Nemrégiben röppent fel a hír: további hat ország mellett Magyarország is jelezte szándékát a 2036-os nyári olimpia és paralimpia megrendezésére. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) tájékoztatása szerint Magyarország mellett India, Katar, Dél-Afrika, Dél-Korea, Németország és Törökország érdeklődik az olimpia és paralimpia megrendezése iránt. A jelentkezés hivatalos határideje október 31., új kandidáló a NOB szerint már nem várható. Egyelőre egy többkörös pályázati folyamatról van szó csak, a NOB várhatóan 2029-ben hirdeti ki a győztest.

Magyarország értelemszerűen Budapestet jelölte meg központi helyszínként, míg az indiaiak Ahmedabadot, amely 2030-ban a Nemzetközösségi Játékoknak (Commonwealth Games) lesz a házigazdája. A katariaknál Doha a központ, kiegészítve azzal, hogy a szomszédos országok is bekapcsolódhatnak a rendezésbe. Törökország Isztambult, Németország Münchent, a dél-koreai pályázat Szöult, a dél-afrikai Fokvárost jelölte meg fő helyszínnek.

Németország egyébként a harmadik nyári olimpia megrendezésére készül: 1936-ban Berlin, 1972-ben München volt házigazda, míg Dél-Koreába 1988 után térne vissza az olimpiai láng. A többi jelölt először rendezhetne, Dél-Afrika még az afrikai kontinenst tekintve is első lehetne. Budapest és Isztambul korábban már pályázott, ám sikertelenül. A jelentkezőknek novemberben kell bemutatniuk pályázatukat a NOB illetékes bizottságának, majd jövő márciustól egy stratégiai megbeszélés-sorozat következik a NOB végrehajtó bizottságával. 2028-ban várható a további párbeszédre kiválasztott házigazdák körének meghatározása, a végső döntést pedig 2029-ben hozhatják meg. A NOB nem mellékesen menet közben egyeztet az érdeklődőkkel a 2040-es és 2044-es játékokról is, vagyis aki most esetleg lemarad, lesz még esélye a későbbiekben is olimpiát rendezni.

Eközben Budapesten

A nyári olimpiai játékok megrendezésére való budapesti jelentkezés önmagában viccnek durva lenne, de a Magyar Olimpiai Bizottság tényleg komolyan gondolja. Gyulay Zsolt, a MOB elnöke éppen ezért levélben kérte, hogy a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa (FKT) még idén ősszel tárgyalja meg a szervezet olimpiarendezési koncepciójavaslatát. Gyulay emlékeztetett: a szervezet és a budapesti főpolgármester már 2024 októberében tájékoztatta a magyar közvéleményt arról, hogy Budapest részt vesz a NOB 2036-os olimpiai helyszínválasztási folyamatát megelőző, úgynevezett tájékozódási folyamatban. A MOB-elnök ugyanakkor nem győzte hangsúlyozni: a tájékozódási folyamat az égvilágon semmilyen kötelezettségvállalással nem jár, és nem minősül olimpiarendezésre való jelentkezésnek.

A MOB azzal érvel, hogy a készülő koncepciót teljesen újszerűnek szánja, hiszen egy minden elemében újragondolt, a fenntarthatóság jegyében született, városfejlesztő olimpiai terven dolgozik, ráadásul kapkodni sem kell, hiszen bármely érdeklődő országban és városban 2028 során kell hivatalos döntést hozni arról, hogy valóban szándékoznak-e megrendezni a 2036-os nyári játékokat és készek-e vállalni az ehhez szükséges kötelezettségeket, garanciákat.

Még nincs terítéken

A Gyulay által emlegetett Fővárosi Közfejlesztések Tanácsa asztalán azonban egyelőre nem szerepel a kérdés, legalábbis Karácsony Gergely szerint, hiszen a budapesti főpolgármester úgy nyilatkozott, hogy az FKT legutóbbi ülésén nem volt szó egy esetleges olimpiai pályázatról. A polgármester szerint az egész országnak „meg kell beszélnie ezt a dolgot”, társadalmi párbeszéd kell, a kormánynak pedig előbb-utóbb álláspontot kell kialakítania. Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter szintén alátámasztotta, hogy „egyelőre nincs az asztalukon a kérdés”. Mint mondta, alapvető pénzügyi és infrastrukturális kérdések, témák előbbre valók ennél a témánál, később azonban, „ha az FKT ilyen napirendi pontot javasol, készek meghallgatni”.

A többség támogatja

Egy feltételezett 2036-os budapesti olimpia és paralimpia támogatottsága kétharmados Magyarországon – legalábbis a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet szeptemberi felmérése szerint. Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója az MTI megkeresésére elmondta: az olimpiai rendezést „teljes mértékben támogatja”, vagy az „inkább támogatja” válaszra a megkérdezettek összesen 64 százaléka válaszolt igennel. Hann kiemelte: a közvélemény-kutatást a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) megbízásából készítették el, de már nem először. „Még 2024 őszén készítettük el az elsőt, és azóta kimondottan javult a feltételezett olimpiai rendezés megítélése. Idén ez a javulás még tovább erősödött, ami összefüggésben lehet a kormányváltással, az azután kialakult derültebb, pozitívabb közhangulattal” – vélte az igazgató. 

NOlimpia

Az olimpiarendezés gondolata korántsem új keletű Magyarországon. Budapest neve már az újkori olimpiai mozgalom korai időszakában is felmerült a lehetséges házigazdák között, a magyar főváros pedig az elmúlt évtizedekben többször is megpróbálkozott a rendezési jog megszerzésével – a legkomolyabb modern kori kísérlet a 2024-es pályázat volt. Budapest 2015-ben lépett be hivatalosan a versenybe, Párizs és Los Angeles mellé. A pályázat azonban hamarosan a belpolitikai küzdelmek egyik központi témájává vált. A Momentum Mozgalom 2017 januárjában aláírásgyűjtést indított annak érdekében, hogy Budapesten népszavazás dönthessen az olimpiai rendezésről. A kezdeményezés rövid idő alatt több mint negyedmillió aláírást gyűjtött össze, és komoly politikai nyomást helyezett a kormányra, amely a politikai és nemzeti egység hiányára hivatkozva végül 2017. február 22-én bejelentette a pályázat visszavonását. A budapesti népszavazásra így nem került sor. A 2024-es játékok rendezési jogát Párizs kapta, Los Angelesnek pedig a 2028-as olimpiát ítélték. Budapestet egy időre elfelejtették, a Momentum számára viszont a kampány jelentős politikai áttörést hozott.

Összegezve, a mostani történet tehát még pusztán csak egy újabb esélyről szól. Budapest visszatért a nemzetközi párbeszédbe, de ahhoz, hogy 2036-ban valóban olimpiai láng gyulladhasson a magyar fővárosban, a sportdiplomáciai érveken túl a társadalmi bizalmat is meg kell nyerni, illetve a gazdasági realitásokat is figyelembe kell venni – valószínűleg utóbbi kapcsán adódhat a legtöbb gond…