas, pezsgő kulturális és szellemi élet van Erdélyben. Ráadásul sok találkozási és metszéspontja van a magyarországi kultúrával, a kettő tulajdonképpen szimbiózisban él együtt. Korábban, amikor a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatójaként tevékenykedtem, azt tapasztaltam, hogy mindig nyitottan fogadták itt a kiállításainkat. Gazdag, eleven és élő kulturális közeg van itt. Ami különbséget látok az erdélyi és magyarországi kultúrafogyasztás között, az az irodalom szerepe és presztízse, ugyanis ez itt sokkal nagyobb, mint otthon. Nyilván ezt az is magyarázza, hogy itt a magyar nyelv őrzése, továbbadása létkérdés, programszerűen oda kell figyelni rá, míg nálunk nem annyira. És ebből az is következik, hogy itt az irodalmi lapoknak, fórumoknak, könyvkiadóknak, műhelyeknek is nagyobb a súlya, sok közülük irigylésre méltó Magyarországról nézve is.

– Ön 17 kötet szerzője, József Attila-díjas költő, fo­lyó­iratszerkesztő, irodalomszervező és kulturális témákkal behatóan foglalkozó politikus. Mit gondol a mai olvasási szokásokról?

– Magyarországon elkeserítőnek látom, ugyanis drasztikusan szorul vissza az irodalmi kultúra, pedig a magyar kultúra alapvetően irodalomközpontú. A kiadott könyvek száma jelezhetné, hogy hatalmas konjunktúra és pezsgés van, de az értő olvasók száma egyértelműen visszaszorulóban van. A fiatalabb nemzedékek számára a magyar irodalom ismerete nem létkérdés, mint számunkra volt. Az emberek napi szinten több órát töltenek különféle közösségimédia-felületeken, amelyek elveszik az olvasástól a figyelmet, az időt, a türelmet, emiatt megváltozott a befogadói attitűd és nem tudunk huzamosabb ideig koncentrálni. Ma már ritka, hogy valaki leül és elmélyül egy regényben, ez a fajta élmény hiányzik a gyermekeinknek, de mi magunk sem tudunk már ugyanúgy olvasni. Ez előrevetíti azt, hogy a kulturális értékeink megőrzése és továbbadása nem feltétlenül írott formában fog elsődlegesen megtörténni, hanem például filmek, sorozatok, videóanyagok által, végül is az információ és a tudás átadása sokféle lehet. Ebből nem az következik, hogy az irodalom szerepéről le kéne mondani, csak számolni kell azzal, hogy nem biztos, hogy mindenkit meg tudunk tartani úgy a nemzeti kulturális közegben, hogy annak a legfőbb közvetítő formája az írás és az irodalom lesz.

[x]

– És ennek tükrében mit gondol a magyar, azon belül a romániai magyar könyv- és folyóiratkiadás helyzetéről és szerepéről?

– A Kárpát-medencében nagyjából 12 millió magyar él, ami üzleti szempontból kicsi piac, nem mellesleg nem mindenki olvas és nem is ugyanazt. A minőségi – különösen a tudományos – könyvkiadás egy ilyen kicsi piacon mindenképp támogatásra szorul. Egy több száz milliós angol vagy német nyelvű piacon a rétegkultúra is képes fennmaradni, de nálunk sok érték csak úgy tud megjelenni, és csak úgy tudunk szellemi értelemben versenyképesek maradni, ha ezeket támogatjuk. Bár az is fontos, hogy sok dolog megjelenjen az online térben, a legidőtállóbb adathordozó és legjobb archiválási forma mégiscsak a papír. Épp ezért, hogyha a folyóirat-kultúrában gondolkodunk, már csak archiválási céllal is érdemes sok mindent nyomtatva kiadni, amihez szintén támogatás kell.

– A Magyar Nemzeti Múzeum igazgatójaként górcső alatt vizsgálhatta a múzeumi és közgyűjteményi rendszereket. Van-e olyan általános tanulság vagy tanács, amit Ön szerint Erdélyben is jó lenne alkalmazni?

– Az erdélyi magyar múzeumokat friss szemléletű személyek vezetik, az elmúlt években jó szakmai kapcsolatot sikerült kialakítanom velük. Mindig fontosnak tartottam, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum és ezen intézmények között stratégiai kapcsolat legyen, előbbinek egyébként is küldetése, hogy a határon túli magyar múzeumokat, módszertani, kiállításszervezési és sok más szempontból is segítse, támogassa. Azok a módszertani újítások, amelyek a világ leginnovatívabb, legnagyobb, legjobb forrásokkal rendelkező múzeumait jellemzik, lassan begyűrűznek a magyar és az erdélyi muzeo­lógiába is. Így módszertani szempontból nincs számottevő különbség egy magyarországi vidéki nagy múzeum és az erdélyi múzeumok között. Nem mellesleg, az itteni kulturális intézményeknek és múzeumoknak sokkal jelentősebb a szerepe, nagyobb hatást képesek kifejteni, mint például egy Csíkszeredával azonos léptékű város múzeuma Magyarországon.

– Most a Fejedelmek aranya múzeumi kiállítás kapcsán érkezett Csíkszeredába, de borászként is jelen van. Aki költő és borász egy személyben, az hogyan látja a bor és irodalom toposzát?

– A kiállításmegnyitó után a családi borászatunk borait mutatjuk be. A családom sok nemzedék óta foglalkozik szőlővel és borral, régi szenvedélyem a borkészítés, az egyetem bölcsészkara után elvégeztem a szőlész–borász mérnöki szakot is. Az irodalmi és történelmi tanulmányaim után ezzel foglalkoztam, és bárhova sodort az élet, a szőlő és a bor szeretete mindig megmaradt. Nagy felelősség egyszerre jó bort készíteni és a nemzet irodalmi örökségéhez valamit hozzátenni. Amíg van magyar irodalom és magyar borkészítés, ez a kettő mindig elválaszthatatlan lesz, mert a bor ihletet adó forrás, másrészt örök témája is az irodalomnak, a művészetnek. Nem véletlen, hogy az én életemben is a szőlő és a bor szeretete meg a magyar irodalom szeretete és művelése összekapcsolódik.
 

Az idén bejegyzett családi és egyéni vállalkozások, valamint a korlátolt felelősségű társaságok száma bár meghaladta a 260‑at, számuk 17‑tel kevesebb, mint a tavalyi év azonos időszakában.
Megyénkben 115 korlátolt felelősségű társaságot (SRL), 70 engedélyezett magánszemélyt (PFA), 66 egyéni és 11 családi vállalkozást jegyeztek be az idei év első két hónapjában az Országos Cégbíróság adatai szerint. Az idei 265 bejegyzett céghez képest a tavaly némivel több, 282 vállalkozást jegyeztek be az országos rendszerbe. A fizetésképtelenné vált vállalatok száma viszont az idén csökkent: míg a tavaly az említett időszakban 6 PFA és SRL volt érintett, 2024 első két hónapjában mindössze három ilyen esetet regisztráltak. 

[x]

Az adatokat számszerűsítve 12 262 kft. és 9370 más, egyéni vagy családi vállalkozás működik jelenleg a megyénkben. A vállalkozók életkorát, illetve nemét tekintve nincs jelentős változás az előző év adataihoz képest: 6 százalékuk 29 évnél fiatalabb, 19 százalékuk 30-39 év közötti, közel 30 százalékuk 40-49 év között, körülbelül 24 százalékuk 50 és 59 év közötti, illetve 21 százalékuk 60 évnél idősebb.