Otthagytam a fogamat
Éppen udvarlásom évfordulója alkalmából lephettem volna meg valami széppel a későbbi feleségemet, de úgy alakult, hogy nem tettem, mert az RMDSZ kongresszust talált ki arra a napra. Akkoriban jobban kerültem a politikát, mint a csíkszeredai vasúti felüljárón a gödröket, de akárcsak a gödrökkel, a politikával is megesik, hogy az ember nem tudja elkerülni. Az idők változnak – szombat óta a felüljáró gödreit sem kell megközölgetni, mert mit ad isten: megfoltozták. Ma már nem kerülöm a politikát, csak a tisztes távolságot igyekszem tartani tőle, de úgy látszik, nem eléggé: Csíkszereda és Zilah között eléggé tisztes a távolság, mégis elmentem múlt pénteken az RMDSZ-kongresszusra. Rossz ötlet volt.
Mert – visszakanyarodva a szerelmetes évfordulós kongresszusra – már négy évvel ezelőtt megláthattam annak a jelét, hogy ez káros számomra. Jobban mondva: megláthatták rajtam mások. Történt ugyanis, hogy rendbe akartam szedni a fejemet, és gondoltam, megnyírom magam nyírógéppel, mert nem lehet nehéz dolog. Amikor elöl már megvoltam, hátracsavartam a karomat a tarkóm mögé, de ahogy vágtam a rendeket, nem tartottam egyenesen a gépet, és három hosszú, párhuzamos csíkot belevágtam a hajamba. Így lett Adidas-frizurám, amit nem győztem takargatni a kongresszus válogatott népe elől.
Nem vagyok babonás, nem rettentem el életem második RMDSZ-kongresszusától csak azért, mert az első alkalmával a szégyentől rettenetes volt a közérzetem. Elmentem hát Zilahra, ahol az éhségemet pereccel próbáltam enyhíteni. Rágás közben egy roppanást éreztem, majd azt, hogy egyik fogam helyén egy fél fognyi lyuk maradt. Nagyon letörtem, mert a fél kisőrlőm letörött. Eddig örülhettem, hogy – ha tömve is, de – az összes fogam megvan, most viszont beléptem egy új korszakomba: a fogaim is kezdenek elhagyni.
Az RMDSZ-kongresszusok így 2–0-ra vezetnek ellenem, és lehet, hogy egy szerencsétlen harmadik után mégis babonás leszek. Úgy látom, ez nem nekem való, ráadásul elhangzott egy olyan változat is, miszerint évente szerveznének egy-egy kongresszust. Lekopogom: eddig csontom sem volt eltörve. A következő kongresszusra vagy el sem megyek, vagy gipszben jövök haza.
Kovács Hont Imre

